A rózsagubacsdarázs (Diplolepis rosae Linnaeus, 1758) gubacsainak madárpredációja

  • Sólyom Katalin Debreceni Egyetem, Ökológiai Tanszék
Kulcsszavak: rózsagubacsdarázs, optimális gubacsméret, természetes ellenségek

Absztrakt

Tápnövény – gubacsokozó – albérlő – parazitoid – hiperparazitoid komplex rendszerben vizsgáltam a madárpredáció szerepét. A többkamrás rózsagubacs esetében a gubacsméret és a felbontott kamrák aránya közötti összefüggést teszteltem, valamint a gazdanövény (Rosa canina) magasságának és hajtásszámának hatását a gubacsfelbontás mértékére. Vizsgálataimat romániai és magyarországi legeltetett száraz gyepeken végeztem, 2009-ben. Eredményeim szerint a madarak a nagyobb átmérőjű gubacsokat nagyobb arányban bontották fel mindkét vizsgálati területen. Magasabb cserjéken magasabb volt a felbontott gubacsok aránya, míg a hajtásszámnak nem volt hatása a felbontásra. A kamrák felbontása csökkenti a bennük fejlődő gubacsokozó lárvák túlélését, így a madarak jelentős szerepet töltenek be a komplex rendszer top-down szabályozásában.

Hivatkozások

Abrahamson, W. G. & Weis, A. E. (1997): The evolutionary ecology of a tritrophic-level interaction: goldenrod, the stem gallmaker and its natural enemies. – Monogr. Popul. Biol. 26: 456.

Ambrus, B. (1974): Cynipida – Gubacsok – Cecidia Cynipidarum. Magyarország állatvilága (Fauna Hungariae) 12. 1/a. – Akadémiai Kiadó. Budapest, 120. pp.

Confer, J. L. & Paicos, P. (1985): Downy woodpecker predation at goldenrod galls. – The J. F. Ornithol. 56: 56–64.

Craig, T. P., Price, P. W. & Itami, J. K. (1986): Resource regulation by a stem-galling sawfly on the arroyo willow. Ecology 67: 419–425.

Hails, R. S. & Crawley, M. J. (1992) Spatial density dependence in populations of a cynipid gallformer Andricus quercuscalicis. – J. Anim. Ecol. 61: 567–583.

Ito, M. & Hijii, N. (2004): Relationships among abundance of galls, survivorship, and mortality factors in a cynipid wasp, Andricus moriokae (Hymenoptera: Cynipidae). – J. For. Res. 9: 355–359.

Kato, K. & Hijii, N. (1993): Optimal clutch size of the chestnut gall-wasp, Dryocosmus kuriphilus Yasumatsu (Hymenoptera: Cynipidae). – Res. Popul. Ecol. 35: 1–14.

László, Z. & Tóthmérész, B. (2006): Inquiline effects on a multilocular gall community. – Acta. Zool. Acad. Sci. Hung. 52(4): 61–70.

László, Z. & Tóthmérész, B. (2008): Optimal clutch size of the gall wasp Diplolepis rosae (Hymenoptera: Cynipidae). – Entomol. Fenn. 19: 168–175.

László, Z., Sólyom, K., Prázsmári, H., Barta, Z. & Tóthmérész, B. (2014): Predation on rose galls: parasitoids determine gall size through directional selection. PLoS ONE 9(6): e99806.

R Development Core Team (2005): R: A Language and Environment for Statistical Computing. – R Foundation for Statistical Computing, Vienna, Austria.

Schröder, D. (1967): Diplolepis (=Rhodites) rosae (Hymenoptera: Cynipidae) and a review of its parasite complex in Europe. – Tech. Bull. Commonw. Inst. Biol. Control 9: 93–131.

Tscharntke, T. (1992): Cascade effects among four trophic levels: bird predation on galls affects density dependent parasitism. – Ecology 73: 1689–1698.

Tscharntke, T. (1988): Variability of the grass Phragmites australis in relation to the behaviour and mortality of the gall-inducing midge Giraudiella inclusa (Diptera, Cecidomyiidae). – Oecologia 76: 504–512.

Van Hezewijk, B. H. & Roland, J. (2003): Gall size determines the structure of the Rhabdophaga strobiloides host-parasitoid community. – Ecol. Entomol. 28: 593–603.

Weis, A. E., Abrahamson, W. G. & Andersen, M. C. (1992): Variable selection on Eurosta’s gall size, I: the extent and nature of variation in phenotypic selection. – Evolution (N Y) 46: 1674–1697.

Weis, A. E. & Abrahamson, W. G. (1986): Evolution of host plant manipulation by gallmakers: ecological and genetic factors in the Solidago-Eurosta system. – Amer. Nat. 127: 681–695.

Weis, A. E. & Kapelinski, A. (1994): Variable selection on Eurosta’s gall size II. A path analysis of the ecological factors behind selection. – Evolution 48: 734–745.

Megjelent
2015-12-31