A hazai börtönpopuláció szexuális bűnelkövetőinek karakterisztikája
Absztrakt
A tanulmány célja egy hazai börtönpopuláció felnőtt férfi szexuális bűnelkövetőire irányuló nagyobb ívű kutatás főbb konklúzióinak, szociológiai szempontból releváns eredményeinek bemutatása. A tanulmány hátterét adó kutatás két pilléren alapult. Első lépésben a büntetés-végrehajtás nyilvántartási rendszeréből kinyerhető fogvatartási alap- és a kockázatelemzési adatok elemzését végeztem el. Az erőszakos szexuális bűnelkövetőket lefedő 618 fő nagyságú mintát a Btk. minősítési logikáját követve felosztottam az áldozat életkora szerinti csoportokra, amely az elemzés főbb logikai ívét is meghatározta. A tanulmányban így „gyermek áldozatként”, „fiatalkorú áldozatként” és „felnőtt áldozatként” neveztem el a – jogi minősítések szerint összeállított – kategóriákat. A vizsgálat második lépésében összesen 120 jogerős ítélet feldolgozását végeztem el, elsősorban a cselekmények jellegére, az elkövetői jellemzőkre és a visszaesési adatokra fókuszálva. Az eredményeket összegezve az látható, hogy a szexuális bűnelkövetők egy heterogén csoport, akik jelentősen eltérő attribútumokkal bírnak mind kriminológiai, mind fogvatartási, mind a cselekmény elkövetésének jellege szempontjából. Általános tendencia, hogy az elítéltek jellemzői az áldozatok életkorával változnak, és az áldozat életkorának emelkedésével romló értékeket tapasztalhatunk (az erőszakosság és a visszaesési vagy más kockázatok terén is). Általánoságban jellemző, hogy az áldozatok jelentős része ismeri az elkövetőt, ami legnagyobb arányban a gyermekkorú áldozatoknál fordul elő. A gyermekek elleni cselekmények elkövetői jellemzően profiltiszták, börtönökön belüli viselkedésük jobbára kooperatív, áldozattá válási kockázatuk magas. Fiatalkorú áldozatok esetén az elkövetők enyhe többségükben szintén profiltiszták, cselekményükben az erőszak intenzitása magasabb, inkább impulzív elkövetési jelleg dominál. Felnőtt áldozatok esetén az elkövetőket kiterjedt kriminalitás, cselekményüket impulzív elkövetés, magas agresszivitás és erőszak jellemzi. Fegyelmi helyzetük a börtönökön belül kedvezőtlen, nagy arányban erőszakos fegyelmi cselekmények résztvevői.
Hivatkozások
Boros, J. – Csetneky, L. (2002): Börtönpszichológia. Budapest: Rejtjel Kiadó.
Brown, S. (2010): An Introduction to sex offender treatment programmes and their risk reduction efficacy. In Harrison, K. (ed.) Managing high risk sex-offenders in the community. Cullompton, Devon: Willan Publishing, 84–104.
Chung, D. – O’Leary, P. – Hand, T. (2006): Sexual violence offenders: Prevention and intervention approaches. Australian Centre for the Study of Sexual Assault, 5, 1–54.
Clemmer, D. (1950): Observations on Imprisonment as a Source of Criminality. Journal of Criminal Law and Criminology, 41(3), 311. https://doi.org/10.2307/1138066
Cohen, S. (2011): Folk devils and moral panics. Routledge eBooks. https://doi.org/10.4324/9780203828250
DSM 2013: Amerikai Pszichiátriai Társaság: DSM-5 referencia-kézikönyv a DSM-5 diagnosztikai kritériumaihoz. Budapest: Oriold és Társai Kft.
Dubé, D. – Hébert, M. (1988): Sexual abuse of children under 12 years of age: a review of 511 cases. Child Abuse & Neglect, 12(3), 321–330. https://doi.org/10.1016/0145-2134(88)90045-2
Farrington, D. P. (1992): Criminal career research in the united kingdom. British Journal of Criminology, 32(4), 521–536. https://doi.org/10.1093/oxfordjournals.bjc.a048255
Fischer, D. G. – McDonald, W. L. (1998): Characteristics of intrafamilial and extrafamilial child sexual abuse. Child Abuse & Neglect, 22(9), 915–929. https://doi.org/10.1016/s0145-2134(98)00063-5
Goffman, E. (1961): Asylums: Essays on the Social Situation of Mental Patients and Other Inmates. New York: Taylor – Francis.
Grady, M. D. (2009): Sex Offenders Part I. Theories and Models of Etiology, Assessment, and Intervention. Social Work in Mental Health, 7(4), 353–371. https://doi.org/10.1080/15332980802052456
Greineder, B. (2013): Correctional Officers’ Perceptions of Sexual Offenders in the United States: A Qualitative Analysis. International Journal of Criminal Justice Sciences, 8(1), 24–35.
Groth, A. N. (1979): Men Who Rape: The Psychology of the Offender. New York: Springer Science+Business Media, LLC. https://doi.org/10.1007/978-1-4899-6078-8
Groth, A. N. – Burgess, W. – Holmstrom, L. L. (1977): Rape: power, anger, and sexuality. American Journal of Psychiatry, 134(11), 1239–1243. https://doi.org/10.1176/ajp.134.11.1239
Gullotta, M. – Greenberg, D. – Adily, A. – Cale, J. – Butler, T. (2020): Implications of sex offender classification on reporting demographic characteristics, health, and criminal careers: results from an Australian jurisdiction. BMC Medical Research Methodology, 20(1). https://doi.org/10.1186/s12874-020-00960-w
Guzi, Zs. (2016): Elítélt fogvatartottak a státusz-hierarchiában. Börtönügyi Szemle, 35(2), 55–67.
Haller, J. – Fogarasi, M. – Farkas, J. (2020): Bűntettek kriminálpszichológiája. In Haller, J. (szerk.): A bűnöző elme. Budapest: Dialóg Campus.
Hanson, R. K. – Bussière, M. T. (1998): Predicting relapse: A meta-analysis of sexual offender recidivism studies. Journal of Consulting and Clinical Psychology, 66(2), 348–362. https://doi.org/10.1037/0022-006x.66.2.348
Hanson, R. K. (2002): Recidivism and Age: Follow-Up Data From 4,673 Sexual Offenders. Journal of Interpersonal Violence, 17(10), 1046–1062. https://doi.org/10.1177/088626002236659
Harkins, L. – Beech, A. R. (2007): A review of the factors that can influence the effectiveness of sexual offender treatment: Risk, need, responsivity, and process issues. Aggression and Violent Behavior, 12(6), 615–627. https://doi.org/10.1016/j.avb.2006.10.006
Harris, Andrew – Hanson, R. (2009): Sex Offender Recidivism: A Simple Question. Public Safety and Emergency Preparedness Canada.
Harris, D. A. – Mazerolle, P. – Knight, R. A. (2009): Understanding Male Sexual Offending. Criminal Justice and Behavior, 36(10), 1051–1069. https://doi.org/10.1177/0093854809342242
Holcomb, B. M. – Mahoney, C. T. – Lawyer, S. R. (2019): Impulsivity and sexual assault. Springer eBooks, 369–380. https://doi.org/10.1007/978-3-030-23645-8_22
Knight, R. A. – Prentky, R. A. (1990): Classifying sexual offenders: The development and corroboration of taxonomic models. In Marshall, W. L. – Laws, D. R. – Barbaree, H. E. (eds.) Handbook of sexual assault: Issues, theories, and treatment of the offender. Plenum Press, 23–52.
Koppen, M.V. (2018): Criminal Career Dimensions of Juvenile- and Adult-Onset Offenders. Journal of Developmental and Life-Course Criminology, 4, 92–119. https://doi.org/10.1007/s40865-017-0074-5.
Koss, M. P. – Dinero, T. E. – Seibel, C. A. – Cox, S. L. (1988): Stranger and Acquaintance Rape: Are There Differences In the Victim’s Experience? Psychology of Women Quarterly, 12(1), 1–24. https://doi.org/10.1111/j.1471-6402.1988.tb00924.x
Langan, P. A. – Smith, E. L. – Durose, M. R. – United States Bureau Of Justice Statistics (2003): Recidivism of sex offenders released from prison in 1994. U.S. Department Of Justice. Office Of Justice Programs, Bureau Of Justice Statistics.
Marshall, W. L. – Eccles, A. – Barbaree, H. E. (1993): A three-tiered approach to the rehabilitation of incarcerated sex offenders. Behavioral Sciences & the Law, 11(4), 441–455. https://doi.org/10.1002/bsl.2370110410
McNaughton Nicholls, C. – Webster, S. (2018): The separated location of prisoners with sexual convictions: Research on the benefits and risks. Analytical Summary. Ministry of Justice, Her Majesty’s Prison and Probation Service.
Papp, G. (2009): A prizonizációs jelenség elméleti háttere – kritikai megközelítésben. Börtönügyi Szemle, 28 (2), 29–60.
Parti, K. – Szabó, J. – Virág, Gy. (2016): A média azt üzente… Szexuális erőszakkal kapcsolatos ismeretek, vélemények és attitűdök vizsgálata egy médiakampány kapcsán. Médiakutató, 16(2), 7–24.
Prentky, R. A. – Lee, A. F. S. – Knight, R. A. – Cerce, D. (1997): Recidivism rates among child molesters and rapists: A methodological analysis. Law And Human Behavior, 21(6), 635–659. https://doi.org/10.1023/a:1024860714738
Quackenbush, R. E. (2003): The Role of Theory in the Assessment of Sex Offenders. Journal of Child Sexual Abuse, 12(3–4), 77–102. https://doi.org/10.1300/j070v12n03_04
Rettenberger, M. – Briken, P. – Turner, D. – Eher, R. (2014): Sexual Offender Recidivism among a Population-Based Prison sample. International Journal of Offender Therapy and Comparative Criminology, 59(4), 424–444. https://doi.org/10.1177/0306624x13516732
Ricciardelli, R. – Moir, M. (2013): Stigmatized among the Stigmatized: Sex Offenders in Canadian Penitentiaries. Canadian Journal of Criminology and Criminal Justice, 55(3), 353–386. https://doi.org/10.3138/cjccj.2012.e22
Schwaebe, C. (2005): Learning to Pass: Sex Offenders’ Strategies for Establishing a Viable Identity in the Prison General Population. International Journal of Offender Therapy and Comparative Criminology, 49(6), 614–625.
Solt, Á. (2012a): A fogvatartotti szubkultúra és a totális intézmény belső rendje. Belügyi Szemle, 60(7–8), 5–36.
Solt, Á. (2012b): Peremen billegő fiatalok. Veszélyeztető és kriminalizáló tényezők gyermek- és ifjúkorban. Doktori (PhD-) disszertáció, ELTE, TáTK.
Stermac, L. – Du Mont, J. – Dunn, S. (1998): Violence in Known-Assailant sexual assaults. Journal of Interpersonal Violence, 398–412. https://doi.org/10.1177/088626098013003006
Szabó, J. (2019): A tizenkét éven aluliak sérelmére elkövetett szexuális erőszak egy aktakutatás eredményei tükrében. Kriminológiai Közlemények, 79, 43–64.
Szabó, J. – Virág, Gy. (2017): A nemi erőszak mítosza. In Parti, K. (szerk.): Szexuális erőszak: Mítosz és valóság. Kutatások a szexuális erőszakról. Budapest: Országos Kriminológiai Intézet, 201–237.
Somogyi, Zs. B. (2023): Szexuális bűnelkövetők terápiájának dilemmái a büntetés-végrehajtásban. Pszichoterápia, 32(3) 191–200.
Van den Berg, C. – Beijersbergen, K. – Nieuwbeerta, P. – Dirkzwager, A. (2018): Sex Offenders in Prison: Are They Socially Isolated? Sexual Abuse: A Journal of Research and Treatment, 30(7), 828–845. https://doi.org/10.1177/1079063217700884
Virág, Gy. (2004): Szexuális erőszak. In Irk, F. (szerk.): Áldozatok és vélemények II. Budapest: Országos Kriminológiai Intézet, 71–83.
Virág, Gy. (2013): Miért erőszakolják meg a férfiak a nőket? Gondolatok és elméletek a szexuális erőszakról. Vókó, Gy. (szerk.): Kriminológiai Tanulmányok 50, 225–244.
Wakeling, H. C. – Webster, S. D. – Mann, R. E. (2005): Sexual offenders’ treatment experience: a qualitative and quantitative investigation. Journal of Sexual Aggression, 11(2), 171–186. https://doi.org/10.1080/13552600412331321323
Ward, T. – Hudson, S. M. (1998): The Construction and Development of Theory in the Sexual Offending Area: A Metatheoretical Framework. Sexual Abuse, 10(1), 47–63. https://doi.org/10.1177/107906329801000106
Ward, T. – Polaschek, D. – Beech, A. R. (2006): Theories of Sexual Offending. West Sussex, England: Wiley series in forensic clinical psychology.
Yates, P. M. (2013): Treatment of sexual offenders: Research, best practices, and emerging models. The International Journal of Behavioral Consultation and Therapy, 8(3–4), 89–95. https://doi.org/10.1037/h0100989
Zgoba, K. M. – Sager, W. R., – Witt, P. H. (2003): Evaluation of New Jersey’s Sex Offender Treatment Program at the Adult Diagnostic and Treatment Center: Preliminary Results. The Journal of Psychiatry & Law, 31(2), 133–164. https://doi.org/10.1177/009318530303100202
