Eltérő szerkezetű erdőállományok lehatárolása légifelvétel alapján, objektum-alapú módszerekkel

  • Tanács Eszter SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék
Kulcsszavak: erdőszerkezet, erdőállomány-lehatárolás, objektum-alapú képelemzés, távérzékelés

Absztrakt

A Haragistya-Lófej erdőrezervátum területén végzett vizsgálat célja az volt, hogy objektum-alapú módszerekkel, távérzékelt adatok segítségével erdőszerkezeti szempontból eltérő területeket határoljak le, illetve a létrejött csoportok létjogosultságát terepi adatokkal igazoljam. A kutatás során egy UltraCam D légifelvétel képi jellemzői alapján eCognition szoftver segítségével heterogén, illetve homogén részleteket különítettem el, és ezeket a terepi mérések alapján statisztikai módszerekkel kialakított csoportokkal vetettem össze. A tisztán távérzékelt adatok segítségével az erdőszerkezeti heterogenitás leírása céljából létrehozott két csoport összefüggést mutat a terepi mérések alapján számított szerkezeti jellemzők, illetve az üzemtervi kor, és a termőhely/fafajösszetétel alapján kialakított csoportok között. A csoportokat legjobban elkülönítő változók a nagy fák száma, az állománymagasság, a törzsátmérő szórás és a fajszám, ezek alapján a mintapontok 75,6%-os pontossággal sorolhatóak be a képi jellemzők alapján kapott „homogén” és „heterogén” csoportokba.

Hivatkozások

Bartha, D., Bodonczi, L., Szmorad, F., Aszalós, R., Bölöni, J., Kenderes, K. & Ódor, P., Standovár, T. & Tímár, G. (2005): A magyarországi erdők természetességének vizsgálata II. Az erdők természetességének elemzése tájak és erdőtársulások szerint. – Erdészeti Lapok, 140(6): 198–201.

Bartha, D., Ódor, P., Horváth, T., Tímár, G., Kenderes, K., Standovár, T., Bölöni, J., Szmorad, F., Bodonczi, L. & Aszalós, R. (2006): Relationship of Tree Stand Heterogeneity and Forest Naturalness. – Acta Silv. et Lign. Hung. 2: 7–22.

Bereczki, K., Ódor, P., Csóka, Gy., Mag, Zs., & Báldi, A. (2014): Effects of forest heterogeneity on the efficiency of caterpillar control service provided by birds in temperate oak forests. – Forest Ecol. Manag. 327: 96–105.

Blaschke, T. (2010): Object based image analysis for remote sensing. ISPRS – J. Photogramm. Remote Sens. 65: 2–16.

Blaschke, T., Johansen, K., & Tiede, D. (2011): Object based image analysis for vegetation mapping and monitoring. – In Q. Weng: Advances in Environmental Remote Sensing: Sensors, Algorithms, and Applications. CRC Press, Taylor and Francis, pp. 241–271.

Burkhard, B., Kroll, F., Müller, F. & Windhorst, W. (2009): Landscapes’ Capacities to Provide Ecosystem Services - a Concept for Land-Cover Based Assessments. – Landscape Online. 15: 1 – 22.

Burai, P.; Deák, B.; Valkó, V.; Tomor, T (2015): Classification of herbaceous vegetation using airborne hyperspectral imagery. – Remote Sensing 7: 2046–2066.

Cserhalmi, D. (2009): Pánkromatikus felvételekre és képszegmentációra alapozott vegetációrekonstrukciós vizsgálatok az észak-alföldi lápok példáján. – PhD értekezés, SZIE Gödöllő. Kézirat. 78 pp.

European Comission (2011): Our life insurance, our natural capital: an EU biodiversity strategy to 2020. Communication from the Commission to the European Parliament, the Council, the Economic and Social Committee and the Committee of the Regios. – COM (2011) 244 final, Brüssels, pp. 1–16.

Franklin, J. F. (1988): Structural and functional diversity in temperate forests. – In: Wilson, E. O. & Peters, F. M. (szerk.): Biodiversity. National Academy Press, Washington DC, pp. 166–175.

Hájek, P. (2008): Process-based approach to automated classification of forest structures using medium format digital aerial photos and ancillary GIS information. – Eur. J. For. Res. 127: 115–124

Johansen, K., Coops, N. C., Gergel, S. E. & Stange, Y. (2007): Application of high spatial resolution satellite imagery for riparian and forest ecosystem classification. – Remote Sens. Environ. 110: 29–44

Kollár, Sz., Vekerdy, Z. & Márkus, B. (2011): Forest habitat change dynamics in a riparian wetland. Procedia Environmental Sciences 7: 371–376.

Kristóf, D. (2005): Távérzékelési Módszerek a Környezetgazdálkodásban. – PhD dolgozat, SZIE KTI Gödöllő. Kézirat. 146 pp.

László, I., Ócsai, K., Gera D., Giachetta, R. & Fekete, I. (2011): Object-based Image Analysis of Pasture with Trees and Red Mud Spill. – In: Proceedings of the 31th EARSeL Symposium, Prague.

McElhinny, C., Gibbons, P., Brack, C. & Bauhus, J. (2005): Forest and woodland stand structural complexity: Its definition and measurement. – Forest Ecol. Manag. 218: 1–24.

Ódor, P., Bölöni, J., Bartha, D., Kenderes, K., Szmorad, F., Tímár, G., Standovár, T., Aszalós, R. & Bodonczi, L. (2005): A magyarországi erdők természetességének vizsgálata III. A faállomány és a holtfa természetességének értékelése. – Erdészeti Lapok 140(7-8): 226–229.

Paillet, Y., et al. (2010): Biodiversity Differences between Managed and Unmanaged Forests: Meta- Analysis of Species Richness in Europe. – Cons. Biol. 24(1): 101–112

Spies, T.A. (1998): Forest Structure: A Key to the Ecosystem. – Northwest science. Proceedings of a workshop on Structure, Process, and Diversity in Successional Forests of Coastal British Columbia, February 17–19, 1998, Special issue, 2(72): 34–39.

Tanács, E. & Keveiné Bárány, I. (2012): Az erdőszerkezet tér- és időbeli mintázatainak vizsgálata a Haragistya-Lófej erdőrezervátum (Aggteleki-karszt) területén – In: Unger, J. & Pál-Molnár, E. (szerk.): Geoszférák 2011: A Szegedi Tudományegyetem Földtudományok Doktori Iskola és a Környezettudományi Doktori Iskola (Környezeti geográfia program) eredményei. SZTE TTIK Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport, Szeged. pp. 171–202.

Megjelent
2015-12-31