Természetvédelem és kutatás hazánk egyik legnagyobb gyurgyalag (Merops apiaster Linnaeus, 1758) költőtelepén

  • Fuisz Tibor István Magyar Természettudományi Múzeum
  • Vas Zoltán Magyar Természettudományi Múzeum
  • Kőrösi Ádám MTA-ELTE-MTM Ökológiai Kutatócsoport
  • Pereszlényi Ádám Magyar Természettudományi Múzeum
  • Túri Katalin Jászkun Természetvédelmi Egyesület
  • Urbán Sándor Jászkun Természetvédelmi Egyesület
  • Karáth Kata Szent István Egyetem, Állatorvos-tudományi Kar
Kulcsszavak: Meropidae, élőhely-rekonstrukció, táplálék-összetétel, ektoparaziták

Absztrakt

Az albertirsai Golyófogó-völgyben található gyurgyalag kolónia több száz méteres löszfalon létesült. Az állomány nagyságát évtizedek óta nyomon követik a helyi természetvédők, az utóbbi években a Jászkun Természetvédelmi Egyesület koordinálásával végzik az állományfelmérést a fal teljes területén. Az egyesület a partfal és a hozzátartozó öthektáros löszgyep megvásárlása után környezetrekonstrukciós munkát kezdett 2003-tól, majd 2009-ben a löszfal rekonstrukcióját is elvégezték. A korábban szemétlerakóként üzemelő bányaudvarban a löszfal felújítását a gyurgya lagok számára kedvező lejtésszög kialakítása és a rajta megtelepedett növényzet eltávolítása révén érték el. Az élőhely-rekonstrukció hatására a 2000-es évek elején 30–50 gyurgyalag párra csökkent helyi állomány növekedésnek indult; 2010-től rendszeresen 200 feletti pár fészkelt itt. A gyurgyalag állományváltozása mellett a fiókák számára hordott rovarokat is felmértük. A mezőgazdasági művelésbe vont területekkel és rétekkel körülvett albertirsai telepnél a hártyásszárnyúak alkották a táplálék felét, emellett a szitakötők, egyenesszárnyúak és kétszárnyúak hasonló, 10% körüli arányban szerepeltek a táplálékban. A terület botanikai érdekességeit, a gyűrűzött és észlelt madárfajok listáját is közöljük.

Hivatkozások

BirdLife International (2004): Birds in Europe: population estimates, trends and conservation status. – Cambridge, UK: BirdLife International (BirdLife Conservation Series No 12).

BirdLife International (2013): Species factsheet: Merops apiaster. http://www.birdlife.org Accessed on 20/02/2014.

Cramp, S. (1998): The Complete Birds of the Western Palaearctic. CD-ROM. Oxford University Press, Incorporated, Oxford

Fintha, I. (1968): Megfigyelések a Szamos menti gyurgyalagok (Merops apiaster) fészkelési viszonyairól és táplálkozásáról. – Aquila 75: 93–109.

Fry, C. H. (1984): The Bee-eaters. – T & A D Poyser, Calton

Fuisz, T. I., Vas, Z., Túri, K. & Kőrösi, Á. (2013): Photographic survey of the prey-choice of European Bee-eaters (Merops apiaster Linnaeus, 1758) in Hungary at three colonies. – Ornis Hung. 21(2): 38–46. doi: 10.2478/orhu-2014-0004

Gyurácz J., Nagy, K., Fuisz, T. I. Karcza Zs. & Szép. T. (2013): European Bee-eater (Merops apiaster Linnaeus, 1758) in Hungary: a review. – Ornis Hung. 21(2): 1–22. doi: 10.2478/orhu-2014-0001

Karáth, K.,Fuisz, T. I. & Vas, Z. (2013) Louse (Insecta: Phthiraptera) infestations of European Bee-eaters (Merops apiaster Linnaeus, 1758) at Albertirsa, Hungary. – Ornis Hung. 21(2): 33–37. doi: 10.2478/orhu-2014-0003

Kerényi, Z. & Ivók, E. (2013): Nesting characteristics of the European Bee-eater (Merops apiaster L.) in the Gödöllő Hills. – Ornis Hung. 21(2): 23–32. doi: 10.2478/orhu-2014-0002

Keve, A. (1949): Rozmnoženi vlhy evropské (Merops apiaster) v Maďarsku [Distribution of European Bee-eater (Merops apiaster) in Hungary]. – Sylvia 9–10: 97–98. (in Slovak with German Summary)

Kovács-Hostyánszki, A., Kőrösi, Á., Orci, K. M., Batáry, P., & Báldi, A. (2011): Set-aside promotes insect and plant diversity in a Central European country. – Agr. Ecosyst. Environ. 141: 296–301.

Nagy, K., Szép, T., Bagdi, A., & Gyurácz, J. (2008): A gyurgyalag (Merops apiaster) fészkelő állományának helyzete Magyarországon (1997–2003) [Status of the European Bee-eater breeding population in Hungary]. – MME 6. Tudományos Ülése, mme-monitoring.hu/php/dl.php?drid=1443 Accesed on 20.12.2014. (in Hungarian)

Radványi, O. (1938): Gyurgyalag fészkelése Simontornyán [Breeding of Bee-eater in Simontornya]. – Aquila 42–45: 674–675. (in Hungarian with German Summary)

Snow, D. W. & Perrins, C. M. (1998): The Birds of the Western Palearctic. – Concise Edition based on The Handbook of the Birds of Europe, the Middle East, and North Africa. Vol. 1. Non-Passerines. – Oxford University Press, Oxford

Szép, T., Nagy, K., Nagy, Zs. & Halmos, G. (2012): Population trends of common breeding and wintering birds in Hungary, decline of long-distance migrant and farmland birds during 1999–2012. – Ornis Hung. 20(2): 13–63. doi: 10.2478/orhu-2013-0007

Szíjj, J. (1955): A gyurgyalag 1949. évi fészkelő telepei hazánkban. – Aquila 59–62: 185–190.

Túri, K. (2013): A gyurgyalagvédelem eredményei Albertirsán. – Szakdolgozat. Debreceni Egyetem, Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék. 2013

Urbán, S., Túri, K., Vas, Z. & Fuisz, T. I. (2013): A successful habitat reconstruction effort, the short history of the European Bee-eater (Merops apiaster) colony at Albertirsa (Hungary). – Ornis Hung. 21(2): 47–51.

Megjelent
2015-12-31