Vannak-e értékfüggetlen klímapolitikai szakértők és válaszok?
Absztrakt
Kétségtelen, hogy a klímaváltozás ma már a társadalomtudományokban is kiemelten kezelt téma. Számos hazai és nemzetközi kutatás tárja fel a klímaváltozáshoz való viszonyulásokat kvantitatív és kvalitatív módszerekkel egyaránt. Jelen tanulmány arra vállalkozik, hogy bemutassa azt, hogy a hazai klímaszakértők milyen szempontokkal, értékekkel kapcsolódnak össze, amikor klímaszakértőként reprezentálják magukat. Továbbá ezek az összekapcsolódások – különös tekintettel a klímaváltozással összefüggő politikai kapcsolódásokra – hogyan befolyásolják a klímaváltozás (mint válság) értelmezési kereteit. A kutatás egy 30 fős szakértői interjúsorozatra épül. A 30-60 perc közötti strukturált interjúk 2021-ben készültek a civil szférában, az önkormányzatoknál, a kutatói szférában és az államigazgatásban dolgozó klímaszakértőkkel, az ország minden részéből. A vizsgálat három réteg mentén történik. A tanulmány egyszerre elemzi a szakértők klímaváltozásról alkotott konstrukcióit, perspektíváját a (hazai társadalmi szereplők) klímaváltozáshoz való viszonyulásáról, valamint vizsgálja a szakértők (konstrukciót alkotók) társadalmi, „hovatartozási” mintázatát és annak befolyásoló hatását. A kutatás tanulsága, hogy a hazai szakértők értékválasztása nem homogén, ugyanakkor klímaszakértői mivoltukat megőrzik. A napi politika diskurzusba történő bevitele azonban kimozdítja a szakértőket pozíciójukból, és a politikai hovatartozás erősen befolyásoló tényezője lesz a szakpolitikai konstrukcióalkotásnak.
Hivatkozások
Ajzen, I. (1991): The theory of planned behavior. Organizational Behavior and Human Decision Processes, 50(2): 179–211. https://doi.org/10.1016/0749-5978(91)90020-T
Bartholy, J. – Pongrácz, R. – Barcza, Z. – Haszpra, L. – Gelybó, G. – Kern, A. – Hidy, D. – Torma, C. – Hunyady, A. – Kardos, P. (2007): A klímaváltozás regionális hatásai: a jelenlegi állapot és a várható tendenciák. Földrajzi Közlemények, 55(4): 257–269.
Blake, J. (1999): Overcoming the ‘value‐action gap’ in environmental policy: Tensions between national policy and local experience. Local Environment, 4(3): 257–278. https://doi.org/10.1080/13549839908725599
Bodor, Á. – Grünhut, Z. (2021): A klímaváltozás megítélésének dimenziói Európában: mintázatok és összefüggés a társadalmi bizalommal. Területi Statisztika, 61(2): 209–228. https://doi.org/10.15196/TS610205
Bodor, Á. – Grünhut, Z. – Varjú, V. (2023): Klímaaggodalom és környezettudatos cselekvés a bizalom tükrében. Szociológiai Szemle, 33(4): 4–23. https://doi.org/10.51624/SzocSzemle.2023.4.1
Bodor, Á. – Varjú, V. – Grünhut, Z. (2020): The Effect of Trust on the Various Dimensions of Climate Change Attitudes. Sustainability, 12(23): 10200. https://doi.org/10.3390/su122310200
Buta, N. – Holland, S. M. – Kaplanidou, K. (2014): Local communities and protected areas: The mediating role of place attachment for pro-environmental civic engagement. Journal of Outdoor Recreation and Tourism, 5–6, 1–10. https://doi.org/10.1016/j.jort.2014.01.001
Buzási, A. – Csizovszky, A. (2021): Fenntarthatóság és klímaadaptáció a városfejlesztésben – lock-in elemzés Budapest XVII. kerületének példáján keresztül. Tér és Társadalom, 35(1): 72–91. https://doi.org/10.17649/TET.35.1.3291
Casaló, L. V. – Escario, J.-J. (2018): Heterogeneity in the association between environmental attitudes and pro-environmental behavior: A multilevel regression approach. Journal of Cleaner Production, 175, 155–163. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2017.11.237
Conversi, D. – Friis Hau, M. (2021): Green nationalism. Climate action and environmentalism in left nationalist parties. Environmental Politics, 30(7): 1089–1110. https://doi.org/10.1080/09644016.2021.1907096
Eagly, A. H. – Chaiken, S. (1993): The psychology of attitudes. Orlando, FL, US: Harcourt Brace Jovanovich College Publishers.
Éltető, A. – Ricz, J. (2023): Zöld iparpolitika a hibridrendszerekben – retorika versus gyakorlat. Politikatudományi szemle, 32(2): 72–97. https://doi.org/10.30718/poltud.hu.2023.2.72
Fabók, V. – Kovács, E. (2019): A biológiai sokféleséggel kapcsolatos nézőpontok vizsgálata Q-módszerrel. Szociológiai Szemle, 29(2): 68–93. https://doi.org/10.51624/SzocSzemle.2019.2.4
Faragó, T. (2021): Éghajlatváltozás: A nemzetközi és a magyarországi klímatudományi együttműködés és klímapolitika. Budapest: Magyar Természetvédők Szövetsége. https://www.academia.edu/93424115/%C3%89ghajlatv%C3%A1ltoz%C3%A1s_A_nemzetk%C3%B6zi_%C3%A9s_a_magyarorsz%C3%A1gi_kl%C3%ADmatudom%C3%A1nyi_egy%C3%BCttm%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9s_%C3%A9s_kl%C3%ADmapolitika
Farkas, J. Z. – Rakonczai, J. – Hoyk, E. (2015): Környezeti, gazdasági és társadalmi éghajlati sérülékenység: esettanulmány a Dél-Alföldről. Tér és Társadalom, 29(1): 149–174. https://doi.org/10.17649/TET.29.1.2675
Farkas, X. (2019): A zöld közösség politikai kommunikációja. In Kiss, B. (szerk.): A centralizáció évei. Politikai kommunikáció Magyarországon, 2006–2015. Budapest: MTA TK Politikatudományi Intézet, 209–257.
Glied, V. – Bumberák, M. (2011): Klímavándorlás, klímaigazságosság és a globális NGO-k Afrikában. Afrika Tanulmányok, 5(3): 4–33.
Grosz, E. (2020): Volatile Bodies: Toward a Corporeal Feminism. 1. kiad. London: Routledge. https://doi.org/10.4324/9781003118381
Gustafsson, K. M. (2013): Environmental discourses and biodiversity: the construction of a storyline in understanding and managing an environmental issue. Journal of Integrative Environmental Sciences, 10(1): 39–54. https://doi.org/10.1080/1943815X.2013.769455
Hafenscher, P. – Jankó, F. (2022): Environmental communication, from engagement to action: lessons from interviews with environmental experts, Hungary. Environmental Education Research, 28(12): 1777–1788. https://doi.org/10.1080/13504622.2022.2068506
Hage, G. (1997): At Home in the Entrails of the West: Multiculturalism, “Ethnic Food” and Migrant Home Building’. In Grace, H. – Hage, G. – Johnson, L. – Langsworth, J. – Symonds, M. (szerk.): Home/World Space, Community and Marginality in Sydney’s West. Western Sydney: Pluto Press.
Hajdú, Z. (2007): A földrajzi nihilizmus, a földrajzi determinizmus és a földrajzi posszibilizmus. In Pap, N. (szerk.): A területfejlesztés földrajzi alapjai. Pécs: Lomart Kiadó, 39–56.
Hannigan, J. (2006): Environmental Sociology. A Social Constructionist Perspective. 2. kiad. New York: Routledge.
Hofmeister-Tóth, Á. (2014): A fogyasztói magatartás alapjai. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Jankó, F. – Móricz, N. – Pappné Vancsó, J. (2011): Klímaváltozás: diskurzusok a katasztrófától a kételkedésig (2. rész). Földrajzi Közlemények, 135(1): 3–16.
Kelemen, E. (2013): Az ökoszisztéma-szolgáltatások közösségi részvételen alapuló ökológiai közgazdaságtani értékelése. Doktori értekezés. Gödöllő: Szent István Egyetem Környezettudományi Doktori Iskola.
Kerekes, S. – Szlávik, J. (2001): A környezeti menedzsment közgazdasági eszközei. Budapest: Complex Kiadó.
Kiss, E. – Fazekas, I. – Balla, D. (2021): A klímaváltozással kapcsolatos fogalmi hálók feltárása a kiválasztott Hajdú-Bihar megyei településcsoportokban. Területi Statisztika, 61(5): 605–630. https://doi.org/10.15196/TS610503
Kovács, E. – Kelemen, E. – Kalóczkai, Á. – Margóczi, K. – Pataki, G. – Gébert, J. – Málovics, G. – Balázs, B. – Roboz, Á. – Krasznai Kovács, E. – Mihók, B. (2015): Understanding the links between ecosystem service trade-offs and conflicts in protected areas. Ecosystem Services, 12, 117–127. https://doi.org/10.1016/j.ecoser.2014.09.012
Kövér, Á. – Antal, A. – Deák, I. (2021): Civil Society and COVID-19 in Hungary: The Complete Annexation of Civil Space. Nonprofit Policy Forum, 12(1): 93–126. https://doi.org/10.1515/npf-2020-0060
Krueger, T. – Page, T. – Hubacek, K. – Smith, L. – Hiscock, K. (2012): The role of expert opinion in environmental modelling. Environmental Modelling & Software, 36, 4–18. https://doi.org/10.1016/j.envsoft.2012.01.011
Lennert, J. (2019): A magyar vidék demográfiai jövőképe 2051-ig, különös tekintettel a klímaváltozás szerepére a belső vándormozgalom alakításában. Területi Statisztika, 59(5): 498–525. https://doi.org/10.15196/TS590503
Lennert, J. – Koós, B. – Vasárus, G. (2024): A magyarországi klímasérülékenység területi különbségei. Tér és Társadalom, 38(2): 103–129. https://doi.org/10.17649/TET.38.2.3525
Levine, D.S. – Strube, M.J. (2012): Environmental Attitudes, Knowledge, Intentions and Behaviors Among College Students. The Journal of Social Psychology,152(3): 308-326. https://doi.org/10.1080/00224545.2011.604363
McCright, A. M. – Dunlap, R. E. (2011): The Politicization of Climate Change and Polarization in the American Public’s Views of Global Warming, 2001–2010. The Sociological Quarterly, 52(2): 155–194. https://doi.org/10.1111/j.1533-8525.2011.01198.x
MEA – Millennium Ecosystem Assessment (2005): Ecosystems and Human Well-being: Synthesis. World Research Institute. Washington, DC: Island Press.
Mikecz, D. – Oross, D. (2019): Klímaaktivizmus Magyarországon. A II. és III. Globális Klímasztrájk során végzett kérdőíves tüntetéskutatás eredményei. Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet. https://politikatudomany.tk.hu/uploads/files/Klimaaktivizmus_jelentes_v1.pdf
Mikecz, D. – Oross, D. (2020): Hungary. In de Moor, J. – Uba, K. – Wahlström, M. – Wennerhag, M. – De Vydt, M. (szerk.): Protest for a future II: Composition, mobilization and motives of the participants in Fridays For Future climate protests on 20-27 September, 2019, in 19 cities around the world. 139–149. https://www.diva-portal.org/smash/get/diva2:1397070/FULLTEXT01.pdf
Molnár, V. (2019): Civil Society in an Illiberal Democracy. Government-friendly NGOs, „Foreign Agents,” and Uncivil Publics. In Kovács, J. M. – Trencsenyi, B. (szerk.): Brave New Hungary: Mapping the „System of National Cooperation”. London (UK): Lexington Books, 51–72.
Negahdari, D. – Poursaeed, A. – Eshraghi Samani, R. – Arayesh, M.-B. – Naseri, B. (2023): Modeling the environmental behavior of the rural people of Ilam province in the protection of the oak forests of south Zagros. Environmental and Sustainability Indicators, 19, 100265. https://doi.org/10.1016/j.indic.2023.100265
Németh, K. – Baranyai, N. H. – Vincze, A. – Tóth-Kaszás, N. – Péter, E. (2022): Generational approaches to climate change with special regard to tourism and recreational habits — Results of a Hungarian survey. Society and Economy, 44(1): 83–101. https://doi.org/10.1556/204.2021.00021
Ngu, N. H. – Tan, N. Q. – Non, D. Q. – Dinh, N. C. – Nhi, P. T. P. (2023): Unveiling urban households’ livelihood vulnerability to climate change: An intersectional analysis of Hue City, Vietnam. Environmental and Sustainability Indicators, 19, 100269. https://doi.org/10.1016/j.indic.2023.100269
Ojala, M. (2012): Hope and climate change: the importance of hope for environmental engagement among young people. Environmental Education Research, 18(5): 625–642. https://doi.org/10.1080/13504622.2011.637157
Oskamp, S. (2000): Psychology of Promoting Environmentalism: Psychological Contributions to Achieving an Ecologically Sustainable Future for Humanity. Journal of Social Issues, 56(3): 373–390. https://doi.org/10.1111/0022-4537.00173
Pásztor, E. – Oborny, B. (szerk.). (2004): Ökológia. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. https://bookline.hu/product/home.action?_v=Pasztor_Erzsebet_Oborny_Beata_szerk_&type=22&id=64363
Pataki, G. (2009): Ecological modernization as a paradigm of corporate sustainability. Sustainable Development, 17(2): 82–91. https://doi.org/10.1002/sd.403
Pirmack, R. B. – Standovár, T. (2001): A természetvédelmi biológia alapjai. Budapest: Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó. https://www.libri.hu/konyv/richard_b_primack.a-termeszetvedelmi-biologia-alapjai.html
Safi, A. S. – Smith Jr., W. J. (2013): Public attitudes toward Climate Change in the United States. In Black, B. C. – Hassenzahl, D. M. Ph.D. – Stephens, J. C. – Weisel, G. – Gift, N. (szerk.): Climate Change: An Encyclopedia of Science and History. 4. kiad. Santa Barbara, U.S: ABC-CLIO, 1158–1170.
Săplăcan, Z. – Márton, B. (2019): Determinants of Adopting a Zero Waste Consumer Lifestyle. Regional and Business Studies, 11(2): 25-39. https://doi.org/10.33568/rbs.2410
Steg, L. – Vlek, C. (2009): Encouraging pro-environmental behaviour: An integrative review and research agenda. Journal of Environmental Psychology, 29(3): 309–317. https://doi.org/10.1016/j.jenvp.2008.10.004
Trafford, J. (2019): Against Green Nationalism. Resilience. https://www.resilience.org/stories/2019-04-01/against-green-nationalism/ [Letöltve: 2023. február 21.]
Varga, Á. – Csordás, T. (2021): Az ismeretlen ismerős. A neuromarketing iránti attitűdök szentimentelemzése. Vezetéstudomány – Budapest Management Review, 52(6): 44–55. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2021.06.04
Vicente-Molina, M. A. – Fernández-Sainz, A. – Izagirre-Olaizola, J. (2018): Does gender make a difference in pro-environmental behavior? The case of the Basque Country University students. Journal of Cleaner Production, 176, 89–98. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2017.12.079
Wolka, K. – Uma, T. – Tofu, D. A. (2023): The role of integrated watershed management in climate change adaptation for small-scale farmers in Southwest Ethiopia. Environmental and Sustainability Indicators, 19, 100260. https://doi.org/10.1016/j.indic.2023.100260
Yuval-Davis, N. (2006): Belonging and the politics of belonging. Patterns of Prejudice, 40(3): 197–214. https://doi.org/10.1080/00313220600769331
Yuval-Davis, N. (2011): The Politics of Belonging. Intersectional contestations. London: SAGE Publication Ltd.
Yuval-Davis, N. (2015): Situated Intersectionality and Social Inequality. Raisons politiques, 58(2): 91–100. https://doi.org/10.3917/rai.058.0091
Yuval-Davis, N. – Meier, I. – Rosen, R. – Varjú, V. (2023): Press discourses on ecological crises in the UK, Israel, and Hungary. Frontiers in Sociology, 8. https://www.frontiersin.org/articles/10.3389/fsoc.2023.1186410 [Letöltve: 2023.08.23].
