Pest-közeli önkormányzatok viszonya egy inváziós fajhoz, a mirigyes bálványfához

  • Demeter András Szent István Egyetem, Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet
  • Czóbel Szilárd Szent István Egyetem, Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet
  • Limp Tibor Pilisi Parkerdő Zrt
  • Csépányi Péter Pilisi Parkerdő Zrt
  • Kovács Eszter Szent István Egyetem, Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet
Kulcsszavak: Mirigyes bálványfa, Ailanthus altissima, inváziós faj, kérdőív, önkormányzat

Absztrakt

Az idegenhonos inváziós fajok terjedése a hazai és nemzetközi természetvédelem egyik legnagyobb problémája, ezért az ezzel kapcsolatos ismeretanyag bővítése szükségszerűvé vált. Hazánkban a mirigyes bálványfa komoly ökológiai és gazdasági károkat okoz. Terjedése gyakran lakott területekről, és utak mentén történik. Kutatásunk során a Pilisi Parkerdővel kapcsolatban álló 91, többségében Pest megyei önkormányzatnak küldtünk ki kérdőívet, mely a mirigyes bálványfa felismerésére, tulajdonságainak ismeretére, terjedésére, megfékezésére fókuszált. Kérdőívünket 68 önkormányzat töltötte ki. A válaszokból kiderült, hogy a fajt többnyire felismerik, de tulajdonságaival már kevésbé vannak tisztában az önkormányzatok illetékesei. A bálványfát felismerők nagy része megerősítette, hogy településén jelen van, főként utak mentén, lakott területen kívül találkoznak vele. Kevesen és többnyire nem a megfelelő módszerrel próbálták visszaszorítani, de érdekli őket a bálványfával kapcsolatos probléma, és nyitottak a megoldást elősegíteni.

Hivatkozások

Bartha, D., Király, G., Schmid,t D., Tiborcz, V., Barina, Z., Csiky, J., Jakab, G., Lesku, B., Schmotzer, A., Vidéki, R., Vojtkó, A., & Zólyomi, Sz. (szerk.) (2015): Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlasza. – Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron, 329 p.

Bartosságh, J. (1841): Beobachtungen und Erfahrungen über den Götterbaum (Ailanthus glandulosa L.). – Ofen, Gyurián u. Bagó. III, 47 p.

Bartosságh, J. (1843): Folytatólagos értesítés a’ bálványfa (Ailanthus glandulosa, Götterbaum) terjedése körül. – Magyar Gazda 3: 298–300.

Csiszár, Á. (2007): Özönnövénnyé vált a sátoros felleng. – Erdészeti Lapok 142: 78–80.

Csiszár, Á. (2009): Allelopathic effects of invasive woody plant species is Hungary. – Acta Silv. Lign. Hung. 5: 9–17.

Csiszár, Á. & Korda, M. (szerk.) (2015): Özönnövények visszaszorításának gyakorlati tapasztalatai. – Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, 239 p.

Csiszár, Á., Korda, M., Schmidt, D. Šporčić, D.,Süle, P. , Teleki, B., Tiborcz, V., Zagyvai, G., & Bartha, D. (2013): Allelopathic potential of some invasive neophytes occurring in Hungary. – Allelopathy J. 31: 309–318. doi: http://dx.doi.org/0971-4693/94

Demeter, A., Sarlós, D., Skutai, J., Tirczka, I., Ónodi, G. & Czóbel, Sz. (2015): Kiválasztott özönfajok gazdasági szempontú értékelése – Tájökológiai Lapok 13: 193–201.

Gencsi, L. & Vancsura, R. (1992): Dendrológia. – Mezőgazda Kiadó, Budapest, 728 p.

Gomez-Aparicio, L. & Canham, C. D. (2008): Neighbourhood analyses of the allelopathic effects of the invasive tree Ailanthus altissima in temperate forests. – J. Ecol. 96: 447–458. doi: http://dx.doi.org/10.1111/j.1365-2745.2007.01352.x

Heisey, R. M. (1990a): Allelopathic and Herbicidal Effects of Extracts from Tree of Heaven (Ailanthus altissima) – Am. J. Bot. 77: 662–670. doi: http://dx.doi.org/10.3732/ajb.1300450

Heisey, R. M. (1990b): Evidence for allelopathy by tree-of-heaven (Ailanthus altissima). – J. Chem. Ecol. 16: 2039–2055. doi: http://dx.doi.org/10.1007/BF01020515

Jóna, A. K. (2013): A bálványfa (Ailanthus altissima) természetvédelmi, gazdasági és társadalmi hatásai. – szakdolgozat. Szent István Egyetem, Gödöllő, 64 p.

Korda, M., Kézdy, P. & Csiszár Á. (2017): Idegenhonos, inváziós fajok hazánk védett területein. – Erdészeti Lapok 152: 107–109.

Kowarik, I. & Böcker, R. (1984): Zur Verbreitung, Vergesellschaftung und Einbürgerung des Götterbaumes (Ailanthus altissima (Mill.) SWINGLE) in Mitteleuropa. – Tuexenia 4: 9–29.

Kowarik, I. & Säumel, I. (2007): Biological flora of Central Europe: Ailanthus altissima (Mill.) Swingle. – Perspect. Plant Ecol. 8: 207–237. doi: http://doi.org/10.1016/j.ppees.2007.03.002

Lambdon, P. W., Pyšek, P., Basnou, C., Hejda, M., Arianoutsou, M., Essl, F., Jarošík, V., Pergl, J., Winter, M., Anastasiu, P., Andriopoulos, P., Bazos, I., Brundu, G., Celesti-Grapow, L., Chassot, P., Delipetrou, P., Josefsson, M., Kark, S., Klotz, S., Kokkoris, Y., Kühn, I., Marchante, H., Perglová, I., Pino, J.,Vilà, M., Zikos, A., Roy, D. & Hulme, P. E. (2008): Alien flora of Europe: species diversity, temporal trends, geographical patterns and research needs. – Preslia 80: 101–149.

Molnár, S. & Bariska, M. (2002): Magyarország ipari fái. – Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 210 p.

Sladonja, B., Sušek, M. & Guillermic, J. (2015): Review on Invasive Tree of Heaven (Ailanthus altissima (Mill.) Swingle) Conflicting Values: Assessment of Its Ecosystem Services and Potential Biological Threat. – Environ. Manage. 56:1009–1034. doi: http://dx.doi.org/10.1007/s00267-015-0546-5

Sztranics, Zs. (2007): A bálványfa. – Méhészet 55: 16–17.

Sztranics, Zs. (2007): A bálványfa II. – Méhészet 55: 18.

Udvardy, L. (2004): Bálványfa. – In: Mihály, B. & Botta-Dukát, Z. (szerk.): Özönnövények. – TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, pp. 143–160.

Udvardy, L. & Facsar, G. (1995): Weed vegetation of Budapest as an indicator of changes in environments’s quality. – 9th EWRS (European Weed Research Society) Symposium Budapest 1995: „Challenges for Weed Science in a Changing Europe. Perspektiven für die Unkrautforschung im veranderten Europa.” 10–12 July 1995, Proceedings 1: 107–112.

Udvardy, L. & Zagyvai, G. (2012): Mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima [Mill.] Swingle). – In: Csiszár, Á. (szerk.): Inváziós növényfajok Magyarországon. – Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Pátria Nyomda Zrt., Budapest, pp. 132–137.

Megjelent
2017-12-31
Rovat
Társadalomtudományi módszerek a természetvédelem szolgálatában