Klíma- és élőhelyfüggő szárny-dimorfizmus a Roesel-rétiszöcskénél (Metrioptera roeselii, Ensifera, Tettigoniidae)

  • Szanyi Szabolcs DE-TTK, Evolúciós Állattani és Humánbiológia Tanszék
  • Nagy Antal DE MÉK, Növényvédelmi Intézet
  • Rácz István András DE-TTK, Evolúciós Állattani és Humánbiológia Tanszék
  • Varga Zoltán DE-TTK, Evolúciós Állattani és Humánbiológia Tanszék
Kulcsszavak: testtömeg, vándorlás, szárny izomzat, szárny dimorfizmus

Absztrakt

A rovarok éghajlatváltozásra adott válaszaival számos közlemény foglalkozik. Az ilyen irányú kutatások gyakori célfajai a szárny-dimorfizmussal jellemezhető fajok, mint például a Metrioptera roeselii szöcskefaj. Az eddigi vizsgálatokból kitűnt, hogy a makropter egyedek aránya a meleg-száraz években jelentősen megnőtt. Más kutatások szerint a makropter jelleg költségei az egyedek csökkent fertilitásában mutatkoznak meg. Megvizsgáltuk, kárpát-medencei élőhelyeken is igazolhatók-e hasonló összefüggések. Célunk a mobilitás és a fertilitás közötti csereviszonyra vonatkozó hipotéziseink vizsgálata volt az ivarok és a szárnytípusok gyakoriságának és testtömegadatainak összevetése révén. A mintavételeket az Aggteleki-karszt hat helyszínén és egy gyepben a Beregi-sík kárpátaljai részén végeztük. A begyűjtött állatokat abszolút tömegre szárítottuk és lemértük. Kitűnt, hogy a zárt erdővel körülvett gyepekben általában magasabb a makropter egyedek aránya. A nőstények testtömege szignifikánsan nagyobb volt, amit a nagyobb potroh tömeg okozott. A makropter és brachypter egyedek test- és potrohtömege nem, míg tortömegük jelentős eltérést mutatott a makropter egyedek javára. Az ivarokat külön-külön vizsgálva is a makropterek jelentősen nagyobb tortömegét tapasztaltuk. Ez azt a feltételezést erősíti meg, hogy a makropter egyedek aktívan használhatják szárnyaikat. Bár a makropterek és brachypterek potrohtömege nem különbözött szignifikáns mértékben, utóbbiak potrohtömeg adatainak szóródása különösen a nőstényeknél nagyobbnak mutatkozott. Így a makropter jelleg és a csökkent fertilitás közti csereviszony nem igazolódott.

Hivatkozások

Andrew, N. R (2013): Population dynamics of insect populations: impacts of a changing climate. – In: Rohde, K. (ed.): The balance of nature and climate change. Cambridge University Press, pp. 311–324.

Gardiner, T. (2009): Makropterism of Roesel’s bushcricket Metrioptera roeselii in relation to climate change and landscape structure in eastern England. – J. Orthoptera Res. 18(1): 95–102.

Harz, K. (1957): Die Geradflügler Mitteleuropas. – Gustav Fischer Verlag, Jena.

Hochkirch, A. & Damerau, M. (2009): Rapid range expansion of a wing-dimorphic bush-cricket after the 2003 climatic anomaly. – Biol. J. Linn. Soc. 97: 118–127.

Ketskeméty, L., Izsó, L. & Könyves-Tóth, E. (2011): Bevezetés az IBM SPSS statisztikai programrendszerbe [Introduction to the IBM SPSS Statistics program system] – Artéria Stúdió Kft, Budapest.

Olvido, A. E., Elvington, E. S., & Mousseau, T. A. (2003): Relative effects of clomate and crowding on wing polymorphism in the Southern Ground Cricket, Allonemobius socies (Orthoptera, Gryllidae). – Fla Entomol. 86(2): 158–167.

Parmesan, C. (2007): Influences of species, latitudes and methodologies on estimates of phenological response to global warming. – Global Change Biol. 13: 1860–1872.

Poniatowski, D. & Fartmann, T. (2011): Does wing dimorphism affect mobility in Metrioptera roeselii (Orthoptera: Tettigoniidae)? – Eur. J. Entomol. 108: 409–415.

Preuss, S., Berggren, Á. & Cassel-Lundhagen, A. (2011): Modelling the distribution of Roesel’s bush-cricket (Metrioptera roeselii) in a fragmented landscape. – NeoBiota 11: 33–49.

Reiczigel, J., Harnos, A. & Solymosi, N. (2007): Biostatisztika nem-statisztikusoknak. [Biostatistics for not-statisticians] Pars Kft, Nagykovácsi.

Simmons, A. D. & Thomas, C. D. (2004): Changes in Dispersal during Species’ Range Expansions. – Am. Nat. 164: 378–395.

Suzuki, Y. & Tanaka, S. (1998): Physiological trade-offs between reproduction, flight capability and longevity in a wing-dimorphic cricket, Modicogryllus confirmatus. J. Insect Physiol. 44(2): 121–129.

Uvarov, B. I. (1977): Grasshoppers and Locusts, Vol. 2. – Centre for Overseas Pest Research, London.

Vahed, K. & Gilbert, F. S. (1996): Differences across taxa in nuptial gift size correlate with differences in sperm number and ejaculate volume in bushcrickets (Orthoptera: Tettigoniidae). – Proc. Roy. Soc. B. 263: 1257–1265.

Zeng, Y. & Zhu, D. H. (2012): Trade-off between flight capability and reproduction in male Velarifictorus asperses crickets. – Ecol. Entomol. 37: 244–251.

Zera, A. J. (2005): The endocrine regulation of wing polymorphism in insects: state of the art, recent surprises, and future directions. – Integr. Comp. Biol. 43: 607–616.

Zera, A. J. & Denno, R. F. (1997): Physiology and ecology of the dispersal polymorphism in insects. – Annu. Rev. Entomol. 42: 207–231.

Zera, A. J. & Zhao, Z. (2003): Morph-dependent fatty-acid oxidation in a wing-polymorphic cricket: Implications for morph specialization for dispersal vs. reproduction. – J. Insect Physiol. 49: 933–943.

Megjelent
2015-12-31