Élőhely-rekonstrukció lápi halfajok számára
Absztrakt
A Lápi póc Fajvédelmi Mintaprogram célja a nemzetközi jelentőségű lápi póc kárpát-medencei állományának megőrzése és gyarapítása. 2008-2010 között a Szadai Mintaterület (Pesti-síkság) degradált részein 6 db. kubikgödör méretű, egymástól elszigetelt vízteret hoztunk létre („Illés-tavak”). Az új vizekben és a lápi póc (Umbra krameri) természetes élőhelyein botanikai, vízkémiai, hidrobiológiai és halfaunisztikai vizsgálatokat végeztünk. A lápi póc egykori jelentős élőhelyein az amurgéb terjeszkedését figyeltük meg. 2009-ben saját szaporítású réti csíkot (Misgurnus fossilis) és széles kárászt (Carassius carassius) telepítettünk az 1. sz. Illés-tóba túlélési vizsgálat céljából. 2010-2011-ben 26 db. mentett póc anyahalat szaporítottunk, illetve 660 db. lárvát neveltünk fel. Az 1. sz. Illés-tó fizikai-kémiai vízminősége és a táplálékul szolgáló zooplankton és makrozoobenton faj- és egyedszáma két év alatt elérte a természetes „pócos” vizekre jellemző értékeket. A betelepített réti csíkok és széles kárászok jól fejlődtek, ezért 2010-2011 folyamán lápi póc anyahalakat és előnevelt pócokat telepítettünk az Illés-tavakba (génmegőrzés) és eredeti élőhelyükre. 2010-2011 tavaszán a széles kárász és a lápi póc sikeresen leívott az Illés-tavakban, a természetes póc szaporulat megközelítőleg 1000 db. lárva volt.
Hivatkozások
Bajomi, B. (2003): Veszélyeztetett állatfajok visszatelepítésének eredményességét befolyásoló tényezők: a kékcsőrű réce és az eurázsiai hód magyarországi visszatelepítésének összehasonlító elemzése. Msc. diplomadolgozat. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Genetikai Tanszék. Budapest, 79 pp.
Bajomi, B., Pullin, A. S., Stewart, G. B. & Takács-Sánta, A. (2010): Bias and dispersal in the animal reintroduction literature. – Oryx 44(3): 358–365.
Bioaqua (2010): Lápi póc Fajvédelmi Mintaprogram keretében hidrobiológiai vizsgálatok végrehajtása. Kézirat, Bioaqua Pro Kft., Debrecen, 39 pp.
Demény, F., Lévai, T., Zöldi, L.G., Fazekas, G., Deli, Z., Urbányi, B. & Müller, T. (2009): A réti csík (Misgurnus fossilis) szaporítása és nevelése a természetesvízi állományok fenntartása és megerősítése érdekében. – Pisces Hungarici 3: 107–113.
Erős, T., Takács, P., Sály, P., Specziár, A., György, Á. I. & Bíró, P. (2008): Az amurgéb (Perccottus glenii Dybowski, 1877) megjelenése a Balaton vízgyűjtőjén. – Halászat 101: 75–77.
Freyhof, J. (2011): Umbra krameri. In: IUCN 2011. IUCN Red List of Threatened Species. Version 2011.2. . Downloaded on 26 November 2011.
Guti, G. (1995): Ecological impacts of the Gabcikovo River Barrage System with special reference to Umbra krameri in the Szigetköz floodplain. – Annalen des Naturhistorischen Museums 97B: 466–469.
IUCN (1998): Guidelines for re-introductions. IUCN/SSC Re-introduction Specialist Group, Gland and Cambridge. http://www.iucnsscrsg.org/download/English.pdf. Megtekintve: 2011. 06. 26.
IUCN (2011): European Environment: alarming decline in plants, molluscs and freshwater fish. http://www.iucnredlist.org/news/european-red-list-press-release. Megtekintve: 2011. 11. 29.
Maitland, P. S. (1995): The conservation of freshwater fish: past and present experience. – Biological Conservation 72(2): 259–270.
Müller, T., Balován, B., Tatár, S., Müllerné Trenovszki, M., Urbányi, B. & Demény, F. (2011): A lápi póc (Umbra krameri) szaporítása és nevelése a természetesvízi állományok fenntartása és megerősítése érdekében. – Pisces Hungarici 5: 15–20
Sallai, Z. (2005): A lápi póc (Umbra krameri) magyarországi elterjedése, élőhelyi körülményeinek és növekedési ütemének vizsgálata a kiskunsági Kolon-tóban. – In: Barna et al. (szerk.): A Puszta 2005, Nimfea Természetvédelmi Egyesület, Túrkeve, pp. 113–172.
Seddon, P. J. (1999): Persistence without intervention: assessing success in wildlife reintroductions. – Trends in Ecology & Evolution 14: 503.
Seddon, P. J.; Soorae, P. S. & Launay, F. (2005): Taxonomic bias in reintroduction projects. – Animal Conservation 8: 51–58.
Storfer, A. (1999): Gene flow and endangered species translocations: a topic revisited. – Biological Conservation 87: 173–180.
Tatár, S., Sallai, Z., Demény, F., Urbányi, B., Tóth, B. & Müller, T. (2010): Lápi póc Fajvédelmi Mintaprogram. – Halászat 103(2): 70–75.
Tatár, S. (2011): Lápi póc Adatbázis 1.3./2011 (kézirat). – Tavirózsa Környezet- és Természetvédő Egyesület, Veresegyház
Tatár, S., Krenedits, S. (2011): Természeti kincseink védelme Veresegyház térségében. – Tavirózsa Egyesület, Veresegyház, 120 pp.
VITUKI (2008, 2009, 2010): A Lápi póc Fajvédelmi Mintaprogram (Tavirózsa Egyesület) keretén belül megvalósult hidrobiológiai vizsgálatok eredményei. Záró jelentések. Kézirat, VITUKI Nonprofit Kft., Budapest, 54 pp.
Wilhelm, S. (2008): A lápi póc. – Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, Románia, 118 pp.
