NATURE CONSERVATION ASPECTS OF GRAZING IN THE TAPOLCA AND KÁL BASINS

  • Károly Penksza Szent István University, Faculty of Agricultural and Environmental Sciences, Department of Nature Conservation and Landscape Ecology
  • Szilárd Szentes Szent István University, Faculty of Agricultural and Environmental Sciences, Institute of Plant Production, Branch of Lawn Management
  • Gábor Loksa Szent István University, Faculty of Agricultural and Environmental Sciences, Department of Nature Conservation and Landscape Ecology
  • Chris Dannhauser University of Limpopo
  • Judit Házi Szent István University, Faculty of Agricultural and Environmental Sciences, Department of Nature Conservation and Landscape Ecology
Keywords: pasture, hayfield, grazing, species composition, nature conservation

Abstract

Authors have prepared botanical and pedological investigations and yield estimation in several grasslands of the Tapolca and Kál basins (near Badacsonytomaj, Nemesgulács, Kisapáti, Gyulakeszi, Káptalantóti, Kővágóörs and Köveskál villages). Coenological relevés were evaluated based on species number and total coverage of plants, number of medicinal herbs and toxic species, relative soil moisture and nitrogen claim, and forage values. Data of coenological quadrates were compared with each other in favour of evaluating the changes in vegetation caused by grazing with different animal species or its absence, and mowing. Based on yield estimation, animal number suitable for the area was calculated and compared with the current number of grazing animals. The most common utilization method on the research areas is pastoral grazing. Grasslands of the two observed basins are characterised by unfavourable species composition, caused possibly by inappropriate management strategy and high proportion of abandoned areas, which is an excellent opportunity for ruderal species to multiply. Further characteristics are the lack of technological discipline and the lack of weed-killing mowing, due to which those species get an advantage that are also unfavourable for grazing. Only one of the nine observed pastures is not characterised by overgrazing, its strain is almost optimal. The grazing method is chosen inadequately, and as its consequence, in spite of overgrazing, much ungrazed biomass (“dryied as standing”) could be detected in many of the studied areas, consisting mainly of sticky or toxic plants.

References

Ángyán, J. (2000): Válaszúton a mezőgazdaság. – In: Gadó, Gy. (szerk.): A természet romlása a romlás természete. Föld Napja Alapítvány, Budapest, pp. 37–59.

Ángyán, J., Tardy, J. & Vajnáné Madarassy, A. (szerk.) (2003): Védett és érzékeny természeti területek mezőgazdálkodásának alapjai. – Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. 26–48.

Ángyán, J., Podmaniczky, L., Tar, F. & Vajnáné Madarassy, A. (szerk.) (1999): Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program. – FVM Agrár-környezetgazdálkodási Tanulmánykötetek I. Budapest, 155 pp.

Balázs, F. (1949): A gyepek termésbecslése növényszociológiai felvételek alapján. – Agrártudomány 1: 26–35.

Barcsák, Z., Baskay, T. & Prieger, K. (1978): Gyeptermesztés és hasznosítás. – Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 242 pp.

Barcsák, Z. & Kertész, I. (1987): Gazdaságos gyeptermesztés és hasznosítás. – Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 260 pp.

Barcsák, Z.&Kertész, I. (1990): Gyeptermesztés és hasznosítás. – Egyetemi jegyzet, Gödöllő. 340 pp.

Birkás, M.&Gyuricza, Cs. (2004): Talajhasználat – Műveléshatás – Talajnedvesség. – SZIE Növénytermesztési Intézet, Gödöllő, 175 pp.

Braun-Blanquet, J. (1964): Pflanzensoziologie. – Springer-Verlag, Wien–New York. 865 pp.

Dér, F. & Marton, I. (2001): A gyephasználat kérdései. – In: Vinczeffy, I. (szerk.) Gyepgazdálkodásunk helyzete és kilátásai. DATE, Debrecen, pp. 269–274.

Deák, B., Török, P., Kapocsi, I., Lontay, L., Vida, E., Valkó, O., Lengyel, Sz. & Tóthmérész, B. (2008): Szik- és löszgyep-rekonstrukció vázfajokból álló magkeverék vetésével a Hortobágyi Nemzeti Park területén (Egyek–Pusztakócs). – Tájökológiai Lapok 6: 323–332.

Kárpáti, L. (2007): Természetvédelem és állattenyésztés. Magyar Juhászat 2007(11): 4–6.

Klapp, E., Boeker, P., König, F.&Stählin, A. (1953): Wertzahlen der Grünlandpflanzen. – Grünland 2: 38–40.

Kota, M., Zsuposné Oláh, A. & Vinczeffy, I. (1993): A gyep néhány gyógynövényének takarmányértéke és mikrobiológiai jelentősége. – In: Vinczeffy, I. (szerk.) Legeltetéses állattartás. DATE, Debrecen, pp. 159–169.

Láng, I. (1997): A gyep szerepe a biodiverzitás megőrzésében. – In: Vinczeffy, I. (szerk.) Legeltetéses állattartás. DATE, Debrecen, pp. 133–137.

Simon, T. (2000): A magyar edényes flóra határozója. – Tankönyvkiadó, Budapest. 845 pp.

Szemán, L. (1990): Domb- és hegyvidéki gyepek termőképességének javítási lehetőségei. – Kandidátusi értekezés. Gödöllő, 144 pp.

Szemán, L. (1991): Gyephozamnövelés újratelepítéssel. Tudományos Tanácskozás. – In: SZERK.??? „Természetes állattartás”. Hódmezővásárhely, pp. 119–122.

Szemán, L. (1994): A rét és legelőgazdálkodás. – In: Husti, I. (szerk.) Szántóföldi növénytermesztés, rét- és legelőgazdálkodás, erdészet. Info. Prod. Bt. és MÜSZI, Budapest, pp. 130–135.

Szemán, L. (1994–1995): Grassland yield and seedbed preparation. – Bulletin of the University of Agricultural Sciences 6: 45–51.

Szemán, L. (1997): Possibilities of renovation on Hungary grasslands. – XVIII. International Grassland Congress Proceeding. Canada, Saskatoon 2: 83–84.

Szemán, L. (2005): Rét- és legelőgazdálkodás. – In: Glatz, F. (szerk.) A rendszerváltás kihatása a természeti környezetre. Rendszerváltás Magyarországon, műhelytanulmányok. MTA Társadalomkutató Központ, pp. 67–93.

Tasi, J. (2002): Gyepek gyomnövényei és a gyomszabályozás lehetőségei. – Egyetemi jegyzet SZIE. Gödöllő, 40 pp.

Tasi, J. (2003): Gyepek mérgező és gyomnövényei. – Egyetemi jegyzet. SZIE Gödöllő, 58 pp.

Tasi, J. (2010): Gyepgazdálkodás. – Egyetemi jegyzet, SZIE, Gödöllő, 94 pp.

Török, P., Arany, I., Prommer, M., Valkó, O., Balogh, A., Vida, E., Tóthmérész, B. & Matus, G. (2007): Újrakezdett kezelés hatása fokozottanvédett kékperjés láprét fitomasszájára, faj- és virággazdagságára. – Természetvédelmi közlemények 13: 187–198.

Várallyay, Gy. (2005): A föld, mindenekelőtt a talajminőség és a talajhasználat változásai. – In: Glatz, F. (szerk.): A rendszerváltás kihatása a természeti környezetre. Rendszerváltás Magyarországon, műhelytanulmányok. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest, pp. 7–41.

Vida, E., Török, P., Deák, B. & Tóthmérész, B. (2008): Gyepek létesítése mezőgazdasági művelés alól kivont területeken: a gyepesítés módszereinek áttekintése. – Botanikai Közlemények 95: 101–113.

Vinczeffy, I. (1992): Adatok gyepeink gyógynövényeiről. – In: Vinczeffy, I. (szerk.): Természetes állattartás. DATE, Debrecen, pp. 161–178.

Vinczeffy, I. (1993a): Természetes gyepeink védelme. – DNYN 11: 257–281.

Vinczeffy, I. (1993b): Legelő- és gyepgazdálkodás. – Mezőgazda Kiadó, Budapest, 400 pp.

Vinczeffy, I. (1998): Lehetőségeink a legeltetéses állattartásban. – DGYN 16: 1–400.

Vinczeffy, I. (2001): Lehetőségeink a legeltetéses állattartásban. – DGYN 17: 7–21.

Vinczeffy, I. (2003): Gyepgazdálkodásunk jellemzése. – Gyepgazdálkodási Közlemények 1: 4–12.

Published
2010-12-31
Section
Scientific Research