Szarvasmarhák legelőhasználata és legeléspreferenciája
Absztrakt
A legelők megfelelő minőségének hosszútávú fenntartása szempontjából fontos ismernünk az elfogyasztott fitomassza mennyiségét és az állatok legeléspreferenciáját. Kutatásunkban turjánvidéki rétsztyeppeken vizsgáltuk a fitomassza frakciók fogyását és azt, hogy milyen tulajdonságokkal rendelkező növényeket kedvelnek a marhák. A vizsgált gyep két területre (legelési egységre) volt osztva, az egyik terület a vizsgálat évében a mintavétel időpontjáig (június közepe) még nem volt legeltetve (kontroll), a másikat a vizsgálatot megelőzően három hónapig legeltették. Mindkét területen 70 db, 20×20 cm-es fitomassza mintát vettünk, melyeket fajonként szétválogattunk, különválogattuk az avart és a mohát is. A legeléspreferencia jelleg alapú elemzése során a 29 leggyakoribb fajt vizsgáltuk. A marhák a mohát és az avart csak kis mértékben fogyasztották, ezzel szemben az élő fitomassza 65%-át elfogyasztották, a kétszikűeket és az egyszikűeket hasonló arányban. Két levéltulajdonság mutatott szignifikáns összefüggést a legeléspreferenciával: a nagyobb fajlagos levélterületű és a magasabb nitrogéntartalmú fajokat kedvelték leginkább. Eredményeink alapján látható, hogy a legeltetéssel való területkezelés hosszú távú tervezését segíti a növényzet biomasszájának mérése, illetve a növények tápértékének becslése, amelynek jó indikátora néhány egyszerűen mérhető növényi tulajdonság, mint amilyen a fajlagos levélterület.
Hivatkozások
Altesor, A., Oesterheld, M., Leoni, E., Lazama, F. & Rodríguez, C. (2005): Effect of grazing on community structure and productivity of a Uruguayan grassland. – Plant Ecol. 179: 83–9. doi: https://doi.org/10.1007/s11258-004-5800-5
Amiaud, B., Touzard, B., Bonis, A. & Bouzillé, J.-B. (2008): After grazing exclusion, is there any modification of strategy for two guerrilla species: Elymus repens (L.) Gould and Agrostis stolonifera (L.)? – Plant Ecol. 197: 107–117. doi: https://doi.org/10.1007/s11258-007-9364-z
Anderson, M. T. & Frank, D. A. (2003): Defoliation effects on reproductive biomass: importance of scale and timing. – J. Range Manage. 56: 501–516. doi: https://doi.org/10.2307/4003843
Bork, E., Willms, W., Tannas, S. & Alexander, M. (2012): Seasonal patterns of forage availability in the Fescue grasslands under contrasting grazing histories. – Rangeland Ecol. Manag. 65: 47–55. https://doi.org/10.2111/REM-D-11-00087.1
Carilla, J., Aragón, R. & Gurvich, D. E. (2011): Fire and grazing differentially affect aerial biomass and species composition in Andean grasslands. – Acta Oecol. 37: 337–345. doi: https://doi.org/10.1016/j.actao.2011.03.006
Coppock, D. L., Swift, D. M. & Ellis, J. E. (1986): Seasonal nutritional characteristics of livestock diets in a nomadic pastoral ecosystem. – J. Appl. Ecol. 23: 585–595. doi: https://doi.org/10.2307/2404038
Deák, B., Valkó, O., Kelemen, A., Török, P. Miglécz, T., Ölvedi, T., Lengyel, Sz. & Tóthmérész, B. (2011): Litter and graminoid biomass accumulation suppresses weedy forbs in grassland restoration. – Plant Biosyst. 145: 730–737. doi: https://doi.org/10.1080/11263504.2011.601336
Deák, B., Valkó, O., Török, P., Kelemen, A., Miglécz, T., Szabó, Sz., Szabó, G. & Tóthmérész, B. (2015): Micro-topographic heterogeneity increases plant diversity in old stages of restored grasslands. – Basic. Appl. Ecol. 16: 291–299. doi: https://doi.org/10.1016/j.baae.2015.02.008
Díaz, S., Noy-Meir, I. & Cabido, M. (2001): Can grazing response of herbaceous plants be predicted from simple vegetative traits? – J. Appl. Ecol. 38: 497–508. doi: https://doi.org/10.1046/j.1365-2664.2001.00635.x
Házi, J., Penksza, K., Bartha, S., Hufnagel, L., Tóth, A., Gyuricza, Cs. & Szentes, Sz. (2012): Cut mowing and grazing effects with grey cattle on plant species composition in case of Pannon wet grasslands. – Appl. Ecol. Env. Res. 10: 223–231. doi: https://doi.org/10.15666/aeer/1003_223231
Hill, M. O., Evans, D. F. & Bell, S. A. (1992): Long-term effects of excluding sheep from hill pastures in North Wales. – J. Ecol. 80: 1–13. doi: https://doi.org/10.2307/2261058
Hofstede, R. G. M., Castillo, M.,X. M. & Osorio, C. M. R. (1995): Biomass of grazed, burned, and undisturbed paramo grasslands, Colombia. I. Aboveground Vegetation. – Arct. Antarct. Alp. Res. 27: 1–12. doi: https://doi.org/10.2307/1552062
Illius, A. W., Clark, D. A. & Hodgson, J. (1992): Discrimination and patch choice by sheep grazing grass-clover swards. – J. Anim. Ecol. 61: 183–194. doi: https://doi.org/10.2307/5521
Kauffman, J. B., Thorpe, A. S. & Brookshire, J. E. N. (2004): Livestock exclusion and belowground ecosystem responses in riparian meadows of eastern oregon. – Ecol. Appl. 14: 1671–1679. doi: https://doi.org/10.1890/03-5083
Kelemen, A., Lazzaro, L., Besnyői, V., Albert, Á.-J., Konečná, M., Dobay, G., Memelink, I., Adamec, V., Götzenberger, L., de Bello, F., Le Bagousse-Pinguet, Y. & Lepš J. (2015): Net outcome of competition and facilitation in a wet meadow changes with plant’s life stage and community productivity. – Preslia 87: 347–361.
Kelemen, A., Tölgyesi, C., Kun, R., Molnár, Z., Vadász, C. & Tóth, K. (2017): Positive small-scale effects of shrubs on diversity and flowering in pastures. – Tuexenia 37: 399–413. doi: https://doi.org/10.14471/2017.37.009
Kelemen, A., Török, P., Valkó, O., Deák, B., Miglécz, T., Tóth, K., Ölvedi, T. & Tóthmérész, B. (2014): Sustaining recovered grasslands is not likely without proper management: vegetation changes after cessation of mowing. – Biodivers. Conserv. 23: 741–751. doi: https://doi.org/10.1007/s10531-014-0631-8
Kelemen, A., Török, P., Valkó, O., Miglécz, T. & Tóthmérész, B. (2013): Mechanisms shaping plant biomass and species richness: plant strategies and litter effect in alkali and loess grasslands. – J. Veg. Sci. 24: 1195–1203. doi: https://doi.org/10.1111/jvs.12027
Király, G. (szerk.) (2009): Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. – Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő, 616 p.
Mattson, W. J. Jr. (1980): Herbivory in relation to plant nitrogen content. – Ann. Rev. Ecol. Syst. 11: 119–161. doi: https://doi.org/10.1146/annurev.es.11.110180.001003
Memmott, K. L., Anderson, V. J. & Monsen, S. B. (1998): Seasonal grazing impact on cryptogamic crusts in a Cold desert Ecosystem. – J. Range. Manage. 51: 547–550. doi: https://doi.org/10.2307/4003374
Molnár, Z., Bíró, M., Bölöni, J. & Horváth, F. (2008): Distribution of the (semi-)natural habitats in Hungary I. Marshes and grasslands. – Acta Bot. Hung. 50: 59–105. doi: https://doi.org/10.1556/ABot.50.2008.Suppl.6
Mouissie, A. M., Vos, P., Verhagen, H. M. C. & Bakker, J. P. (2005). Endozoochory by free-ranging, large herbivores: ecological correlates and perspectives for restoration. Basic. Appl. Ecol. 6: 547–558. doi: https://doi.org/10.1016/j.baae.2005.03.004
Tóth, E., Deák, B., Valkó, O., Kelemen, A., Miglécz, T., Tóthmérész, B. & Török, P. (2018): Livestock type is more crucial than grazing intensity: Traditional cattle and sheep grazing in shortgrass steppes. – Land Degrad. Dev. 29: 231–239. doi: https://doi.org/10.1002/ldr.2514
Török, P., Miglécz, T., Valkó, O., Kelemen, A., Deák, B., Lengyel, Sz. & Tóthmérész, B. (2012a): Recovery of native grass biodiversity by sowing on former croplands: Is weed suppression a feasible goal for grassland restoration? – J. Nat. Conserv. 20: 41–48. doi: https://doi.org/10.1016/j.jnc.2011.07.006
Török, P., Miglécz, T., Valkó, O., Kelemen, A., Tóth, K., Lengyel, Sz. & Tóthmérész, B. (2012b): Fast recovery of grassland vegetation by a combination of seed mixture sowing and low-diversity hay transfer. – Ecol. Eng. 44: 133–138. doi: http://doi.org/10.1016/j.ecoleng.2012.03.010
Török, P., Valkó, O., Deák, B., Kelemen, A., Tóth, E. & Tóthmérész, B. (2016): Managing for species composition or diversity? Pastoral and free grazing systems of alkali grasslands. – Agric. Ecosyst. Environ. 234: 23–30. doi: https://doi.org/10.1016/j.agee.2016.01.010
Török, P., Valkó, O., Deák, B., Kelemen, A. & Tóthmérész, B. (2014): Traditional cattle grazing in a mosaic alkali landscape: Effects on grassland biodiversity along a moisture gradient. PLoS ONE 9: e97095. doi: https://doi.org/10.1371/journal.pone.0097095
Vadász, C., Máté, A., Kun, R. & Vadász-Besnyői, V. (2016): Quantifying the diversifying potential of conservation management systems: An evidence-based conceptual model for managing speciesrich grasslands. – Agric. Ecosys. Environ. 234: 134–141. doi: https://doi.org/10.1016/j.agee.2016.03.044
Valkó, O., Deák, B., Magura, T., Török, P., Kelemen, A., Tóth, K., Horváth, R., Nagy, D. D., Debnár, Zs., Zsigray, Gy., Kapocsi, I. & Tóthmérész, B. (2016a): Supporting biodiversity by prescribed burning in grasslands - a multi-taxa approach. – Sci. Total Environ. 572: 1377–1384. doi: https://doi.org/10.1016/j.scitotenv.2016.01.184
Valkó, O., Deák, B., Török, P., Kirmer, A., Tischew, S., Kelemen, A., Tóth, K., Miglécz, T., Radócz, Sz., Sonkoly, J., Tóth, E., Kiss, R., Kapocsi, I. & Tóthmérész, B. (2016b): High-diversity sowing in establishment gaps: a promising new tool for enhancing grassland biodiversity. – Tuexenia 36: 359–378. doi: https://doi.org/10.14471/2016.36.020
Valkó, O., Deák, B., Török, P., Kelemen, A., Miglécz, T. & Tóthmérész, B. (2017): Filling up the gaps - Passive restoration does work on linear landscape scars. – Ecol. Eng. 102: 501–508. doi: https://doi.org/10.1016/j.ecoleng.2017.02.024
Westoby, M. (1998): A leaf-height-seed (LHS) plant ecology strategy scheme. – Plant Soil. 199: 213–227. doi: https://doi.org/10.1023/A:1004327224729
