Veszélyeztetett tokfélék (Acipenseridae) a Duna magyarországi szakaszán
Absztrakt
A középkorban a tokfélék meghatározó szerepet játszottak a magyar halászat történetében, de a túlhalászat, majd a kiterjedt folyószabályozások és az élőhelyek változása következtében a dunai populációik fokozatosan megfogyatkoztak, és a 20. század végére az öt természetes honos fajból kettő gyakorlatilag eltűnt a Kárpát-medencéből. A magyarországi Duna-szakaszon előforduló tokfélék populációnak változásait és természetvédelmi státuszukat meghatározó fontosabb tényezőket, a védelmükre irányuló nemzetközi törekvésekhez kapcsolódóan értékeltük. Napjainkban már csak a kecsege (Acipenser ruthenus) az egyetlen halászható tokféle a Közép-Duna térségében. A halászok több évtizedes kecsegefogási adatsorait elemezve kimutattuk, hogy a fogások ingadozása mérsékelt összefüggést mutat a Duna vízjárásának változásával. A dunai kecsegeállomány utánpótlására vonatkozó becslések azt igazolták, hogy a mesterséges nevelt ivadék kihelyezéseknek nincs számottevő hatása a természetes populációk mennyiségi alakulására, ezért a magyarországi kecsegetelepítési programok, mint fajvédelmi eszközök hatékonysága megkérdőjelezhető.
Hivatkozások
Bacalbaşa-Dobrovici, N. (1997): Endangered migratory sturgeons of the lower Danube River and its delta. – Env. Biol. Fish. 48: 201–207.
Bacalbaşa-Dobrovici, N. & Holčik, J. (2000): Distribution of Acipenser sturio L., 1758 in the Black Sea and its watershed. – Biol. Inst. Esp. Oceanogr. 16: (1–4): 37–41
Bartosiewicz, L. (1997): Őskori vizahalászat a Duna vaskapui szakaszán. – Halászatfejlesztés 30: 92–104.
Bloesch, J., Jones, T., Reinartz, R. & Striebel, B. (2005): Action Plan for the conservation of Sturgeons (Acipenseridae) in the Danube River Basin. 88 pp.
Bloesch, J., Jones, T., Reinartz, R. & Striebel, B. (2006): An Action Plan for the Conservation of Sturgeons (Acipenseridae) in the Danube River Basin. – Öster.Wasser- und Abfallwirtschaft 58: 81–88.
Guti, G. (2000): Vágótok (Acipenser gueldenstaedti) a Duna magyarországi szakaszán. –Halászat 93: 96–97.
Guti, G. (2006): A tokfélék (Acipenseridae) jelenlegi helyzete és védelme Magyarországon. –Halászatfejlesztés 31: 123–136.
Guti, G. (2008): Past and present status of sturgeons in Hungary and problems involving their conservation. – Fundam. Appl. Limnol./Arch. Hydrobiol., Suppl. 162., Large Rivers 18: 61–79.
Jaczó, I. (1974): A kecsege mennyiségének változása folyóinkban az 1947–1970. évi fogások és vizsgálatok alapján. – Halászat 20: 12.
Jancsó, K. & Tóth, J. (1987): A kisalföldi Duna-szakasz és a kapcsolódó mellékvizek halai és halászata. – In: Dvihally, Zs. (szerk.) A kisalföldi Duna-szakasz ökológiája VEveAB pp. 162–192.
Janković, D. (1958): Ekologija Dunavske kečige. – Institute Biologique Beograd, Monographies 2: 131 pp.
Jones, F.R.H. (1968): Fish migration. – Edward Arnold (Publishers) Ltd. London. 325 pp.
Hensel, K. & Holčik, J. (1997): Past and current status of sturgeons in the upper and middle Danube River. – Env. Biol. Fish. 48: 185–200.
Herman, O. (1887): A magyar halászat könyve I-II. – A K. M. Természettud. Társulat, Budapest, 860 pp.
Hammer, R., Harper, D.A.T. & Ryan, P.D. (2001): PASTst: Paleontological Statistics software package for education and data analysis. – Paleontologia Electronica, 4/1: 1–9.
Károli, J. (1877): A Duna halóriásai. – Természetrajzi Füzetek 1: 12–16, 77–81.
Khin, A. (1957): A magyar vizák története. – Mezőgazdasági Múzeum Füzetei 2: 1–24.
Kovrižnych, J. A. (1988): Age and growth of the sterlet (Acipenser ruthenus Linnaeus, 1758) in the Czechoslovak stretch of the Danube. – Prace Ust. Ryb. Hydrobiol. (Bratislava) 6: 101–114.
Kriesch, J. (1876): Hasznos és kártékony állatainkról Halak. – Szent-István Társulat, Budapest, 149 pp.
Lelek, A.(1987): The Freshwater Fishes of Europe. – Threatened Fishes of Europe. AULA-Verlag Wiesbaden. 9: 343 pp.
Navodaru, I., Staras, M. & Banks, R. (1999): Management of the sturgeon stocks of the Lower Danube River system. – In: Stiuca, M. & Nuchersu I. (eds.): -“The Delta’s: State-of-the-art protection and management”. Conference Proceedings, Tulcea, Romania, pp. 229–237.
Pintér, K. (1991): Sturgeons in Hungary, past and present situation. – In: Williot, P. (ed.) Acipenser: Cemagref Publ., pp. 173–178.
Pintér, K. (2002): Magyarország halai. – Akadémiai Kiadó, Budapest. 222 pp.
Reinartz, R. (2002): Sturgeons in the Danube River. – Literature study on behalf of IAD, Landesfiscereiverband for Bayern e.V. and Bezirk Oberpfalz. 150 pp.
Ricker, W.E. (1975): Computation and Interpretation of Biological Statistics of Fish Populations. – Bulletin Fish. Res. Board Can. 191: 1–382.
Solymos, E. (1987): Paksi vizák. – Halászat 80: 188.
Stabile, J., Waldman, J.R., Parauka, F. & Wirgin I. (1996): Stock structure and homing fidelity in Golf of Mexico sturgeon (Acipenser oxyrinchus desotoi) based on restriction fragment length polymorphism and sequence analyses of mitochondrial DNA. – Genetics 144: 767–775.
Unger, E. 1931: Történelmi összefoglalás. – In: Fischer, F. (szerk.) Magyar Halászat. A M. Kir. Földművelésügyi Minisztérium Kiadványai 3. pp. 1–10.
Tóth, J. (1979): Changes in the catching data of sturgeon Acipenser ruthenus L. in the Hungarian sector of the Danube. – Annal. Univ. Sci. Budapest. 20-21: 265–269.
Vásárhelyi, I. (1957): Felső-tiszai színtokok. – Halászat 4: 105.
Waldman, J.R. & Wirgin I. (1998): Status and restoration options for Atlantic sturgeon in North America. – Conserv. Biol. 12: 631–638.
