Kisemlős populációk vizsgálata a Börzsöny déli oldalán

  • Márton Mihály Szent István Egyetem, Vadvilág Megőrzési Intézet
  • Heltai Miklós Szent István Egyetem, Vadvilág Megőrzési Intézet
Kulcsszavak: csapdázás, kisemlős, élőhely-használat, Apodemus flavicollis

Absztrakt

A kisemlősök meghatározó szerepet töltenek be a táplálékhálózatokban, valamint jelentős a hatásuk egyes ágazatok (pl. vadgazdálkodás, növénytermesztés) eredményességére. Megítélésükhöz, kezelésükhöz elengedhetetlen, hogy valós ismeretekkel rendelkezzünk állományhelyzetükről. Vizsgálatunk céljaként a kisemlősök, kiemelten az egér- és pocokfajok populációinak felmérését, valamint élőhely-használatának feltérképezését tűztük ki két különböző élőhelyegyüttesben. Mindkét terület a Börzsöny-hegység déli oldalán helyezkedett el. A vizsgálat során alacsony faj- és egyedszámot tapasztaltunk. Egyértelműen domináns fajt kizárólag augusztusban lehetett megnevezni, ami a sárganyakú erdeiegér (Apodemus flavicollis) volt. Kimutatásra került a közönséges erdeiegér (Apodemus sylvaticus) és a mezei pocok (Microtus arvalis) jelenléte is. Az A. flavicollis augusztusi élőhely-használata a két élőhely-együttesben jelentősen különbözött.

Hivatkozások

Abt, K. F. & Bock, W. F. (1998): Seasonal variations of diet composition in farmland field mice Apodemus spp. and bank voles Clethrionomys glareolus. – Acta Theriol. 43: 379–389.

Andrew, B. C. & Murray, L. J. (1995): Small mammals in managed, naturally young, and oldgrowth forests. – Ecol. Appl. 5: 336–352.

Barnett, A. & Dutton, J. (1995): Expedition Field Techniques: Small Mammals (excluding bats). – Royal Geographical Society with IBG, London, 140 p.

Baxter, R. & Hansson, L. (2001): Bark consumption by small rodents in the northern and southern hemispheres. – Mamm. Rev. 31: 47–59. http://dx.doi.org/10.1046/j.1365-2907.2001.00078.x

Bicsérdy, Gy., Egri, B., Sugár, L. & Sztojkov, V. (2007): Vadbetegségek. – Mezőgazda kiadó és Planétás kiadó, Budapest, 149 p.

Bihari, Z., Csorba, G. & Heltai, M. (2007): Magyarország emlőseinek atlasza. – Kossuth Kiadó, Budapest, 360 p.

Bleier, N., Hámori, K., Kotán, A., Márkus, M., Terhes, A. & Szemethy, L. (2006): A mezőgazdasági vadkár tér- és időbeli alakulása nagyvadas élőhelyeken. – Vadbiol. 12: 21–28.

Bleier, N., Szemethy, L. & Csányi, S. (2010): A nagyvadfajok állománysűrűsége és a mezőgazdasági vadkár közötti kapcsolat. – Vadbiol. 14: 1–12.

Boonstra, R. & Krebs, C. J. (1978): Pitfall trapping of Microtus townsendii. – J Mammal. 59: 136–148.

Carey, A. B. & McLean, R. G (1983): The Ecology of Rabies: Evidence of Co- Adaptation. – J. Appl. Ecol. 20: 777–800.

Csányi, S. (2007): Vadbiológia. – Mezőgazda Kiadó, Budapest, 136 p.

Eggert, J., Wolff, C. & Richter, K. (2011): Searching for alternative methods for a sustainable population management of the common vole (Microtus arvalis) in Saxony- Anhalt. – In: Jacob J. & Esther A. (szerk.): 8th European Vertebrate Pest Management Conference. Julius, Kühn, Archiv, Berlin, 240 p.

Emmons, L. H. (1987): Comparative feeding ecology of felids in a neotropical rainforest. – Behav. Ecol. Sociobiol. 20: 271–283. http://dx.doi.org/10.1007/BF00292180

Farkas, J. Zs. & Csatári, B. (2009): A területhasználat változásai. – Gazdálkodás 53: 413–423.

Fisher, R. A. (1922): On the interpretation of χ2 from contingency tables, and the calculation of P. – J. R. Stat. Soc. 85: 87–94.

Görög, R. (2014): Beszámoló a Növényvédelmi Bizottság 2014. június 26-i, a Földművelésügyi Minisztériumban megtartott üléséről.

Gyalog, L. & Síkhegyi, F. (szerk.) (2005): Magyarország földtani térképe, M=1:100000. – A Magyar Állami Földtani Intézet kiadványa, Budapest.

Haraszthy, L. (1998): Magyarország madarai. – Mezőgazda Kiadó, Budapest, 441 p.

Heltai, M. (2010): Emlős ragadozók Magyarországon. – Mezőgazda Kiadó, Budapest, 240 p.

Hirka, A. & Csóka, Gy. (2007): A 2006. évi biotikus és abiotikus erdőgazdasági károk, valamint a 2007-ben várható károsítások. – Növényvédelem 43: 113–118.

Hopf, H. S., Morley, G. E. J. & Humphries, J. R. O. (1976): Rodent damage to growing crops and to farm and village storage in tropical and subtropical regions. Results of a postal survey 1972-73. – Centre for Overseas Pest Research, 121 p.

Horváth, Gy. (1998): A kisemlősfauna elevenfogó csapdázásos vizsgálata a Mattyi-tó mellett (Baranya megye). – Dunántúli dolgozatok természettudományi sorozat 9: 501–509.

Horváth, Gy. & Trócsányi, B. (1998): Autumn home range size of Apodemus agrarius and small mammal population dynamics in the rodent assemblage of a Querco robori-Carpinetum forest habitat. – Tiscia 31: 63–69.

Horváth, Gy. & Wagner, Z. (2003): Effect of densities of two coexistent small mammal populations on the survival of Apodemus flavicollis in a forest habitat. – Tiscia 34: 41–46.

Horváth, Gy., Sárkány, H. & Molnár, D. (2004): Kisemlõsök közösségi szintű monitorozása két erdei élõhelyen (Bükkháti-erdõ – Baranya megye, Lankóci erdő - Somogy megye). – Somogyi Múzeumok Közleményei 16: 421–430.

Horváth, Gy., Molnár, D. & Csonka, G. (2005): Population dynamics and spatial pattern of small mammals in protected forest and reforested area. – Natura Somogyiensis 7: 191–207.

Horváth, Gy., Schäffer, D., Molnár, D. & Pogány, Á. (2006): Kisemlősök populációs és közösségi vizsgálata két ártéri erdőtípusban. – Natura Somogyiensis 9: 325–332.

Horváth, Gy. (2008): Kisemlős populációk paramétereinek becslése és modellezése. Doktori (Ph.D.) értekezés, Szegedi Tudományegyetem, Környezettudományi doktori iskola.

Katona, K., Halpern, B., Demes, T., Nyeste, M., Brankovits, D. & Sándor, I. (2007): Zsákmányállatok és búvóhelyek elérhetősége a rákosi vipera kiskunsági élőhelyein. – Rosalia 3: 185–194.

Kelemen, E., Bela, Gy. & Pataki, Gy. (2010): Természet adta javak és szolgáltatások: szakértői és állampolgári értelmezések. – ESSRG Füzetek 1: 1–20.

KSH (2014): A fontosabb növények vetésterülete, 2014. május 31. – Statisztikai tükör 80: 1–2.

Lanszki, J. (2004): Somogyi lápok talajszinten élő emlős faunáinak vizsgálata. – Állattani Közlem. 89: 23–30.

Lanszki, J. & Heltai, M. (2002): Feeding habits of golden jackal and red fox in south western Hungary during winter and spring. – Mamm. Biol. 67: 129–136.

Lanszki, J., Helta, M., Szabó, L. (2006): Feeding habits and trophic niche overlap between sympatric golden jackal (Canis aureus) and red fox (Vulpes vulpes) in the Pannonian ecoregion (Hungary). – Can. J. Zool. 84: 1647– 1656. http://dx.doi.org/10.1139/z06-147

Márton, M., Markolt, F., Szabó, L. & Heltai, M. (2014): Niche segregation between two medium-sized carnivores in a hilly area of Hungary. – Ann. Zool. Fenn. 51: 423–432. http://dx.doi.org/10.5735/086.051.0503

Naughton-Treves, L. (1998): Predicting Patterns of Crop Damage by Wildlife around Kibale National Park, Uganda. – Conserv. Biol. 2: 156–168. http://dx.doi.org/10.1111/j.1523-1739.1998.96346.x

Pentelényi, A. & Scharek, P. (2006): Magyarország talajvízszint mélység térképe (0 20m) 1:100 000. – A Magyar Állami Földtani Intézet kiadványa, Budapest.

Peterson, G., Allen, C. R. & Holling, C. S. (1998): Ecological Resilience, Biodiversity, and Scale. –Ecosystems 1: 6–18. http://dx.doi.org/10.1007/s100219900002

Radics, L. (2010): Fenntartható szemléletű szántóföldi növénytermesztéstan 1. – Agroinform Kiadó, Budapest, 700 p.

Reichholf, J. (2006): Emlősök - Természetkalauz. – M-Érték Kiadó, Budapest, 288 p.

Reiczigel, J., Harnos, A. & Solymosi, N. (2010): Biostatisztika nem statisztikusoknak. – Pars Kft., Nagykovácsi, 462 p.

Stenseth, N. C., Leirs, H., Skonhoft, A., Davis, S. A., Pech, R. P., Andreassen, H. P., Singleton, G. R., Lima, M., Machang’u, R. S., Makundi, R. H., Zhang, Z., Brown, P. R. Shi, D. & Wan, X. (2003): Mice, rats, and people: the bio-economics of agricultura rodent pests. – Front. Ecol. Environ. 1: 367–375. http://dx.doi.org/10.1890/1540-9295(2003)001[0367:MRAPTB]2.0.CO;2

Sullivan, T. P. & Sullivan, D. S. (2001): Influence of variable retention harvests on forest ecosystems. II. Diversity and population dynamics of small mammals. – J. Appl. Ecol. 38: 1234–1252. http://dx.doi.org/10.1046/j.0021-8901.2001.00674.x

Szemethy, L., Mátrai, K., Katona, K. & Orosz, Sz. (2003): Seasonal home range shift of red deer hinds, Cervus elaphus: are there feeding reasons? – Folia Zool. 52: 249–258. http://dx.doi.org/10.1007/BF03192500

Ujhelyi, P. (1989): A magyarországi vadonélő emlősállatok határozója. – FER Nyomda, Budapest, 185 p.

White, G. C., Anderson, D. R., Burnham, K. P. & Otis, D. L. (1982): Capture-Recapture and Removal Methods for Sampling Closed Populations. – Los Alamos National Laboratory, 14 p.

Megjelent
2016-12-31
Rovat
Természettudományos kutatások