Zsiókások és nádasok legeltetése és egyéb használatai a Duna-völgyi szikes tavak területén a helyi emberek visszaemlékezései alapján
Absztrakt
A természetvédelem jelentős paradigmaváltáson megy át napjainkban. A rezervátum-szemléletet folyamatosan váltja fel a kíméletes hasznosítással megvalósított természetvédelem. Utóbbihoz a helyileg adaptálódott gazdálkodói gyakorlatok ismerete alapvető. Kutatásunk célja a Duna-völgyi szikes tavak 1950 és 1970 közötti használatának és későbbi növényzeti változásainak feltárása volt. Összesen 34 db strukturált interjút készítettünk helyi gazdálkodókkal, melyeket természetvédelmi szakemberekkel készített interjúkkal egészítettünk ki. A szikes tavak zsiókásait és nádasait sokféleképpen hasznosították: aratták, kaszálták, legeltették (pl. szarvasmarha, ló, sertés, szárnyasok), szükség esetén égették. A kisparaszti használat megszűnése és az ezzel párhuzamosan történt édesvíz-bevezetések a nádasok, zsiókások terjedéséhez és a nyílt vízfelületek csökkenéséhez vezettek. Feltételezzük, hogy a Duna-sík, többnyire antropogén hatásra elmocsarasodó szikes tavait a hagyományos tájhasználati formák és a vízháztartás együttes helyreállításával vissza lehetne állítani a világszinten is unikálisnak számító fehér (ún. zavaros) vizű állapotukba.
Hivatkozások
Babai, D., Tóth, A., Szentirmai, I., Biró, M., Máté, A., Demeter, L., Szépligeti, M., Varga, A., Molnár, Á., Kun, R. & Molnár Zs. (2015): Do conservation and agri-environmental regulations effectively support traditional small-scale farming in East-Central European cultural landscapes? – Biodiv. Conserv. 24(13): 3305–3327. http://dx.doi.org/10.1007/s10531-015-0971-z
Bartha, S. (2010): A természetvédelmi kezeléseket megalapozó vegetációkutatásokról. – In: Molnár Cs., Molnár Zs., Varga A. (szerk.): „Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak Jókedvében teremt.” Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből. 2003–2009., MTA ÖBKI, Vácrátót, pp. 42–70.
Bellon, T. (1994): Adatok Szabadszállás gazdálkodásához. – Néprajz és Nyelvtudomány 35: 145–181.
Biró, M. & Boros, E. (2015): A Duna–Tisza közi tájak természeti értékei: A Duna-völgyi szikesek természeti képe az elmúlt évszázadokban. – In: Iványosi Szabó, A. (szerk.): A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság negyven éve – Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, Kecskemét, pp. 117–122.
Biró, M., Iványosi Szabó, A. & Molnár, Zs. (2015): Táj és történelem - ez a mi kis hazánk: A Duna–Tisza köze tájtörténete. – In: Iványosi Szabó A. (szerk.): A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság negyven éve. Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, Kecskemét, pp. 54–56.
Boros, E. & Biró, Cs. (1999): A Duna–Tisza közi szikes tavak ökológiai állapotváltozásai. – Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 9: 81–105.
Boros, E. (1999): A magyarországi szikes tavak és vizek ökológiai értékelése. – Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 9: 13–80.
Boros, E., Ecsedi, Z. & Oláh, J. (szerk.) (2013): Ecology and management of soda pans in the Carpathian Basin. – Hortobágy Environmental Association, Balmazújváros, 551 p.
Haraszthy, L. (szerk.) (2014): Natura 2000 fajok és élőhelyek Magyarországon. – Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány, Csákvár, 934 p.
Héra, G. & Ligeti, Gy. (2005): Módszertan. Bevezetés a társadalmi jelenségek kutatásába. – Osiris Kiadó, Budapest, 372 p.
Jepsen, M. R., Kuemmerle, T., Müller, D., Erb, K., Verburg, P. H., Haberl, H., Vesterager, J., P., Andrič, M., Antrop, M., Austrheim, G., Björn, I., Bondeau, A., Bürgi, M., Bryson, J., Caspar G., Cassar, L. F., Conrad, E., Chromý, P., Daugirdas, V., Eetvelde Van V., Elena-Rosselló, R., Gimmi, U., Izakovicova, Z., Jančák, V., Jansson U., Kladnik, D., Kozak, J., Konkoly-Gyuró É., Krausmann F., Mander, Ü., McDonagh, J., Pärn, J., Niedertscheider, M., Nikodemus, O., Ostapowicz K., Pérez-Soba, M., Pinto-Correia, T., Ribokas, G., Rounsevell, M., Schistou, D., Schmit, C., Terkenli T. S., Tretvik M. A., Trzepacz, P., Vadineanu, A., Walz, A., Zhllima, E. & Reenberg, A. (2015): Transitions in European land-management regimes between 1800 and 2010. – Land Use Policy. 49: 53–64. http://dx.doi.org/10.1016/j.landusepol.2015.07.003
Kelemen, E., Nguyen, G., Gomiero, T., Kovács, E., Choisis, J.-P., Choisis, N., Paoletti, M. G., Podmaniczky, L., Ryschawy, J., Sarthou, J.-P., Herzog, F., Dennis, P. & Balázs, K. (2013): Farmers’ perceptions of biodiversity: lessons from a discourse-based deliberative valuation study. – Land Use Policy. 35: 318–328. http://dx.doi.org/10.1016/j.landusepol.2013.06.005
Kertész, M., Kelemen, E., Biró, M., Kovács-Láng, E. & Kröel-Dulay, Gy. (2011): Ecosystem Services and Disturbance Regime as linkages between Environment and Society in the Kiskunság region. – In: Nagy G. G. & Kiss V. (szerk.): Borrowing services from nature - Methodologies to evaluate ecosystem services focusing on Hungarian case studies. CEEweb for Biodiversity, Budapest, pp. 91–110.
Lisztes, J. (2015): Kunok a két víz közén. – In: Iványosi Szabó, A. (szerk.): A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság negyven éve. Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, Kecskemét, pp. 59–75.
Mádlné Szőnyi, J., Simon, Sz., Tóth, J. & Pogácsás, Gy. (2005): Felszíni és felszín alatti vizek kapcsolata a Duna-Tisza közi Kelemen-szék és Kolon-tó esetében. – Általános Földtani Szemle. 30: 93–110.
Molnár, Zs. & Biró, M. (1997): Vegetation history of the Kardoskút area (SE-Hungary) I.: Regional versus local history, ancient versus recent habitats. – Tiscia 30: 15–25.
Molnár, Zs. & Máté, A. (2014): 1530 Pannon szikes sztyeppek és mocsarak. – In: Haraszthy, L. (szerk.): Natura 2000 fajok és élőhelyek Magyarországon. Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány, Csákvár, pp. 761–766.
Sallainé Kapocsi, J. & Danyik, T. (2014): A selyemkóró és a gyalogakác elterjedési viszonyai és a visszaszorításuk a Körös–Maros Nemzeti Park területén. – In: Csiszár, Á. & Korda, M. (szerk.): Özönnövények visszaszorításának gyakorlati tapasztalatai. Rosalia kézikönyvek 3. Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, pp. 109–118.
Schmitt, T. & Rákosy, L. (2007): Changes of traditional agrarian landscapes and their conservation implications: a case study of butterflies in Romania. – Divers. Distrib. 13: 855–862. http://dx.doi.org/10.1111/j.1472-4642.2007.00347.x
Simon, Sz. (2003): Tó és felszínalatti víz közötti kölcsönhatás vizsgálata a Duna–Tisza közi Kelemen-szék tónál. –Szakdolgozat. ELTE Természettudományi Kar, Budapest.
Sipos, F. (2015): Az Alsó Duna mente ökológiai és természetvédelmi biológiai problémái. – In: Iványosi Szabó, A. (szerk.): A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság negyven éve. Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, Kecskemét, pp. 144–151.
Szabó, A., Korponai, K., Somogyi, B., Vörös, L., Jurecska, L., Márialigeti, K., & Felföldi, T. (2015): Egy asztatikus szikes tó planktonikus mikrobaközösségének taxonómiai és funkcionális genomikai analízise. – Hidrológiai Közlöny 95: 73–76.
Tóth, J. & Almási, I. (2001): Interpretation of observed fluid potential patterns in a deep sedimentary basin under tectonic compression: Hungarian Great Plain, Pannonian Basin. – Geofluids. 1(1): 11–36. http://dx.doi.org/10.1046/j.1468-8123.2001.11004.x
Ujházy, N. & Biró, M. (2013): A vizes élőhelyek változásai Szabadszállás határában. – Tájökológiai Lapok. 11(2): 291–310.
Vadász, Cs., Máté, A., Kun, R. & Vadász-Besnyői, V. (2016): Quantifying the diversifying potential of conservation management systems: An evidence-based conceptual model for managing species-rich grasslands. – Agr. Ecosyst. Environ. http://dx.doi.org/10.1016/j.agee.2016.03.044
Vidéki, R. & Máté, A. (2014): A Felső-Kiskunsági szikes tavak és Mikla-puszta HUKN20009 kódszámú Natura 2000 terület É-i 10.500 hektáros tömbjének 2012–2014. években folytatott botanikai és zoológiai kutatásának eredményei. – Doronicum Szolgáltató Kft., Felsőcsatár.
I. Katonai Felmérés (1783–84): HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Térképtára, Budapest. Digitális kiadás: Az Első Katonai Felmérés. Königreich Ungarn. Digitized Maps of the Habsburg Empire 1763–1785, DVD, Arcanum Adatbázis Kft., Budapest.
II. Katonai Felmérés (1861–64): HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Térképtára, Budapest. Digitális kiadás: A Második Katonai Felmérés. Königreich Ungarn. Digitized Maps of the Habsburg Empire 1806–1869, DVD, Arcanum Adatbázis Kft., Budapest.
III. Katonai Felmérés (1883–84): HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Térképtára, Budapest. Digitális kiadás: A Harmadik Katonai Felmérés. Königreich Ungarn. Digitized Maps of the Habsburg Empire 1869–1887, DVD, Arcanum Adatbázis Kft., Budapest.
II. Világháborús Katonai Felmérés (1940–1944). Magyarország Topográfiai Térképei a Második Világháború időszakából. DVD, Arcanum Adatbázis Kft., Budapest.
