A Kovács-tarkalepke (Melitaea telona kovacsi Varga, 1967) (Lepidoptera: Nymphalidae) diszperziós képességének és élőhelyválasztásának vizsgálata az Aggteleki-karszt területén

  • Tóth János Pál DE, Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszék
  • Bereczki Judit DE, Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszék
  • Varga Zoltán DE, Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszék
Kulcsszavak: jelzés-visszafogás, mozgásmintázat, tápnövény, nektárforrás

Absztrakt

A Kovács-tarkalepke (Melitaea telona kovacsi) egy pontomediterrán faj szubendemikus, természetvédelmi szempontból fontos, védett alfaja. Elterjedése jelentősen csökkent és fragmentálódott az utóbbi évtizedekben. Populációinak megőrzését célzó kezelések kidolgozásához fontosak ezek biológiai sajátságaira, mint a tápnövény- és élőhelyválasztásra, a diszperziós képességre és mozgásmintázatra vonatkozó ismeretek. Ezek tisztázásának eddig akadálya volt, hogy a közelrokon nagy tarkalepkétől (Melitaea phoebe) való faji különállóságát csak a legutóbbi években tisztázták. 2009 májusában 4 alkalommal 10 mintavételi helyen 307 M. telona kovacsi és 139 M. phoebe egyedet jelöltünk meg, amelyek 12%-át sikerült visszafognunk. Felmértük a mintavételi területeken a lárvális tápnövény (Cirsium pannonicum) és a legfontosabb nektárforrás (Dianthus pontederae) denzitását. Eredményeink azt mutatják, hogy a M. telona kovacsi egyedei kevéssé helyhez kötöttek, számukra az egymástól több száz méterre levő foltok is elérhetőek, azonban nagy sűrűségben csak ott fordulnak elő, ahol a lárvális tápnövény magas denzitású. Ezeken a mintavételi helyeken az ubiquista M. phoebe aránya alacsony volt, míg a degradáltabb gyepeken magasabb. Adataink arra engednek következtetni, hogy az élőhelyválasztásnál a legfontosabb a lárvális tápnövény magas denzitása, míg a nektárforrás jóllehet fontos, de a lárvális tápnövénnyel szemben másodlagos jelentőségű.

Hivatkozások

Groening, J. & Hochkirch, A. (2008): Reproductive interference between animal species. – The Quarterly Review of Biology 83: 257–282.

Hanski, I., Saastamoinen, M. & Ovaskainen, O. (2006): Dispersal-related life-history trade-offs in a butterfly metapopulation. – J. Anim. Ecol. 75(1): 91–100.

Leneveu, J., Chichvarkhin, A. & Wahlberg, N. (2009) Varying rates of diversification in the genus Melitaea (Lepidoptera: Nymphalidae) during the past 20 million years. – Biol. J. Linn. Soc. 97: 346–361.

Pecsenye, K., Bereczki, J., Tóth, A., Meglécz, E., Peregovits, L., Juhász, E. & Varga, Z. (2007): A populációstruktúra és a genetikai variabilitás kapcsolata védett nappalilepke-fajainknál. – In: Forró, L. (szerk.): A Kárpát-medence állatvilágának kialakulása. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 241–260.

Ricketts, T. H. (2001): The matrix matters: effective isolation in fragmented landscapes. – Am. Nat. 158: 87–99.

Russel, P., Tennent, W. J., Pateman, J., Varga, Z., Benyamini, D, Pe’er, G., Bálint, Zs. & Gascoigne- Pees, M. (2007): Further investigations into Melitaea telona Fruhstorfer, 1908 (= ogygia Frushstorfer, 1908 = emipunica Verity, 1919) (Lepidoptera: Nymphalidae), with observations on biology and distribution. – Entomologist’s Gazette 58: 137–166.

Schmitt, T., Varga, Z. & Seitz, A. (2000): Forests as dispersal barriers for Erebia medusa (Nymphalidae, Lepidoptera). – Basic and Applied Ecology 1: 53–59.

Scott, J. A. (1975): Flight patterns among eleven species of diurnal lepidoptera. – Ecology 56: 1367–1377.

Tischendorf, L. & Fahrig, L. (2000a): On the usage and measurement of landscape connectivity. – Oikos 90: 7–19.

Tóth, J. P. & Varga, Z. (2010) Morphometric study on the genitalia of sibling species Melitaea phoebe and M. telona (Lepidoptera: Nymphalidae). Acta zool. hung. 56: 273–282.

Tscharntke, T. & Brandl, R. (2004): Plant insect interaction in fragmented landscapes. – Annu. Rev. Entomol. 49: 405–430.

Varga, Z. (2008): A Kovács-tarkalepke (Melitaea telona kovacsi Varga, 1967) a Kárpát-medencében. – In: Forró, L. (szerk.): A Kárpát-medence állatvilágának kialakulása. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 143–152.

Varga, Z., Szabó, S. & Kozma, P. (2005): Melitaea ogygia kovacsi Varga, 1967 (Lepidoptera, Nymphalidae) in the Pannonian region: taxonomy, bionomy, conservation biology. – In: Kühn, E., Feldmann, R, Thomas, J. & Settele, J. (eds): Studies on the Ecology and Conservation of butterflies in Europe. Vol. I. General concepts and case studies. Pensoft, Sofia–Moscow, pp. 65–68.

Wahlberg, N. (2001): The phylogenetics and biochemistry of host-plant specialization in Melitaeine butterflies (Lepidoptera: Nymphalidae). – Evolution 55(3): 522–537.

Wratten, S. D., Bowie, M. H., Hickman, J. M., Evans, A. M., Sedcole, J. R. & Tylianakis, J. M. (2003): Field boundaries as barriers to movement of hover flies (Diptera: Syrphidae) in cultivated land. – Oecologia 124: 605–611.

Megjelent
2010-12-31
Rovat
Természettudományos kutatások