Az ürge (Spermophilus citellus) szezonális táplálék preferenciája szárazabb legelőkön és kaszált területeken
Absztrakt
Az ürge szezonális táplálékválasztását vizsgáltuk vegetációs összetétel- és mikroszövettani hullatékelemzés segítségével eltérő kezelésű száraz gyepekben: birkával, marhával legeltetett, valamint géppel kaszált élőhelyeken. Az adatgyűjtés során az ürgék hibernáció előtti (augusztus) és utáni (április) kritikus életszakaszára fókuszáltunk. A hozzáférhető táplálék felméréséhez kvadrát-módszert és Jaccard-indexet használtunk, míg a táplálék preferenciát Jacobs szelektivitási index segítségével állapítottuk meg. Áprilisban a növények alacsonyabb fajszáma és borítása volt jellemző a gyepekben, a fő táplálékfajok a csenkeszek (Festuca spp.), cickafarkok (Achillea spp.) és pillangósok (Leguminosae) voltak. Augusztusban több faj került a táplálékba, szezonálisan és gyepkezelési típus szerint is eltérő arányban. Áprilistól augusztusig a kétszikűek, főként a pillangósok aránya nőtt, az egyszikűeké csökkent a táplálékban. A legnagyobb különbségeket vegetációs kompozícióban és táplálék összetételben egyaránt a birkával és a marhával legeltetett élőhelyek között találtuk, a géppel kaszált területek értékei inkább a marhalegelőhöz közelítettek. Eredményeink alapján az ürgék számára a marhalegelő biztosítja a legjobb táplálék ellátást az egész aktív periódus során, míg a gyepek birkával végzett (túl)legeltetése táplálékszegény környezetet teremthet áprilisban.
Hivatkozások
Bagyura, J., Fidlóczky, J. & Prommer, M. (2010): A kerecsensólyom védelme a Kárpát-medencében 2006-2010. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest, kutatási jelentés, pp. 3–15.
Calvert, G. A. (2001): The effects of cattle grazing on vegetation diversity and structural characteristics in the semi-arid rangelands of North Queensland. – PhD thesis, James Cook University, 241 pp.
Coroiu, C., Kryštufek, B., Vohralík, V. & Zagorodnyuk, I. (2008): „Spermophilus citellus”. IUCN Red List of Threatened Species. Version 2013.1. – International Union for Conservation of Nature. www.iucn.org
Grulich, I. (1960): Ground squirrel Citellus citellus L. in Czechoslovakia (angol nyelvű összefoglaló). Práce Breske zakladny CSAV 32(11): 473–563.
Herzig-Straschil, B. (1976): Nahrung und Nahrungserwerb des Ziesels. – Acta Theriol. 21: 131–139.
Jacobs, J. (1974): Quantitative measurement of food selection. – Oecologia (Berl) 14: 413–417.
Janák, M., Marhoul, P. & Matějů, J. (2013): Action Plan for the Conservation of the European Ground Squirrel Spermophilus citellus in the European Union. – European Commission, 61 pp.
Kis, J., Váczi, O., Katona, K. & Altbäcker, V. (1998): A növényzet magasságának hatása a cinegési ürgék élőhelyválasztására. The effect of vegetation height to habitat selection of ground squirrels in Cinegés. – Term. Közlem. 7: 117–123.
Lechowicz, M. J. (1982): The sampling characteristics of electivity indices. – Oecologia (Berl) 52: 22–30.
Mátrai, K., Koltay, A. & Vízi, Gy. (1986): Key based on leaf epidermal anatomy for food habits studies of herbivores. – Acta Bot. Hung. 32(1–4): 255–271.
Mátrai, K. & Katona, K. (2004): Mikroszövettani határozókulcs növényevők táplálékvizsgálatához. Magyar-angol kétnyelvű CD, ISBN 963 219 865 4.
Millesi, E., Strijkstra, M. A., Hoffmann, I. E., Dittami, P. J. & Daan, S. (1999): Sex and age differences in mass, morphology and annual cycle in European ground squirrels, – Spermophilus citellus. J. Mammal. 80: 218–231.
Németh, I. (2010): A közönséges ürge (Spermophilus citellus) hibernációját befolyásoló tényezők vizsgálata. – PhD értekezés. Budapest, ELTE Etológia Tanszék, 133 pp.
Parr, T. W. & Way, J. M. (1988): Management of roadside vegetation: the long-term effects of cutting. – J. Appl. Ecol. 25: 1073–1087.
Szemán, L. (2006): Gyepgazdálkodási alapismeretek. – Egyetemi jegyzet. SZIE, MKK., Gödöllő, 78 pp.
Tasi, J. & Barcsák, Z. (2005): Legelő állatok táplálék válogatása és táplálkozási viselkedése. – Animal Welfare, Etológia és Tartástechnológia (Gödöllő) 1: 32–52.
Tokaji, K. (2012) A magyarországi ürgetelepítések sikerességének vizsgálata. – Szakdolgozat, Debrecen, Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék, 70 pp.
Turrini, T. A., Brenner, M., Millesi, E. & Hoffmann, I. E. (2008): Home ranges of European ground squirrels (Spermophilus citellus) in two habitats exposed to different degrees of human impact. – Lynx (Praha) 39(2): 323–332.
Váczi, O. & Altbäcker, V. (1999): Füves repülőterek ürgeállományának felmérése. – Term. Közlem. 8: 205–214.
