Az áldozattá válás hajlamosító tényezői kapcsolati erőszakban
Absztrakt
A szerzők azokra a származási családban megfigyelhető devianciákra és szociális diszfunkciókra fókuszálnak, amelyek hozzájárulnak a kapcsolati erőszak vonatkozásában megfigyelhető áldozattá váláshoz. A releváns nemzetközi szakirodalom és korábbi hazai kutatási programok áttekintése után saját empirikus adatfelvételeik eredményeit mutatják be. Először egy 2015-ös (n = 1007) és egy 2022-es (n = 1130), Magyarország lakosságára nézve reprezentatív kérdőíves adatfelvétel adatai kerülnek feldolgozásra. Ezt követően ismertetik annak a kvalitatív, félig strukturált interjúkon alapuló kutatásnak a cikk témájához kapcsolódó eredményeit, amely 2019-ben és 2024-ben valósult meg, összesen 105 áldozat bevonásával. Emellett az IMPROVE kutatási program keretében készült szakértői interjúk (n = 15 fő) fő tapasztalatait is megismerhetik az olvasók. A kutatók hangsúlyozzák, hogy az áldozatok és így a kapcsolati erőszakhoz köthető bűncselekmények száma csökkenthető a prevenció terén tett erőfeszítések fokozása révén – azaz pont azon a területen, ahol a rendőrségnek csak igen korlátozott lehetőségei vannak. A hatékony prevencióhoz elengedhetetlen a szakemberek megfelelő felkészítése, ennek keretében a cikkben is bemutatásra kerülő hajlamosító tényezőkre vonatkozó ismeretek átadása. A prevenciót segítheti a rendőrség és más alrendszerek (elsősorban a szociális ellátórendszer) közötti együttműködés erősítése.
Hivatkozások
Aizer, A. (2011): Poverty, Violence, and Health: The Impact of Domestic Violence During Pregnancy on Newborn Health. Journal of Human Resources, 46(3), 518–538. https://doi.org/10.1353/jhr.2011.0024
Bevan, E. – Higgins, D. (2022): Is Domestic Violence Learned? The Contribution of Five Forms of Child Maltreatment to Men’s Violence and Adjustment. Journal of Family Violence, 17(3), 223–245.
Braun, V. – Clarke, V. (2006): Using thematic analysis in psychology. Qualitative Research in Psychology, 3(2), 77–101. https://doi.org/10.1191/1478088706qp063oa
Czibere, I. (2012): Nők mélyszegénységben. L’Harmattan.
Davies, P. (2020): Partnerships and Activism: Community Safety, Multi-agency Partnerships and Safeguarding Victims. In Tapley, J. – Davies, P. (eds.) Victimology. Springer International Publishing, 277–299. https://doi.org/10.1007/978-3-030-42288-2_11
Davies, P. (2021): Practicing co-produced research: Tackling domestic abuse through innovative multi-agency partnership working. Crime Prevention and Community Safety, 23(3), 233–251. https://doi.org/10.1057/s41300-021-00117-x
Dube, S. – Anda, R. – Felitti, V. – Edwards, V. – Williamson, D. (2002): Exposure to Abuse, Neglect, and Household Dysfunction Among Adults Who Witnessed Intimate Partner Violence as Children: Implications for Health and Social Services. Violence and Victims, 17(1), 3–17. https://doi.org/10.1891/vivi.17.1.3.33635
Elmquist, J. – Shorey, R. C. – Labrecque, L. – Ninnemann, A. – Zapor, H. – Febres, J. – Wolford-Clevenger, C. – Plasencia, M. – Temple, J. R. – Stuart, G. L. (2016): The Relationship Between Family-of-Origin Violence, Hostility, and Intimate Partner Violence in Men Arrested for Domestic Violence: Testing a Mediational Model. Violence Against Women, 22(10), 1243–1258. https://doi.org/10.1177/1077801215621177
European Union Agency for Fundamental Rights (2015): Violence against women :an EU wide survey: Main results. Publications Office. https://data.europa.eu/doi/10.2811/981927
European Union Agency for Fundamental Rights – European Institute for Gender Equality – European Commission – Statistical Office of the European Union (2024): EU gender-based violence survey: Key results : experiences of women in the 27 EU Member States. Publications Office. https://data.europa.eu/doi/10.2839/3648756
Fail, Á. (2015): Nők az erőszak sodrásában. Kapocs, 1, 40–52.
Felitti, V. J. – Anda, R. F. – Nordenberg, D. – Williamson, D. F. – Spitz, A. M. – Edwards, V. – Koss, M. P. – Marks, J. S. (2019): Relationship of Childhood Abuse and Household Dysfunction to Many of the Leading Causes of Death in Adults: The Adverse Childhood Experiences (ACE) Study. American Journal of Preventive Medicine, 56(6), 774–786. https://doi.org/10.1016/j.amepre.2019.04.001
Fereidooni, F. – Daniels, J. K. – D. Krause-Utz, A. – Hagenaars, M. A. – Smeets, T. – Heins, J. – Dorahy, M. J. – Emmerik, Arnold A. P. v. – De Jong, P. J. – Hoekstra, S. – Warrens, M. J. – Lommen, Miriam. J. J. (2023): Childhood maltreatment and adulthood victimization: An evidence-based model. Journal of Psychiatric Research, 167, 46–62. https://doi.org/10.1016/j.jpsychires.2023.10.007
Fox, C. – Butler, G. (2004): Partnerships: Where next? Safer Communities, 3(3), 36–44. https://doi.org/10.1108/17578043200400021
Goncy, E. A. – Basting, E. J. – Dunn, C. B. (2021): A Meta-Analysis Linking Parent-to-Child Aggression and Dating Abuse During Adolescence and Young Adulthood. Trauma, Violence – Abuse, 22(5), 1248–1261. https://doi.org/10.1177/1524838020915602
Grauerholz, L. (2000): An Ecological Approach to Understanding Sexual Revictimization: Linking Personal, Interpersonal, and Sociocultural Factors and Processes. Child Maltreatment, 5(1), 5–17. https://doi.org/10.1177/1077559500005001002
Greene, C. A. – Haisley, L. – Wallace, C. – Ford, J. D. (2020): Intergenerational effects of childhood maltreatment: A systematic review of the parenting practices of adult survivors of childhood abuse, neglect, and violence. Clinical Psychology Review, 80, 101891. https://doi.org/10.1016/j.cpr.2020.101891
Gregor, A. (2014): Nyílt titkok – a nők elleni otthoni erőszak észlelése és az ezzel kapcsolatos vélemények a magyarországi lakosság körében. Replika, 85–86(2), 13–33.
Hegyi, V. (2022): Néhány gondolat az ügyész szerepéről a kapcsolati erőszak és a kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt folytatott nyomozásokban, különös tekintettel a gyermek jogainak biztosítására. Belügyi Szemle, 70(8), 1613–1626. https://doi.org/10.38146/BSZ.2022.8.2
Héra, G. (2022): A kapcsolati erőszak eseteinek rendőri kezeléséről. Belügyi Szemle, 70(8), 1627–1640. https://doi.org/10.38146/BSZ.2022.8.3
Héra, G. (2025): A kapcsolati erőszakhoz köthető attitűdök középiskolai fiatalok körében. Educatio, 33(4), 529–539. https://doi.org/10.1556/2063.33.2024.4.9
Héra, G. – Füstös, M. – Mészáros, Z. (2024): Látencia és felszínre kerülés kapcsolati erőszak esetén. Belügyi Szemle, 72(11), 2061–2076. https://doi.org/10.38146/bsz-ajia.2024.v72.i11.pp2061-2076
Herczog, M. (2008): A családon belüli erőszak jelentésváltozásai és helyzete Magyarországon. In Szerepváltozások: Jelentés a nők és férfiak helyzetéről. TÁRKI.
Hornyik, Z. (2020): Családon belüli erőszak Magyarországon: Interjú Solt Ágnessel. Belügyi Szemle, 68(2). https://doi.org/10.38146/BSZ.2020.2.10
Huffhines, L. – Noser, A. – Patton, S. R. (2016): The Link Between Adverse Childhood Experiences and Diabetes. Current Diabetes Reports, 16(6), 54. https://doi.org/10.1007/s11892-016-0740-8
Hughes, K. – Ford, K. – Bellis, M. A. – Glendinning, F. – Harrison, E. – Passmore, J. (2021): Health and financial costs of adverse childhood experiences in 28 European countries: A systematic review and meta-analysis. The Lancet Public Health, 6(11), e848–e857. https://doi.org/10.1016/S2468-2667(21)00232-2
Human Rights Watch (2013): Unless Blood Flows. Lack of Protection from Domestic Violence in Hungary. Human Rights Watch. https://www.hrw.org/report/2013/11/06/unless-blood-flows/lack-protection-domestic-violence-hungary
Jász, K. – Szarvák, T. (2007): A szakmaközi együttműködés lehetőségei a szolnoki kistérségben egy családon belüli erőszak kutatás tükrében. Tér és Társadalom, 21(2), 67–84.
Kantar Hoffmann. (2021). Egy biztonságos otthonért Kvantitatív kutatási jelentés, Magyarország, 2021 [Kutatási jelentés].Kaufman-Parks, A. M. – DeMaris, A. – Giordano, P. C. – Manning, W. D. – Longmore, M. A. (2018): Familial Effects on Intimate Partner Violence Perpetration Across Adolescence and Young Adulthood. Journal of Family Issues, 39(7), 1933–1961. https://doi.org/10.1177/0192513X17734586
Kovács-Tóth, B. – Kuritárné Szabó, I. (2023): Az ártalmas gyermekkori élmények hatása a mentális és szomatikus egészségre gyermek- és serdülőkorban. Orvosi Hetilap, 164(37), 1447–1455. https://doi.org/10.1556/650.2023.32851
Krause-Utz, A. – Mertens, L. J. – Renn, J. B. – Lucke, P. – Wöhlke, A. Z. – Van Schie, C. C. – Mouthaan, J. (2021): Childhood Maltreatment, Borderline Personality Features, and Coping as Predictors of Intimate Partner Violence. Journal of Interpersonal Violence, 36(13–14), 6693–6721. https://doi.org/10.1177/0886260518817782
McGarry, J. – Ali, P. (2020): Domestic Violence and Abuse and Working with Other Agencies. In Ali, P. – McGarry, J. (eds.) Domestic Violence in Health Contexts: A Guide for Healthcare Professions. Springer International Publishing, 123–135. https://doi.org/10.1007/978-3-030-29361-1_9
Novais, M. – Henriques, T. – Vidal-Alves, M. J. – Magalhães, T. (2021): When Problems Only Get Bigger: The Impact of Adverse Childhood Experience on Adult Health. Frontiers in Psychology, 12, 693420. https://doi.org/10.3389/fpsyg.2021.693420
Pilkington, P. D. – Noonan, C. – May, T. – Younan, R. – Holt, R. A. (2021): Early maladaptive schemas and intimate partner violence victimization and perpetration: A systematic review and meta‐analysis. Clinical Psychology & Psychotherapy, 28(5), 1030–1042. https://doi.org/10.1002/cpp.2558
Ports, K. A. – Ford, D. C. – Merrick, M. T. (2016): Adverse childhood experiences and sexual victimization in adulthood. Child Abuse & Neglect, 51, 313–322. https://doi.org/10.1016/j.chiabu.2015.08.017
Rácz, J. – Karsai, S. – Tóth, V. (Eds). (2023): Kvalitatív pszichológia kézikönyv. ELTE Eötvös Kiadó. https://doi.org/10.21862/KvalPsziKK/2023/5930
Renner, L. M. – Slack, K. S. (2006): Intimate partner violence and child maltreatment: Understanding intra- and intergenerational connections. Child Abuse & Neglect, 30(6), 599–617. https://doi.org/10.1016/j.chiabu.2005.12.005
Richards, T. N. – Tomsich, E. – Gover, A. R. – Jennings, W. G. (2016): The Cycle of Violence Revisited: Distinguishing Intimate Partner Violence Offenders Only, Victims Only, and Victim-Offenders. Violence and Victims, 31(4), 573–590. https://doi.org/10.1891/0886-6708.VV-D-15-00056
Riggs, S. A. – Kaminski, P. (2010): Childhood Emotional Abuse, Adult Attachment, and Depression as Predictors of Relational Adjustment and Psychological Aggression. Journal of Aggression, Maltreatment & Trauma, 19(1), 75–104. https://doi.org/10.1080/10926770903475976
Robinson, A. – Payton, J. (2016): Independent Advocacy and Multi-Agency Responses to Domestic Violence. In Hilder, S. – Bettinson, V. (eds.) Domestic Violence. Palgrave Macmillan, 249–271. https://doi.org/10.1057/978-1-137-52452-2_12
Sandberg, D. A. – Valdez, C. E. – Engle, J. L. – Menghrajani, E. (2019): Attachment Anxiety as a Risk Factor for Subsequent Intimate Partner Violence Victimization: A 6-Month Prospective Study Among College Women. Journal of Interpersonal Violence, 34(7), 1410–1427. https://doi.org/10.1177/0886260516651314
Solt, Á. (2022): Otthoni erőszakosságok. Belügyi Szemle, 70(8), 1671–1686. https://doi.org/10.38146/BSZ.2022.8.6
Sternberg, K. – Baradaran, L. – Abbott, C. – Lamb, M. – Guterman, E. (2006): Type of violence, age, and gender differences in the effects of family violence on children’s behavior problems: A mega-analysis. Developmental Review, 26(1), 89–112. https://doi.org/10.1016/j.dr.2005.12.001
Stummer, V. – Stummer, A. (2014): Bíróságok monitorozása a párkapcsolati erőszakkal érintettek esetek kezelésében. Patent Egyesület, 70.
Szabó, J. – Virág, G. (2022): Love in the Time of Pandemic. Domestic violence during the first wave of COVID-19 in Hungary. Belügyi Szemle, 70(1. ksz.), 7–34. https://doi.org/10.38146/BSZ.SPEC.2022.1.1
Tóth, O. (1999): Erőszak a családban. In Társadalompolitikai tanulmányok. TÁRKI, 44. https://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/a396.pdf
Tóth, O. – Róbert, K. (2010): Idős nők partner általi bántalmazása. Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézet.
Treat, A. E. – Sheffield-Morris, A. – Williamson, A. C. – Hays-Grudo, J. (2020): Adverse childhood experiences and young children’s social and emotional development: The role of maternal depression, self-efficacy, and social support. Early Child Development and Care, 190(15), 2422–2436. https://doi.org/10.1080/03004430.2019.1578220
Varga, S. – Bálint, Á. D. (2020): Családon belüli erőszak – amikor a férfi az áldozat. Belügyi Szemle, 68(4), 9–51. https://doi.org/10.38146/BSZ.2020.4.1
Webster, E. M. (2022): The Impact of Adverse Childhood Experiences on Health and Development in Young Children. Global Pediatric Health, 9, 2333794X221078708. https://doi.org/10.1177/2333794X221078708
Widom, C. S. (2024): Childhood Maltreatment, Revictimization, and Partner Violence Victimization Through Midlife: A Prospective Longitudinal Investigation. Journal of Interpersonal Violence, 39(19–20), 4087–4112. https://doi.org/10.1177/08862605241264524
Windt, S. (2020): Az emberkereskedelem és a családon belüli erőszak hasonlóságai és különbségei. Belügyi Szemle, 68(12), 105–117. https://doi.org/10.38146/BSZ.2020.12.5
Zhu, J. – Exner-Cortens, D. – Dobson, K. – Wells, L. – Noel, M. – Madigan, S. (2024): Adverse childhood experiences and intimate partner violence: A meta-analysis. Development and Psychopathology, 36(2), 929–943. https://doi.org/10.1017/S0954579423000196
