A pásztorok tudásának és világnézetének szerepe a biodiverzitás és az ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartásában
Absztrakt
A pásztoroló legeltetés és a természetvédelem egymásra utaltsága egyre nyilvánvalóbb. A pásztorok jól ismerik a körülöttük lévő élővilágot, az évszázados gyökerekkel bíró pásztortudományt őseiktől, szüleiktől, valamint saját tapasztalataik útján tanulták. Pásztorként hét pásztort kérdeztem a legelőhöz, legeltetéshez kapcsolódó tudásukról, elsősorban homoki, löszös és szikes területeken legeltető pásztorokat. Az eredmények jól mutatják, hogy a pásztorok gyakran otthonuknak tekintik a természetet, a legeltetés szakaszolásával, egyes területek kímélésével, megfelelő napszaki és évszaki beosztással olyan módon tudják irányítani, befolyásolni a legeltetés menetét, hogy közben hosszú távon megőrzik, esetenként fokozzák a legelőterületeik termőképességét. Hatékonyan tudják regenerálni az elavarosodott, elnádasodott területeket is. E legelőkezeléseknek nagy szerepe van a biodiverzitás megőrzésében is. Azon természetvédelmi szakembereknek és kutatóknak szól írásunk, akik szeretnék jobban megismerni, hogy a hagyományos ökológiai tudással rendelkező pásztoroknak mi lehet a szerepe a „működő” természet fenntartásában. Ahogy egy pásztor fogalmazta: az élővilágnak is van egy körforgása, amihez szükségeltetik a jószág.
Hivatkozások
Babai, D., Tóth, A., Szentirmai, I., Biró, M., Máté, A., Demeter, L., Szépligeti, M., Varga, A., Molnár, Á., Kun, R. & Molnár, Zs. (2015): Do conservation and agri-environmental regulations support effectively traditional small-scale farming in East-Central European cultural landscapes? – Biodiv. Conserv. 24: 3305–3327. http://dx.doi.org/10.1007/s10531-015-0971-z
Báldi, A., Batáry, P., & Kleijn, D. (2013): Effects of grazing and biogeographic regions on grassland biodiversity in Hungary - analysing assemblages of 1200 species. – Agric. Ecosyst. & Environ. 166: 28–34. http://dx.doi.org/10.1016/j.agee.2012.03.005
Bellon, T. (1996). Beklen. A nagykunsági mezővárosok állattartó gazdálkodása a XVIII-XIX. században. – Karcag város önkormányzata, Karcag.
de Snoo, G. R., Herzon, I., Staats, H., Burton, R. J., Schindler, S., van Dijk, J., Lokhorst, A. M., Bullock, J. M., Lobley, M., Wrbka, T., Schwarz, G. & Musters, C. J. M. (2013): Toward effective nature conservation on farmland: making farmers matter. – Conserv. Lett. 6: 66–72. http://dx.doi.org/10.1111/j.1755-263X.2012.00296.x
Haraszthy, L. (szerk.) (2014): Natura 2000 fajok és élőhelyek Magyarországon. – Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány, Csákvár.
Heikkinen, H. I., Sarkki, S. & Nuttall, M. (2012): Users or producers of ecosystem services? A scenario exercise for integrating conservation and reindeer herding in northeast Finland. – Pastoralism 2: 1–24. http://dx.doi.org/10.1186/2041-7136-2-11
Kis, J. (2011a): A valamikori legeltetési rend és a pásztorok tudásának lehetőségei a természetvédelmi kezelésekben, Hortobágy térségében. – B.Sc. szakdolgozat, Debreceni Egyetem Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék, Debrecen.
Kis, J. (2011b): Mit tanulhatnak a pásztorok a természetvédőktől, és mit tanulhatnak a természetvédők a pásztoroktól. – In: Varga, K. & Kosztyi, B. (szerk.): VII. Magyar Természetvédelmi Konferencia. Program és absztrakt kötet. Magyar Biológiai Társaság, Budapest, 24 p.
Kunkovács, L. (2013): Pásztoremberek. – Cser Kiadó, Budapest.
Mapinduzi, A. L., Oba, G., Weladji, R. B. & Colman, J. E. (2003): Use of indigenous ecological knowledge of the Maasai pastoralists for assessing rangeland biodiversity in Tanzania. – Afr. J. Ecol. 41: 329–336. http://dx.doi.org/10.1111/j.1365-2028.2003.00479.x
Meuret, M. & Provenza, F. D. (2014): The Art & Science of Shepherding. Tapping the Wisdom of French Herders. – Acres, USA.
Molnár, Zs. (2012): A Hortobágy pásztorszemmel. A puszta növényvilága. – Természetvédelmi Közalapítvány, Debrecen, Hortobágy.
Molnár, Zs. (2014): Perception and Management of Spatio-Temporal Pasture Heterogeneity by Hungarian Herders. – Rangeland Ecol. Manage. 67: 107–118. http://dx.doi.org/10.2111/REMD-13-00082.1
Molnár, Zs., Kis, J., Vadász, Cs., Papp, L., Sándor, I., Béres, S., Sinka, G., Varga, A. (2016): Common and conflicting objectives and practices of herders and nature conservation managers: the need for a conservation herder. – Ecosystem Health Sustain. http://dx.doi.org/10.1002/ehs2.1215
Németh, A. (2016): Az élővilág első, emberiség okozta krízise. – Élet és Tudomány 71: 404–406.
UNESCO-IPBES (2013): The Contribution of Indigenous and Local Knowledge Systems to IPBES: Building Synergies with Science. – Report of International Expert Workshop, Tokyo, 9-11.06.2013. Towards principles and procedures for working with Indigeneous and Local Knowledge systems, 2013. http://unesdoc.unesco.org/images/0022/002252/225242e.pdf
Vadász, Cs., Máté, A., Kun, R., Vadász-Besnyői, V. (2016): Quantifying the diversifying potential of conservation management systems: An evidence-based conceptual model for managing speciesrich grasslands. – Agric. Ecosyst. Environ. http://dx.doi.org/10.1016/j.agee.2016.03.044
Varga, A., Molnár, Zs., Biró, M., Demeter, L., Gellény, K., Miókovics, E., Molnár, Á., Molnár, K., Ujházy, N., Ulicsni, V., Babai, D. (2016): Changing year-round habitat use by extensively herded cattle, sheep and pigs in East-Central Europe between 1940 and 2014: Consequences for conservation management. – Agric. Ecosyst. Environ. in press
