Térbeli habitus és a(z) (im)mobilitás narratívái a vidéki periférián
Absztrakt
Az utóbbi néhány évtizedben a mobilitási fordulattal összefüggésben egyre jelentősebb kutatói figyelem irányul a térbeli mobilitás szerepére a társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődésében. A tanulmány e kérdéskör vizsgálatához a bourdieu-i perspektíva beemelésével kíván hozzájárulni. Ennek érdekében az írás a bourdieu-i térelmélet és az új mobilitási paradigma szemléletének összekapcsolásával, egy marginalizált helyzetű aprófalu lakosaival készült interjúk elemzése segítségével vizsgálja a(z) (im)mobilitási gyakorlatok társadalmi meghatározottságát és az egyenlőtlenségi viszonyokban betöltött szerepét. Az elemzések rávilágítanak arra, hogy a társadalmi és a fizikai tér struktúrái által kondicionált térbeli habitus hatása hogyan jelenik meg a lakóhelyválasztási preferenciákban, a mindennapi rutinmozgásokban és a településen belüli térhasználat mintázataiban. A bourdieu-i elméleti keret alkalmazása a(z) (im)mobilitási mintázatok elemzésére több szempontból is termékenynek bizonyult. A térbeli habitus fogalmának beemelése lehetővé tette a térbeli-(im)mobilitási gyakorlatok értelmezését egy olyan elemzési keretben, amely e praxisok társadalmi beágyazottsága mellett megvilágította az átalakuló társadalmi tér viszonyai által keltett belső feszültségeket, ellentmondásos egyéni helyzeteket és a kényszerből preferencia elvének komplex működését is.
Hivatkozások
Adey, P. (2017): Mobility. London–New York: Routledge. https://doi.org/10.4324/9780203875483
Berger, V. (2018): Térré Szőtt Társadalmiság. Budapest: L’Harmattan.
Blondin, S. (2020): Understanding involuntary immobility in the Bartang Valley of Tajikistan through the prism of motility. Mobilities, 15(4): 543–558. https://doi.org/10.1080/17450101.2020.1746146
Boltanski, L. – Chiapello, E. (2007): The New Spirit of Capitalism. New York–London: Verso. https://doi.org/https://doi.org/10.1007/s10767-006-9006-9
Bourdieu, P. (1984): Distinction. A Social Critique of the Judgement of Taste. London–New York: Routledge.
Bourdieu, P. (1985): The social space and the genesis of groups. Social Science Information, 24(2): 195–220.
Bourdieu, P. (1986): The forms of capital. In Richardson, J.G. (szerk.): Handbook of Theory and Research for the Sociology of Education. New York: Greenwood, 241–258.
Bourdieu, P. (1999): Site Effects. In The Weight of the World. Social Suffering in Contemporary Society. Cambridge: Polity Press, 123–129.
Bourdieu, P (2000): Pascalian Meditations. California: Stanford University Press.
Bourdieu, P. (2002): Társadalmi tér és szimbolikus tér. In Bourdieu, P.: A gyakorlati észjárás. A társadalmi cselekvés elméletéről. Budapest: Napvilág, 11–29.
Bourdieu, P. (2009a): A ház, avagy a megfordított világ. In Bourdieu, P.: A gyakorlat elméletének vázlata & három kabil etnológiai tanulmány. Budapest: Napvilág, 57–78.
Bourdieu, P. (2009b): A gyakorlat elméletének vázlata. In Bourdieu, P.: A gyakorlat elméletének vázlata & három kabil etnológiai tanulmány. Budapest: Napvilág, 57–78.
Bourdieu, P. (2010): A habitus és az életstílusok tere. Replika, (72): 175–323.
Bourdieu, P. (2018): Social Space and the Genesis of Appropriated Physical Space. International Journal of Urban and Regional Research, 42(1): 106–114.
Bourdieu, P. – Wacquant, L. (2023): Meghívás reflexív szociológiára. Budapest: L’Harmattan–Könyvpont.
Carling, J. (2002): Migration in the age of involuntary immobility: Theoretical reflections and Cape Verdean experiences. Journal of Ethnic and Migration Studies, 28(1): 5–42. https://doi.org/10.1080/13691830120103912
Cohen, S. A. – Gössling, S. (2015): A darker side of hypermobility. Environment and Planning A, 47(8): 1661–1679. https://doi.org/10.1177/0308518X15597124
Coulter, R. – Ham, M. van – Findlay, A. M. (2016): Re-thinking residential mobility: Linking lives through time and space. Progress in Human Geography, 40(3): 352–374. https://doi.org/10.1177/0309132515575417
Cresswell, T. (2006): On the Move: Mobility in the Modern Western World. New York: Routledge. https://doi.org/10.4324/9780203446713
Czibere, I. – Loncsák, N. (2025): Why Don’t They Leave? Reasons for the Immobility of Young Adults Remaining in Villages in Deprived Areas. European Countryside, 17(1): 27–46. https://doi.org/10.2478/euco-2025-0002
Danyluk, M. – Ley, D. (2007): Modalities of the new middle class: Ideology and behaviour in the journey to work from gentrified neighbourhoods in Canada. Urban Studies, 44(11): 2195–2210. https://doi.org/10.1080/00420980701520277
Debray, A. – Ruyssen, I. – Schewel, K. (2022): Voluntary immobility: A global analysis of staying preferences. The IMI Working Paper Series no. 176. Oxford: International Migration Institute.
Durst, J. – Nyírő, Z. – Bereményi, Á. (szerk.) (2022): A társadalmi mobilitás ára. Első generációs diplomások és az osztályváltás következményei. Budapest: Gondolat – Társadalomtudományi Kutatóközpont.
Elliott, A. – Urry, J. (2010): Mobile Lives. London–New York: Routledge. https://doi.org/10.4324/9780203887042
Farrugia, D. (2016): The mobility imperative for rural youth: the structural, symbolic and non-representational dimensions rural youth mobilities. Journal of Youth Studies, 19(6): 836–851. https://doi.org/10.1080/13676261.2015.1112886
Flamm, M. – Kaufmann, V. (2006): Operationalising the Concept of Motility: A Qualitative Study. Mobilities, 1(2): 167–189. https://doi.org/10.1080/17450100600726563
Green, J. – Steinbach, R. – Datta, J. (2012): The travelling citizen: Emergent discourses of moral mobility in a study of cycling in London. Sociology, 46(2): 272–289. https://doi.org/10.1177/0038038511419193
Hadas, M. (2022): Outlines of a Theory of Plural Habitus: Bourdieu Revisited. London–New York: Routledge. https://doi.org/10.4324/9781003179702
Hannam, K. – Sheller, M. – Urry, J. (2006): Editorial: Mobilities, immobilities and moorings. Mobilities, 1(1): 1–22. https://doi.org/10.1080/17450100500489189
Harvey, D. (1989): The Condition of Postmodernity. An Enquiry into the Origins of Social Change. Oxford: Blackwell.
Henriksson, M. – Berg, J. – Lindkvist, C. – Lucas, K. (2021): Questioning mobility ideals–the value of proximity for residents in socially deprived urban areas in Sweden. Mobilities, 16(5): 792–808. https://doi.org/10.1080/17450101.2021.1947134
Hillier, J. – Rooksby, E. (szerk.) (2005) Habitus: A Sense of Place. London–New York: Routledge.
Hjorthol, R. J. – Bjørnskau, T. (2005): Gentrification in Norway: Capital, culture or convenience? European Urban and Regional Studies, 12(4): 353–371. https://doi.org/10.1177/0969776405058953
Hoang, L. A. (2023): Migrant immobilities in the periphery. Insights from the Vietnam-Russia corridor. Mobilities, 18(6): 985–999. https://doi.org/10.1080/17450101.2023.2177183
Hofstede, H. – Salemink, K. – Haartsen, T. (2023): The journey of staying. A transitional and mobility perspective on the staying rural preferences of rural young adults. Sociologia Ruralis, 63(4): 947–968. https://doi.org/10.1111/soru.12434
Jónsson, G. (2011): Non-migrant, sedentary, immobile, or ‘left behind’? Reflections on the absence of migration. The IMI Working Papers Series. no. 39. Oxford: International Migration Institute.
Kaufmann, V. (2016): Re-Thinking Mobility: Contemporary Sociology. London–New York: Routledge.
Kaufmann, V. – Audikana, A. (2020): Mobility capital and motility. In Jensen, O. B. – Lassen, C. – Kaufmann, V. – Freudendal-Petersen, M. – Gøtzsche Lange, I. S. (szerk.): Handbook of Urban Mobilities. London: Routledge, 41–47. https://doi.org/10.4324/9781351058759-4
Kaufmann, V. – Bergman, M. M. – Joye, D. (2004) Motility: Mobility as capital. International Journal of Urban and Regional Research, 28(4): 745–756. https://doi.org/10.1111/j.0309-1317.2004.00549.x
Kaufmann, V. – Viry, G. (2015): High Mobility as Social Phenomenon. In Viry, G. – Kaufmann, V. (szerk.): High Mobility in Europe: Work and Personal Life. London: Palgrave Macmillan, 1–15. https://doi.org/10.1057/9781137447388_1
Kovai, C. – Vigvári, A. (2020): Befejezetlen proletarizáció? A vidéki munkaerő-tartaléksereg Magyarországon a 2008-as válságot követően. Tér és Társadalom, 34(3): 68–89. https://doi.org/10.17649/tet.34.3.3284
Löw, M. (2016): The Sociology of Space Materiality, Social Structures, and Action. New York: Palgrave Macmillan.
Marston, G. – Zhang, J. – Peterie, M. – Ramia, G. –Patulny, R. – Cooke, E. (2019): To move or not to move: mobility decision-making in the context of welfare conditionality and paid employment. Mobilities, 14(5): 596–611. https://doi.org/10.1080/17450101.2019.1611016
Mata-Codesal, D. (2015): Ways of Staying Put in Ecuador. Social and Embodied Experiences of Mobility-Immobility Interactions. Journal of Ethnic and Migration Studies, 41(14): 2274–2290. https://doi.org/10.1080/1369183X.2015.1053850
Mata-Codesal, D. (2018): Is it simpler to leave or to stay put? Desired immobility in a Mexican village. Population, Space and Place, 24(4): e2127. https://doi.org/10.1002/psp.2127
Németh, K. (2023): Társadalmi tér, fizikai tér és habitus. Elméleti csomópontok és kutatási irányok. Szociológiai Szemle, 33(2): 56–80. https://doi.org/10.51624/SzocSzemle.2023.2.3
Németh, K. (2024): Habitus és identitás: Az egyénre irányuló empirikus vizsgálatok néhány elméleti és módszertani kérdése. Socio. hu. Társadalomtudományi Szemle, 14(2):84–106. https://doi.org/10.18030/socio.hu.2024.2.84
Østergaard, J. – Pless, M. – Blackman, S. – MacDonald, R. (2024): ‘Nothing happens here, but that’s ok’. Reflexivity, immobility and staying among young people in marginalised rural locations. Journal of Youth Studies, 27(9): 1256–1273. https://doi.org/10.1080/13676261.2024.2352716
Preece, J. (2018): Immobility and insecure labour markets: An active response to precarious employment. Urban Studies, 55(8): 1783–1799. https://doi.org/10.1177/0042098017736258
Ravn, S. (2022): Reframing immobility: young women aspiring to ‘good enough’ local futures. Journal of Youth Studies, 25(9): 1236–1250. https://doi.org/10.1080/13676261.2021.1948515
Reed-Danahay, D. (2020): Bourdieu and Social Space. Mobilities, Trajectories, Emplacements. New York‒London: Berghahn.
Robins, D. (2022): Immobility as loyalty: ‘Voluntariness’ and narratives of a duty to stay in the context of (non)migration decision making. Geoforum, 134: 22–29. https://doi.org/10.1016/j.geoforum.2022.05.017
Schewel, K. (2020): Understanding Immobility: Moving Beyond the Mobility Bias in Migration Studies. International Migration Review, 54(2): 328–355. https://doi.org/10.1177/0197918319831952
Schewel, K. – Fransen, S. (2022): Who prefers to stay? voluntary immobility among youth in Ethiopia, India, and Vietnam. Journal of Ethnic and Migration Studies, 48(19): 4457–4484. https://doi.org/10.1080/1369183X.2022.2092085
Sheller, M. (2015): Racialized Mobility Transitions in Philadelphia. Connecting Urban Sustainability and Transport Justice. City and Society, 27(1): 70–91. https://doi.org/10.1111/ciso.12049
Sheller, M. – Urry, J. (2006): The new mobilities paradigm. Environment and Planning A, 38(2): 207–226. https://doi.org/10.1068/a37268
Silva, A, V. da (2024): Beyond the American dream: unveiling the complexity of young people’s (im)mobility in Governador Valadares, Brazil. Mobilities, 20(1): 175–192. https://doi.org/10.1080/17450101.2024.2393333
Stockdale, A. – Haartsen, T. (2018): Editorial introduction. Putting rural stayers in the spotlight. Population, Space and Place, 24 (4): e2124. https://doi.org/10.1002/psp.2124
Thurlow, C. – Jaworski, A. (2006): The alchemy of the upwardly mobile. Symbolic capital and the stylization of elites in frequent-flyer programmes. Discourse and Society, 17(1): 99–135. https://doi.org/10.1177/0957926506058066
Tomay, K. – Berger, V. (2024): Inclusion or Exclusion? The Spatial Habitus of Rural Gentrifiers. Social Inclusion, 12: 1–17. https://doi.org/10.17645/si.7787
Urry, J. (2000): Sociology beyond Societies: Mobilities for the Twenty-First Century. London–New York: Routledge. https://doi.org/10.4324/9780203021613
Urry, J. (2007): Mobilities. Cambridge: Polity Press.
Urry, J. (2016): Moving on the Mobility Turn. In Canzler, W. – Kaufmann, V. – Kesselring S. (szerk.): Tracing Mobilities: Towards a Cosmopolitan Perspective. Hampshire, Burlington: Ashgate, 13–23. https://doi.org/10.4324/9781315550459-3
Váradi, M. M. (2020): Az (im)mobilitás dinamikái vidéki terekben. Szakirodalmi kitekintés empirikus kiegészítésekkel. Tér és Társadalom, 34(3): 114–141. https://doi.org/10.17649/TET.34.3.3285
Wacquant, L. (2007): Territorial Stigmatization in the Age of Advanced Marginality. Thesis Eleven, 91(1): 66–77. https://doi.org/10.1177/0725513607082003
Zhang, M. (2024): The hypermobile and the rest: capital conversion and inclusion/exclusion in an emerging student migration in China. Mobilities, 19(3): 463–485. https://doi.org/10.1080/17450101.2023.2263177
Zsinka, F. (2024): Mobil szociológia? Az új mobilitási paradigma programja a szociológia megújítására. Szociológiai Szemle, 34(1): 83–116. https://doi.org/10.51624/SzocSzemle.2024.1.4
