A földtudományok szerepe az élőhelytérképek készítésében és értelmezésében délkelet-magyarországi példák alapján
Absztrakt
A természetföldrajzi adottságok és változásaik befolyásolják a természetvédelem objektumainak (fajok, közösségek, tájak) megjelenését, térbeli mintázatát, állapotát. Délkelet-Magyarországon a makroklimatikus különbségek helyett a felszíni üledékek, a vízellátottság és a geomorfológia szerepe hangsúlyosabb a talajok és a biológiai entitások térbeli mintázatában. A földrajzi háttértényezők alapján a vizsgált területen homoki, lösz- és ártéri tájtípusok találhatók. A homoki tájak a garmada-buckamezők vagy a lepelhomok-hátak dominanciája alapján különülnek el, szélvájta mélyedéseik élőhelyi mintázatát, azok felszín közeli üledékei, a talajvízáramlások, a csapadékbevétel, a párolgás és a sófelhalmozódás befolyásolja. A lösszel fedett hordalékkúp-síkságok élőhelyi mintázatát a jégkorszaki felszíni formakincs határozza meg, de jelentős a felszíni leöblítés és a legeltetés irányította padkaerózió szerepe is. Az ártereken az elöntés vagy annak hiánya, kiszámíthatatlansága befolyásolja leginkább a táji mintázatot a geomorfológia és a tájhasználat mellett, ami jelentős élőhelyi diverzitást hoz létre. A vegetáció térképezésére használt különböző léptékű élőhelytérképek egyben az abiotikus adottságok térbeli mintázatára is utalnak. A recens hazai földrajzi adatbázisok azonban csak tájléptékben segítenek a vegetációmintázat értelmezésében.
Hivatkozások
AGROTOPO (2002): Agrotopográfiai adatbázis. – Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, Budapest, elérhető: http://maps.rissac.hu/agrotopo/
Biró, M. (1998): A Duna-Tisza köze vegetációja a 18. században. Áttekintő térkép. Méretarány 1: 100.000. – In: Molnár, Zs. (szerk.): A Kiskunság száraz homoki növényzete. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, 30 p.
Biró, M. & Gulyás, Gy. (1999): A Duna-Tisza köze tájhasználati- és élőhelytérképe a 19. században. – In: Molnár, Zs. (szerk.): A Kiskunság száraz homoki növényzete. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, 32. p.
Bodrogközy, Gy. (1981): Hydroecology of the vegetation of sandy forest-steppe character in the Emlékerdő at Ásotthalom. – Acta Biol. Szeged. 27: 13–39.
Borsy, Z. (szerk.) (1992): Általános természetföldrajz. – Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 832 p. Bölöni, J., Molnár, Zs. & Kun, A. (2011): Magyarország élőhelyei. Vegetációtípusok leírása és határozója ÁNÉR 2011. – MTA-ÖBKI, Vácrátót, 439 p.
CNES (1998): SPOT-4 műholdfelvételek. – Földmérési és Távérzékelési Intézet, Budapest.
Deák, J. Á. (2003): Landscape changes of the Lódri-tó-Kisiván-szék-Subasa area in the Dorozsma-Majsaian Sandlands. – Acta Climatol. Chorolog. 36–37: 27–36.
Deák, J. Á. (2004): Aktuális és tájtörténeti élőhelytérképezés Csongrád környékén. – Természetvéd. Közlem. 11: 93–105.
Deák, J. Á. & Keveiné Bárány, I. (2006): Landscape-ecological mapping in the surroundings of Szeged. - Ekológia 25: 26–37.
Deák, J. Á. & Keveiné Bárány, I. (2011): Csongrád megye kistájainak élőhely-mintázata és tájökológiai szempontú értékelése. – In: Unger, J. & Pál-Molnár, E. (szerk.): Geoszférák 2010. SZTE-TTIK Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport, GeoLitera, Szeged, pp. 79–128.
FAO-UNESCO (1988): Soil map of the world. – World Soil Resources Report 60, FAO, Róma, elérhető: http://www.fao.org/soils-portal/soil-survey/soil-maps-and-databases/faounesco-soil-map-of-the-world/en/
FÖMI (1977-1983): EOTR-térképek. Méretarány: 1:10.000. – Földmérési és Távérzékelési Intézet, Budapest.
FÖMI (2000): CORINE Felszínborítás CLC50 nomenklatúra 1.4. – Kézirat. Földmérési és Távérzékelési Intézet, Budapest.
FÖMI (2005): Magyarország 2005-es légifotózásának ortofotói. – Földmérési és Távérzékelési Intézet, Budapest.
HIM (1764-1787): Első katonai felmérés térképei. Méretarány: 1:28.800. – Hadtörténeti Intézet és Múzeum Térképtára, Budapest.
HIM (1806-1869): Második katonai felmérés térképei. Méretarány: 1:28.800. – Hadtörténeti Intézet és Múzeum Térképtára, Budapest.
HIM (1872-1887): Harmadik katonai felmérés. Méretarány: 1:75.000. – Hadtörténeti Intézet és Múzeum Térképtára, Budapest.
HIM (1912-1925): Harmadik katonai felmérés felújított változatai. Méretarány: 1:75.000. – Hadtörténeti Intézet és Múzeum Térképtára, Budapest.
Jakab, G. & Csathó, A. I. (2014): Keskeny mezsgyén: a fogyatkozó alföldi löszpuszták világa. – A Földgömb 2014(3): 56–65.
Jones, A., Montanarella, L. & Jones, R. (szerk.) (2005): Soil atlas of Europe. – European Soil Bureau Network, European Comission, Office for Official Publications of the European Communities, Luxemburg, 128 p.
Kuti, L., Kőrössy, L., Papp, Lné. & Urbancsek, J. (szerk.) (1991): Az Alföld földtani atlasza Kiskunhalas. – Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest, 18 p.
Ladányi, Zs., Rakonczai, J. & Deák, J. Á. (2011): A Hungarian landscape under strong natural and human impact in the last century. – Carpathian J of Earth and Environ. Sciences 6(2): 35–44.
Lóczy, D. (2008): Geomorfológia II. Felszíni folyamatok és formák. – Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 512 p.
Lóczy, D. & Veress, M. (2005): Geomorfológia I. Felszíni folyamatok és formák. – Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 335 p.
Mattyasovszky, J., Görög, I. & Stefanovits, P. (1967): Mezőgazdasági talajtérkép Kreybig-féle térképszelvények és az Agrokémiai Kutatóintézet újabb felvételei alapján. – Tervgazdasági Könyvkiadó, Budapest.
MÁFI (2005): Magyarország földtani térképe. Méretarány: 1:100.000. – CD, Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest.
MKFI-MÁFI (1934-1951): Kreybig-féle Átnézeti Talajismereti Térképezés. Méretarány: 1:25.000 – Magyar Királyi Földtani Intézet – Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest.
Merisch, I., Práger, T., Ambrózy, P., Hunkár, M. & Dunkel Z. (szerk.) (2001): Magyarország éghajlati atlasza. – Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest, 107 p.
Mezősi, G. (1984): Szeged környékének negyedkori és recens felszínfejlődésének néhány kérdése a részletes geomorfológiai térképezések tükrében. – In: Rakonczai, J. (szerk.): Az Alföld gazdaságföldrajzi kutatásának eredményei és további feladatai. II. természeti környezet. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet Alföldi Csoportja, Békéscsaba, pp. 203–212.
Mezősi, G. & Rakonczai, J. (szerk.) (1997): A geoökológiai térképezés elmélete és gyakorlata. – JATE Természeti Földrajzi Tanszék, Szeged, 131 p.
Miháltz, I. (1966): A Tisza-völgy déli részének vízföldtana. – Hidrol. Közlöny 1966(2): 74–89.
MH (1992): Gauss-Krüger topográfiai térképek. Méretarány: 1:25.000. – Magyar Honvédség Tóth Ágoston Térképészeti Intézete, Budapest.
MNH (1950): Magyar Néphadsereg topográfiai térképei. Méretarány: 1:25.000. – Magyar Honvédség Tóth Ágoston Térképészeti Intézete, Budapest.
Molnár, Cs., Molnár, Zs., Barina, Z., Bauer, N., Biró, M., Bodonczi, L., Csathó, A. I., Csiky, J., Deák, J. Á., Fekete, G., Harmos, K., Horváth, A., Isépy, I., Juhász, M., Kállayné Szerényi, J., Király, G., Magos, G., Máté, A., Mesterházy, A., Molnár, A., Nagy, J., Óvári, M., Purger, D., Schmidt, D., Sramkó, G., Szénási, V., Szmorad, F., Szollát, Gy., Tóth, T., Vidra, T. & Virók, V. (2008): Vegetation-based landscape regions of Hungary. – Acta Botanica Hung. 50: 47–58. http://dx.doi.org/10.1556/ABot.50.2008.Suppl.4
Molnár, Zs. (2000): A CORINE Élőhelytérkép jelkulcsa. – Kézirat. MTA-ÖBKI, Vácrátót.
Molnár, Zs., Bartha, S., Seregélyes, T., Illyés, E., Botta-Dukát, Z., Tímár, G., Horváth, F., Révész, A., Kun, A., Bölöni, J., Biró, M., Bodonczi, L., Deák, J. Á., Fogarasi, P., Horváth, A., Isépy, I., Karas, L., Kecskés, F., Molnár, Cs., Ortmann-né Ajkai, A. & Rév, Sz. (2007): A Grid-Based Satellite-Image Supported, Multi-Attributed Vegetation Mapping Method (MÉTA). – Folia Geobotanica 42: 225–247. http://dx.doi.org/10.1007/BF02806465
NTSZ (1980): A Lenin Tsz genetikai talajtérképe. Méretarány: 1:10.000. – Csongrád Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat, Hódmezővásárhely.
Pécsi, M. (1972): Magyarország geomorfológiai térképe. Méretarány: 1:500.000. – In: Pécsi, M. (szerk.): Magyarország Nemzeti Atlasza. Kartográfiai Vállalat, Budapest, pp. 30–31.
Rónai, A., Boczán, B., Boros, J. & Kőrössy, L. (szerk.) (1979): Az Alföld földtani atlasza Szeged. – Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest, 18 p.
Rónai, A., Boczán, B., Boros, J., Kőrössy L., Kuti, L. & Urbancsek, J. (szerk.) (1978): Az Alföld földtani atlasza Hódmezővásárhely. – Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest, 18 p.
Rónai, A., Boczán, B., János, E., Kőrössy, L., Kuchen, Z., Kuti, L., Szepesházy, K. & Urbancsek, J. (szerk.) (1980): Az Alföld földtani atlasza Gyoma. – Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest, 18 p.
Rónai, A., Boczán, B., János, E., Kőrössy, L., Kuchen, Z., Szepesházy, K. & Szűcs, I. (szerk.): Az Alföld földtani atlasza Orosháza. – Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest, 18 p.
Rónai, A., Boczán, B., Wein, Gy., Polcz, I. & Urbancsek, J. (szerk.) (1974): Az Alföld földtani atlasza Csongrád. – Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest, 18 p.
Rónai, A. & Boczán, B. (1961): Az Alföld talajvíztérképe, a talajvíztükör átlagos mélysége a felszín alatt. Méretarány: 1:200.000. – In: Rónai A. (szerk.): Az Alföld talajvíztérképe. Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest, 102 p.
Stefanovits, P. (1999): A talajok osztályzása; Főtípusok, típusok és altípusok. – In: Stefanovits, P., Filep, Gy. & Füleky, Gy. (szerk.): Talajtan. Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. 239–314.
Szalai, J. (2011): Talajvízszint-változások az Alföldön. – In Rakonczai, J. (szerk.): Környezeti változások és az Alföld. Nagyalföld Alapítvány, Békéscsaba, pp. 97–110.
Takács, P. (1989): Csongrád megye középtávú öntözésfejlesztési koncepciójának talajtani megalapozása. – Gödöllői Agrártudományi Egyetem, Mezőgazdaságtudományi Kar, Gödöllő, 38 p.
