A nyugati földikutya (Spalax leucodon Nordmann, 1840) hazai állománynagysága és a faj térhasználata a legeltetés függvényében a Hajdúbagosi élőhely példáján bemutatva
Absztrakt
A nyugati földikutya hazai állománya jelenleg csak hozzávetőlegesen ismert. Szinte semmit nem tudunk az állomány hosszútávú változásairól. Az elmúlt években néhány példányos előfordulási helyei közül több megszűnt (Debrecenben a Tócó-patak melletti lelőhelyek közül). A kutatás során túrások alapján egyedszámbecslést végeztünk a faj jelenleg ismert 3 legnagyobb élőhelyén Hajdúbagoson, Hajdúhadházon és Debrecen-Józsán. További lelőhelyein más kutatók eredményeit fogadtuk el. A korábbi adatokkal összehasonlítva a populációk nagyságát, figyelembe véve azok bizonytalanságát is, elmondható, hogy lényeges állománynagyságbeli változás nem volt az utóbbi évtizedekben. Ez akár lehet jó hír is, de rossz is abból a szempontból, hogy nem növekedett a populáció. 2006-ban a hazai állománya kb. 950 példány lehet. A két nagyobb populációjának egyedsűrűsége nagyon hasonló, ami felveti a kérdést, hogy azon élőhelyein van-e lehetősége a populáció növelésére, vagy a terület csak ennyi egyedet tud ellátni? A hajdúbagosi élőhelyén szignifikáns változást mutattunk ki a területhasználatban, ami a legeltetés módjának változásával, illetve a legeltetés felhagyásával hozható kapcsolatba.
Hivatkozások
Andacs, N. (2006): Új földikutya-élőhelyet fedeztek fel. National Geographic Magyarország, -www.geographic.hu
Bodnár, B. (1927): A földi kutyák elszaporodása a vásárhelyi határban. Term. Tud. Közl. 59: 651−652.
Bodnár, B. (1928): Adatok a magyar földikutya (Spalax hungaricus hungaricus Nhrg.) anatómiájának és életmódjának ismeretéhez. A szegedi Alföldkutató Bizottság Könyvtára. VI. szakosztály. Állattani Közl. 4: 1−55.
Chyzer, C. 1881. Reliquiae Petényianae. Természetrajzi Füzetek. V/2-4: 91−146.
Csathó, A. (1986): A battonya-kistompapusztai löszrét növényvilága. − Környezet- és Természetvédelmi Évkönyv 7: 103−115.
Csorba, G., Németh, A., Czabán, D., Hidas, A., Molnár, V., Révay, T., Sós, E., Zsebők, S. & Farkas, J. (2007): A nyugati földikutya védelmének lehetőségei. In: Forró L (szerk.) A Kárpát-medence állatvilágának kialakulása. MTTM, Budapest, pp. 319−325.
Éhik, Gy. (1925): Spalax monticola syrmiensis lelőhely Fehér megyéből. - Állattani Közl. 22/1−2: 52.
Horváth, R. & Vadnay, R. (2002): A földikutya helyzete Magyarországon. - Az I. Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencia Program és Absztrakt kötete, Sopron, pp. 121.
Horváth, R. & Vadnay, R. (2006): A földikutya. Szabolcs-Szatmár-Beregi Természet- és Környezetvédelmi Kulturális Értékőrző Alapítvány kiadványa, 20 pp.
Horváth, R., Bihari, Z., Németh, A., & Csorba, G. (2006): Nyugati földikutya Spalax leucodon Nordmann, 1840. - In: Bihari Z., Csorba G. & Heltai M. (szerk.): Magyarországi emlősök atlasza. Kossuth Kiadó, Budapest, 360 pp.
Lendl, A. (1900): Egy új emlősfaj hazánk faunájában. − A Magyar orvosok és természetvizsgálók XXX. Vándorgyűlésének munkálatai 624−627.
Méhely, L. (1909): A földikutyák fajai származás- és rendszertani tekintetében. Magyar Tudományos Akadémia 353 pp.
Mitchell-Jones, A. J., Amori, G., Bogdanowicz, W., Krystufek, B., Reijnders, P. J. H., Spitzenberger, F., Stubbe, M., Thissen, J. B. M., Vohralík, V. & Zima J. (1999): The atlas of European Mammals. The Academic Press, London.
Monoki, Á. (2008): Újra szabadlábon a mezőtúri földikutya. http://www.hnp.hu/78-500.php
Németh, A. & Németh, Á. (1998): Földikutyát kerestünk Északkelet-Magyarországon. − Természet, 6/9−10: 18−19.
Németh, A. (2008): Ma is él földikutya a Kiskunságban. www.greenfo.hu/hirek/hirek_item.php?hiv=19009
Németh, A. (2008): Sikeres évük volt a földikutya-kutatóknak: a korábban kihaltnak vélt délvidéki földikutyát újra megtaláltak Kelebián, és Mezőtúron is találtak egy új földikutya-állományt. http://www.greenfo.hu/hirek/hirek_item.php?hir=20376
Orosz, E. (1904−1905): Adatok a földi kutya (Spalax typhlus Pall.) életének és előfordulásának ismeretéhez. − A Természet 8/3−4: 163−165.
Palotás, G. (1987): A földikutya –Spalax (Microspalax) leucodon NORDMANN 1840. (kézirat) 11pp.
Palotás, G. (1982): Jelentés a Hajdúbagosi földikutya rezervátumról. Szakértői vélemény (kézirat) 3pp.
Sterbetz, I. (1960): Szabadföldi és kísérletes megfigyelések a földikutyán (Spalax leucodon Nordm.) − Állattani Közlemények XLVII/3−4: 151−158.
Sterbetz, I. (1966): Adatok a Kardoskúti Természetvédelmi terület emlős- és halfaunájához. − Vertebrata Hungarica, VIII/1−2: 135−137.
Szabó, I. (1964): New Flea Species in the Hungarian Fauna I. - Ann. hist.-nat. Musei nation. Hung. 56: 457−460.
Vásárhelyi I. (1926): Adatok a földikutya (Spalax hungaricus h. Nhrg.). életmódjának ismeretéhez. − Állattani Közl. 23/3−4: 169−178.
Vásárhelyi, I. (1932): A földikutya (Spalax hungaricus h. Nhrg.) Abaújtorna megyei előfordulása. − Állattani Közl. 29: 75−77.
Vásárhelyi, I. (1958): Hasznos és káros vademlősök. Élet és tudomány kiskönyvtára. Gondolat kiadó, Budapest: 1−182.
Végh, M. (1985): A Hajdúbagosi földikutya rezervátum öko-faunisztikai vizsgálata. OTDK dolgozat, DATE Debrecen, 69pp.
Zuri, I. & Terkel, J. (1997): Summer tunneling activity of mole rats (Spalax ehrenbergi) in a sloping field with moisture gradient. Mammalia 61: 47−54.
