Inváziós fajok előfordulása és kezelése Magyarország védett és Natura 2000 területein, európai összehasonlítással

  • Kézdy Pál Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság
  • Csiszár Ágnes Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Növénytani és Természetvédelmi Intézet
  • Korda Márton Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Növénytani és Természetvédelmi Intézet
  • Bartha Dénes Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Növénytani és Természetvédelmi Intézet
Kulcsszavak: idegenhonos fajok, inváziós fajok, biológiai invázió, Natura 2000, védett területek, kérdőív, Robinia pseudoacacia

Absztrakt

A hazánk védett területein előforduló inváziós fajokkal kapcsolatos problémák vizsgálatára kérdőíves felmérést végeztünk a természetvédelmi kezelők körében. A 144 hazai védett területről kapott válaszokat összehasonlítottuk Genovesi & Monaco (2014) vizsgálatával, akik 21 európai országból 138 védett terület kezelőinek válaszait dolgozták fel. A legsúlyosabb veszélyeztető tényezőket tekintve az európai vizsgálatnál első helyen az élőhelyvesztés és fragmentáció, míg a másodikon az inváziós fajok szerepelnek. Ezzel szemben Magyarországon az inváziós fajok kerültek az első helyre. A 10 legveszélyesebb inváziós állatfaj között 5 halfajt és két vadászati céllal betelepített nagyvadfajt is találunk. A legtöbb területről a házi macskát (Felis catus) és a harlekinkaticát (Harmonia axyridis) említették. A 10 legproblémásabbnak bizonyult növényfaj közül 8 észak-amerikai eredetű, 7 fásszárú. Közülük a legtöbb területről (66%) a fehér akácot (Robinia pseudoacacia) jelezték. A Magyarországon természetvédelmi szempontból problémát jelentő fajok közül csak néhány szerepel az Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok jegyzékén. Megoldást jelentene, a regionális, illetve nemzeti jegyzékek differenciált összeállítása, vagyis, ha külön kezelnénk azokat a fajokat, melyeknél az elérni kívánt cél a teljes kiirtás, és azokat, amelyeknél a cél az, hogy a védett és Natura 2000 területekről kiszorítsuk őket.

Hivatkozások

Bagi, I. & Bakacsy, L. (2012): Közönséges selyemkóró (Asclepias syriaca L.). – In: Csiszár, Á. (eds): Inváziós növényfajok Magyarországon. Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron, pp. 182–187.

Báldi, A. & Soltész, Z. (2017): Behurcolt és invazív állatfajok Magyarországon – összefoglalás és kitekintés. – Magyar Tudomány 178: 433–437.

Balogh, C., Muskó, I. B., Tóth, L. & Nagy, L. (2008): Quantitative trends of zebra mussels in Lake Balaton (Hungary) in 2003–2005 at different water levels. – Hydrobiologia 613: 57–69. doi: https://doi.org/10.1007/s10750-008-9472-3

Balogh, L., Dancza, I. & Király, G. (2004): A magyarországi neofitonok időszerű jegyzéke és besorolásuk inváziós szempontból. – In: Mihály, B. & Botta-Dukát, Z. (eds): Biológiai inváziók Magyarországon. Özönnövények. TermészetBÚVÁR Kiadó, Budapest, pp. 61–92.

Balogh, L., Dancza, I. & Király, G. (2008): Preliminary report on the grid-based mapping of invasive plants in Hungary. – Neobiota 7: 105–114.

Balogh, L. (2001): Invasive alien plants threatening the natural vegetation of Őrség Landscape Protection Area (Hungary). – In: Brundu, G., Brock, J., Camarda, I., Child, L. & Wade, M. (eds): Plant invasions: species ecology and ecosystem management. Backhuys Publishers, Leiden, pp.185–197.

Bartha, D. & Csiszár, Á. (2012a): Nyugati ostorfa (Celtis occidentalis L.). – In: Csiszár, Á. (eds): Inváziós növényfajok Magyarországon. Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron, pp. 109–113.

Bartha, D. & Csiszár, Á. (2012b): Keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia L.). – In: Csiszár, Á. (eds): Inváziós növényfajok Magyarországon. Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron, pp. 115–119.

Bartha, D. & Csiszár, Á. (2012c): Amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica Marsh.). – In: Csiszár, Á. (eds): Inváziós növényfajok Magyarországon. Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron, pp. 195–199.

Bartha, D., Király, G., Schmidt, D., Tiborcz, V., Barina, Z., Csiky, J., Jakab, G., Lesku, B., Schmotzer, A., Vidéki, R., Vojtkó, A. & Zólyomi, Sz. (eds) (2015): Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlasza. – Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron, 330 p.

Bódis, E., Borza, P., Potyó, I., Puky, M., Weipert, A. & Guti, G. (2012): Invasive mollusc, crustacean, fish and reptile species along the Hungarian section of the River Danube and some connected waters. – Acta. Zool. Acad. Sci. H. 58: 29–45.

Bódis, E., Nosek, J., Oertel, N., Tóth, B. & Fehér, Z. (2011a): A comparative study of two Corbiculamorphs (Bivalvia, Corbiculidae) inhabiting River Danube. – Int. Rev. Hydrobiol. 96: 257–273. doi: https://doi.org/10.1002/iroh.201111344

Bódis, E., Nosek, J., Oertel, N., Tóth, B., Hornung, E. & Sousa, R. (2011b): Spatial distribution of bivalves in relation to environmental conditions (Middle Danube catchment, Hungary). – Community Ecol. 12: 210–219. doi: https:// doi.org/ 10.1556/ComEc.12.2011.2.9

Bódis, E, Tóth, B. & Sousa, R. (2014): Impact of Dreissena fouling on the physiological condition of native and invasive bivalves: interspecific and temporal variations. – Biol. Invasions 16: 1373–1386. doi: https://doi.org/10.1007/s10530-013-0575-z

Bódis, E. (2007) The biomass dynamics of Corbicula fluminea invasive mussel. – Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 16: 9–20.

Borza, P. (2009): First record of the Ponto-Caspian amphipod Echinogammarus trichiatus (Martynov, 1932) (= Chaetogammarus trichiatus) (Crustacea: Amphipoda) for the Middle-Danube (Slovakia and Hungary). – Aquat. Invasions 4: 693–696. doi: https:// doi.org/10.3391/ai.2009.4.4.17

Borza, P. (2011): Revision of invasion history, distributional patterns, and new records of Corophiidae (Crustacea: Amphipoda) in Hungary. – Acta zool. hung. 57: 75–84.

Borza, P., Czirok, A., Deák, C., Ficsór, M., Horvai, V., Horváth, Z., Juhász, P., Kovács, K., Szabó, T. & Vad, C. F. (2011): Invasive mysids (Crustacea: Malacostraca: Mysida) in Hungary: distributions and dispersal mechanisms. – North-West J. of Zool. 7: 222–228.

Botta-Dukát, Z. & Mihály, B. (eds) (2006): Biológiai inváziók Magyarországon. Özönnövények II. A KvVM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 10. – Line & More Kft., Budapest, 412 pp.

Botta-Dukát, Z. (2008): Invasion of alien species to Hungarian (semi-) natural habitats. – Acta. Bot. Hung. 50: 219–227. doi: https://doi.org/10.1556/ABot.50.2008.Suppl.11

Botta-Dukát, Z. (2017): A magyarországi behurcolt és inváziós növényekre vonatkozó ismeretek összegyűjtésének tapasztalatai. – Magyar Tudomány 178: 395–398.

Csányi, B. (1999): Spreading invaders along the Hungarian highway: first record of Corbicula fluminea (O.F. Müller, 1774) and Corbicula fluminalis (O.F. Müller, 1774) in Hungary (Mollusca: Bivalvia). – F. Hist. Musei Matraensis 23: 343–345.

Csecserits, A., Botta-Dukát, Z., Kröel-Dulay, Gy., Lhotsky, B., Ónodi, G., Rédei, T. & Halassy, M. (2016): Tree plantations are hot-spots of plant invasion in a landscape with heterogenous landuse. – Agr. Ecosyst. Environ. 226: 88–89. doi: https://doi.org/10.1016/j.agee.2016.03.024

Csiszár, Á.(eds) (2012): Inváziós növényfajok Magyarországon. – Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron, 364 pp.

Csiszár, Á. & Korda, M. (eds) (2015): Practical Experiences in Invasive Alien Plant Control. – Rosalia Handbooks 3. – Duna–Ipoly Nemzeti Park Directorate, Budapest, 241 p.

Csóka, Gy., Csókáné Hirka, A. & Szőcs, L. (2012): Rovarglobalizáció a magyar erdőkben. – Erdészettudományi Közl. 2: 187–198.

Csorba, G. (2017): Mit csinálnak az emlős özönfajok Magyarországon? – Magyar Tudomány 178: 430–433.

DAISIE (2009): Handbook of Alien Species in Europe. – Springer, Dordrecht, 399 pp.

EPPO (2017): https://www.eppo.int/INVASIVE_PLANTS/ias_lists.htm [Hozzáférés: 2017. 12. 30.]

Genovesi, P. & Monaco, A. (2014): European guidelines on protected areas and invasive alien species. – Council of Europe and Regional Parks Agency, Strasbourg, Rome, 58 p.

Kazinczi, G., Béres, I., Novák, R., Bíro, K. & Pathy, Z. (2008): Common ragweed (Ambrosia artemisiifolia): a review with special regards to the results in Hungary. I. Taxonomy, origin and distribution, morphology, life cycle and reproduction strategy. – Herbologia 9: 55–91.

Király, G., Steták, D. & Bányász, D. (2008): Spread of invasive macrophytes in Hungary. – Neobiota 7: 123–130.

Korda, M., Kézdy, P. & Csiszár, Á. (2017): Idegenhonos, inváziós fajok hazánk védett területein. – Erdészeti Lapok 152: 107–109.

Merkl, O. (2017): Kártevő bogárjövevények Magyarországon: pillanatfelvétel 2016-ban. – Magyar Tudomány 178: 402–405.

Mihály, B. & Botta-Dukát, Z. (eds) (2004): Biológiai inváziók Magyarországon. Özönnövények. A KvVM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 9. – TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, 408 p.

Muskó, I. B, Balogh, Cs., Tóth, Á. P., Varga, É. & Lakatos, Gy. (2007): Differential response of invasive malacostracan species to lake level fluctuations. – Hydrobiologia 590: 65–74. doi: https://doi.org/10.1007/s10750-007-0758-7

Muskó, I. B. & Bakó, B. (2005): The density and biomass of Dreissena polymorpha living on submerged macrophytes in Lake Balaton (Hungary). – Arc. Hydrobiol. 162: 229–251. doi: https:// doi.org/10.1127/0003-9136/2005/0162-0229

Muskó, I. B., Bence, M. & Balogh, Cs. (2008): Occurrence of a new Ponto-Caspian species, Cordylophora caspia (Pallas, 1771) (Hydrozoa: Clavidae) in Lake Balaton(Hungary). – Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 54: 169–179.

Papp, L. (2017): Behurcolt és invazív állatok Magyarországon. Bevezető. – Magyar Tudomány 178: 386–387.

Ripka, G. (2010): Jövevény kártevő ízeltlábúak áttekintése Magyarországon. – Növényvédelem 46: 45–58.

Szeőke, K. & Csóka, Gy. (2012): Jövevény kártevő ízeltlábúak áttekintése Magyarországon – Lepkék (Lepidoptera). – Növényvédelem 48: 105–115.

Takács, P., Czeglédi, I., Ferincz, Á., Sály, P., Specziár, A., Vitál, Z., Weiperth, A. & Erős, T. (2017): Non-native fish species in Hungarian waters: historical overview, potential sources and recent trends in their distribution. – Hydrobiologia 795: 1–22. doi: https://doi.org/.1007/s10750-017-3147-x

Természetvédelem (2017): www.termeszetvedelem.hu/idegenhonos-invazios-fajok [Hozzáférés: 2017. 12. 30.]

Török, K., Botta-Dukát, Z., Dancza, I., Németh, I., Kiss, J., Mihály, B. & Magyar, D. (2003): Invasion Gateways and Corridors in the Carpathian Basin: Biological Invasions in Hungary. – Biol. Invasions 5: 349–356. doi: https://doi.org/10.1023/B:BINV.0000005570.19429.73

Tuba, K., Horváth, B. & Lakatos, F. (2012): Inváziós rovarok fás növényeken. – Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron, 120 p.

Udvardy, L. & Nótári, K. (2012): Zöld juhar (Acer negundo L.). – In: Csiszár, Á. (eds): Inváziós növényfajok Magyarországon. Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron, pp. 145–149.

Varga, Z. (2017): A biológiai invázió általános kérdései – Magyar Tudomány 178: 388–394.

Weiperth, A., Csányi, B., György, Á., Szekeres, J., Friedrich, T. & Szalóky, Z. (2011): Observation of the sturgeon hybrid (Acipenser naccarii × Acipenser baerii) in the Hungarian section of River Danube. – Pisces Hungarici 8: 111–112.

Weiperth, A., Czeglédi, I., Ferincz, Á., Gál, B., Sály, P., Specziár, A., Staszny, Á., Takács, P., Vitál, Z. & Erős, T. (2017): Idegenhonos halfajok megjelenése és terjedése. – In: Holes, A. (eds): Magyarország környezeti állapota. Herman Ottó Intézet, Budapest, pp. 91–105.

Megjelent
2018-12-31