Kié a föld? – Intézményi elemzés a természetvédelem helyi irányításáról
Absztrakt
Az intézményi közgazdaságtani megközelítés szerint a természetvédelem jobbára a helyi gazdaságba és társadalomba ágyazottan működik, amelyet a társadalmi cselekvések és a természetvédelem intézményei egymással dinamikus – térben és időben is változó – egymásra hatása jellemez. Elemzésünk emberek és intézmények dinamikus kölcsönhatását, s az azok során formálódó kimeneteket vizsgálja a Borsodi Mezőség területén. A kutatás során az ún. intézményi elemzés és fejlesztés (IAD) elméleti keretében értelmeztük a helyi természetvédelem és a helyi gazdálkodók egymásra hatásával keletkező problématerületeket, helyi, regionális, országos, nemzetközi, valamint globális szinteken is összefonódó érték- és érdekkonfliktusokat. Megállapítható, hogy egymásra halmozódó problémák, az átláthatatlan kárpótlási folyamat, a gazdasági rendszerváltozással megjelenő piaci mechanizmusok, a különféle agrár-környezetgazdálkodási programcsomagok megjelenése, a nemzeti park igazgatóságok „bevétel kényszere”, a részben a természetvédelmi törvény végrehajtásából származó tisztázatlan tulajdonjogviszonyok, valamint a politikai és személyes érdekek megjelenése – együttesen vezettek a helyi gazdák, valamint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság közötti konfliktusokhoz. Ezek kezelésének egyik módja lehet a társadalmi részvétel erősítése a helyi természetvédelem irányításában, vagyis a helyi lakosság, – többek között a helyi gazdálkodók – érdemibb bevonása a helyi természetvédelem döntéshozatali folyamataiba.
Hivatkozások
Balázs, B., Bodorkós, B., Bela, Gy., Podmaniczky, L. & Balázs, K.: Multifunctional Farming and Survival Strategies in the Borsodi Floodplain. In: Annette Piorr - Klaus Müller (Eds.): Rural Landscapes and Agricultural Policies in Europe, 2008 Springer, ISBN 978-3-540-79469-1
Berkes, F. (2003): Rethinking Community-Based Conservation. – Conservation Biology 18: 621–630.
Bela, Gy. & Belényesi, M. (szerk.) (2004): Integrated (multi-level inundation) water management system solving flood-protection, nature conservation and rural employment challenges. LIFE-PROroJECT (03/H/000 291) jelentés, SZIE KTI, Gödöllő
Bíró, M. (2003): A Tiszavalk és Ároktő közötti Tisza-hullámtér botanikai felmérése és értékelése. Kézirat. MTA ÖBKI, Vácrátót.
Bodorkós, B., Balázs, B., Bela, Gy. & Pataki, Gy. (2008): Community-based sustainability planning and rural development in the South-Borsod region, Hungary. – Anthropology of East Europe Review, 26(2): 7–18.
Bodorkós, B. & Kelemen, E. (2007): „Közös lónak túros a háta?”A társadalmi tőke és a részvételi akciókutatás szerepe a Mezőcsáti Kistérség gazdálkodóinak együttműködésében. URLurl: http://korny.uni-corvinus.hu/phd/1_kg_program.php, előadás az I. Országos Környezetgazdaságtani Ph.D. Konferencián, 2007. november 27. Budapest
Bodorkós, B. & Pataki, Gy. (2009): Local Communities Empowered to Plan? Applying PAR to Establish Democratic Communicative Spaces for Sustainable Rural Development. – Action Research. 7: 313–334..
Cardiff University (2002): Speaking a common language –A progress review, with recommendations on the IUCN system of protected area management categories. Information sheet number 3, URLurl: www.cardiff.ac.uk/cplan/sacl, letöltés dátuma: 2007. július 25.
Carrus, G. & Bonnes, M. (2002): Biodiversity, commons dilemmas and local conflicts in natural protected areas. Paper presented at the workshop “Options for Local Biodiversity Management in Protected Areas: the case of Bulgaria”, Vitosha National Park, 7–10 February 2002, The Macaulay Institute, Aberdeen, Scotland.
Davis, A. & Wagner, R. J. (2003): Who knows? On the Importance of Identifying "Experts" When Researching Local Knowledge – Human Ecology 31: 463–488.
Fairbrass, J. & Jordan, A. (2001): Protecting biodiversity in the European Union: national barriers and European opportunities? – Journal of European Public Policy 8 (4): 499–518.
Fischer-Kowalski, M. & Weisz, H. (1999): Society as a hybrid between material and symbolic realms – Towards a theoretical framework of society-nature interaction. – Advances in Human Ecology 8: 215–251.
Hooghe, L., Marks, G. (2001): Multi-Level Governance in the European Union. In Multi-Level Governance in the European Integration by L. Hooghe and G. Marks, Rowman & Littlefield Publishers, Inc., Lanham, Maryland: pp 1–32.
Kluvánková-Oravská, T. &Chobotová, V. (2006): Shifting governance in Slovenskky Raj National Park. Institutional Changes in Agriculture and Natural Resources (ICARar) Discussion Paper 15/2006.
Mihók, B., Erős-Honti, Zs., Gálhidy, L., Bela, Gy., Illyés, E., Tinya, F., Erős-Honti, J., Molnár, Á. & Szabó, R. (2006): A Borsodi-ártér természeti állapota a helyben élők és az ökológus szemével – interdiszciplináris kutatás a hagyományos ökológiai tudásról. – Természetvédelmi Közlemények, 12: 79–103.
Moller, H., Berkes, F., O’Brian Lyver, P. & Kislalioglu, M. (2004): Combining Science and Traditional Ecological Knowledge: Monitoring Populations for Co-Management. – Ecology and Society 9(3): 2, [online] URLurl: http://www.ecologyandsociety.org/vol9/iss3/art2
Norgaard, R.B. (1994): Development Betrayed: The End of Progress and a Coevolutionary Revisioning of the Future. Routledge, London.
Ostrom, E. (2006): Institutional Rational Choice: An Assessment of the Institutional Analysis and Development Framework. Nem publikált kézirat.
Pataki, Gy., Balázs, B., Matolay, R. (2005): Valuing Forest Ecosystems by Local Communities in Hungary: A Qualitative Enquiry. Proceedings of the 6th International Conference of the European Society for Ecological Economics, June 14 –17, 2005, Lisbon, Portugal. (részletes absztrakt CD-n)
Pretty, J. & Smith, D. (2004): Social capital in biodiversity conservation and management. – Conservation Biology 18(3): 631–638.
Proops, J.L.R. (1989): Ecological economics: rationale and problem areas. – Ecological Economics 1: 59–76.
Sárvári, A.: Emlékeztető a 2007. november 9-i, a BNPI haszonbérleti szerződéseiről szóló egyeztetésről
Sárvári, A. (2008): A Borsodi Mezőség Gazdakör Egyesület véleménye a természetvédelmi területek használatáról. Kézirat.
Stoll-Kleemann, S. (2001): Barriers to nature conservation in Germany: a model explaining opposition to protected areas. – Journal of Environmental Psychology 21(4): 369–385.
Stoll-Kleemann, S. (2004): The rationale of socio-economic research for the successful protection and use of wetlands: the example of participatory management approaches. – Hydrobiologia 527: 15–17.
Swain (1993): Transitions from collective to family farming in Post-Socialist Central-Europe: Background and Strategies for Change. The University of Liverpool, Centre for Central and Eastern European Studies, Working Paper No. 5, Rural Transition Series
Vatn, A. (2005): Institutions and the Environment. Edward Elgar Publishing, Cheltham, UK, Northampton, MA, USA.
