A magkészlet szerepe két hegyi kaszálórét közösség helyreállításában

Orsolya Valkó; Péter Török; Enikő Vida; Ildikó Arany; Béla Tóthmérész; Gábor Matus

Valkó Orsolya DE TEK Ökológiai Tanszék; DE TEK Növénytani Tanszék
Török Péter DE TEK Ökológiai Tanszék
Vida Enikő DE TEK Ökológiai Tanszék; DE TEK Növénytani Tanszék
Arany Ildikó DE TEK Növénytani Tanszék
Tóthmérész Béla DE TEK Ökológiai Tanszék
Matus Gábor DE TEK Növénytani Tanszék

Kulcsszavak: magkészlet, kaszálás, Cirsio-Brachypodion, Junco-Molinion, fajgazdagság

Absztrakt

A Gyertyán-kúti-réteken (Zempléni-hegység) Junco-Molinion és Cirsio-Brachypodion gyepek eltérően kezelt állományainak vegetációját és magkészletét vizsgáltuk (gyeptípusonként két kaszált és két kontroll). Állományonként 5 db 4 m2-es állandó kvadrátban rögzítettük a fajszámot (2004), majd csíráztatásos módszerrel vizsgáltuk a magkészletet (2005–2006). Mindkét gyeptípus esetében a kaszált állományok vegetációját magasabb fajszám jellemezte. A mezofil gyepekben alacsonyabb (4800–7000 db/m2) sűrűségű magkészletet mutattunk ki, a kékperjés lápréteken magas sűrűségű (64000–94000 db/m2) magkészletet találtunk. A kékperjésekben a domináns fajok többsége minden állomány talajában számottevő magkészlettel rendelkezett (10 faj esetében több mint 1000 db/m2, míg a mezofil gyepek esetében csupán a Campanula patula magkészlet-sűrűsége haladta meg ezt az értéket. A vizsgált gyepekben gyakori védett fajok közül csak a Hypericum maculatum (130–2400 db/m2) esetében találtunk jelentősebb tartós magkészletet. A kékperjés lápréteken kimutatott sűrű magkészlet segítheti a domináns fajok regenerációját. A magkészlet regenerációs értéke a mezofil gyepek esetében alacsony; így a beerdősült állományok helyreállítása során ebben a gyeptípusban nem várható az eltűnt fajok magkészletből történő felújulása.

Hivatkozások

Akinola, M. O., Thompson, K. & Buckland, S. M. (1998): Soil seed bank of an upland calcareous grassland after 6 years of climate and management manipulations. – J. Appl. Ecol. 35: 544–552.

Bakker, J. P. (1989): Nature management by grazing and cutting. – Kluwer Academic Publishers, Dordrecht, Boston, London.

Bakker, J. P., Poschlod, P., Strykstra, R. J., Bekker, R. M. & Thompson, K. (1996): Seed banks and seed dispersal: important topics in restoration ecology. – Acta Bot. Neerlandica 45: 460–490.

Bossuyt, B. & Honnay, O. (2008): Can the seed bank be used for ecological restoration? An overview of seed bank characteristics in European communities. – J. Veg. Sci. 19: 87–884.

Csontos, P. (2001): A természetes magbank kutatásának módszerei. – Scientia Kiadó, Budapest.

Csontos, P. (2007): Dolomitgyepek magbankja idős feketefenyvesek talajában. – In: Csontos, P. (szerk.): Feketefenyveseink kutatása. Scientia Kiadó, Budapest, pp. 81–94.

Fenner, M. (1985): Seed Ecology. – Chapman & Hall, London.

Grime, J. P. (1979): Plant strategies and vegetation processes. – J. Wiley & Sons, Chichester.

Halassy, M. (2001): Possible role of the seed bank in the restoration of open sand grasslands in old fields. – Com. Ecol. 2: 101–108.

ter Heerdt, G. N. J., Verweij, G. L., Bekker, R. M. & Bakker, J. P. (1996): An improved method for seed bank analysis: seedling emergence after removing the soil by sieving. – Func. Ecol. 10: 144–151.

Jutila, H. M. (2001): Effect of flooding and draw-down disturbance on germination from a seashore meadow seed bank. – J. Veg. Sci. 12: 729–738.

Matus, G., Szilágyi, G. & Tóthmérész, B. (1993): A Gyertyánkúti-rétek rekonstrukciós terve. – Kutatási jelentés a BNP Igazgatósága részére, Debrecen.

Matus, G. (1997): Florisztikai kutatások a zempléni Gyertyánkúti-réteken. – Kitaibelia 2: 313–316.

Matus, G., Verhagen, R., Bekker R. M. & Grootjans, A. P. (2003): Restoration of the Cirsio dissecti-Molinietum in The Netherlands: Can we rely on soil seed banks? – Appl. Veg. Sci. 6: 73–84.

Matus, G., Tóthmérész, B. & Papp, M. (2005): Impact of management on vegetation dynamics and seed bank formation of inland dune grassland in Hungary. – Flora 200: 296–306.

Paládi-Kovács, A. (1979): A magyar parasztság rétgazdálkodása. – Akadémiai Kiadó, Budapest.

Simmering, D., Waldhardt, R. & Otte, A. (2006): Quantifying determinants contributing to plant species richness in mosaic landscapes: a single- and multi-patch perspective. – Landscape Ecol. 21: 1233–1251.

Simon, T. (2000): A magyarországi edényes flóra határozója. – Nemzeti tankönyvkiadó, Budapest.

Smith, R. S., Shiel, R. S., Millward, D., Corkhill, P. & Sanderson, R. A. (2002): Soil seed banks and the effects of meadow management on vegetation change in a 10-year meadow field trial. – J. Appl. Ecol. 39: 279–293.

Stampfli, A. & Zeiter, M. (1999): Plant species decline due to abandonement of meadows cannot easily be reversed by mowing. A case study from the southern Alps. – J. Veg. Sci. 10: 151–164.

Thompson, K., Bakker, J. P. & Bekker, R. M. (1997): Soil seed banks of North West Europe: Methodology, Density and Longevity. – Cambridge University Press, Cambridge.

Török, P., Arany, I., Prommer, M., Valkó, O., Balogh, A., Vida, E., Tóthmérész, B. & Matus, G. (2007): Újrakezdett kezelés hatása fokozottan védett kékperjés láprét fitomasszájára, faj- és virággazdagságára. – Természetvédelmi Közlem. 13: 187–198.

Török, P., Matus, G., Papp, M. & Tóthmérész, B. (2008): Seed bank and vegetation development of sandy grasslands after goose breeding. – Folia Geobot. 44: 31-46.

Virágh, K. & Gerencsér, I. (1988): Seed bank in the soil and its role during secondary succession induced by som herbicides in a perennial grassland community. – Acta Bot. Hung. 34: 77–121.

Willems, J. H. & Bik, L. P. M. (1998): Restoration of high species density in calcareous grassland: the role of seed rain and soil seed bank. – Appl. Veg. Sci. 1: 91–100.