Az energiaátmenet és örökségvédelem párhuzamos narratívái és konfliktusai egy kertvárosi munkástelep diszkurzív kontextusában
Absztrakt
Dolgozatom egy esettanulmány segítségével azt mutatja be, hogy milyen módon strukturálódik egy nagyvárosi lokalitásban az energiaátmenet kérdése, és hogyan kerül konfliktusba örökségvédelmi szempontokkal. Az esettanulmány terepe egy magyarországi nagyvárosi, egy- és kétszintes, iker- és társasházakból álló, az 1945 előtti időszakban épült munkástelep, amelynek fontos az építészeti értéke. A dolgozat tudományos relevanciáját az adja, hogy a fenntartható energiahasználat, a megújuló energia kérdéseivel kapcsolatos társadalmi attitűdök és cselekvések kutatása szegényes a hazai társadalomtudományi szakirodalomban, miközben olyan, egyébként jelentős társadalmi relevanciájú témakörrel, mint az energiaközösségek, egyáltalán nem foglalkozik a magyar szociológia. A kutatás 12, az örökségvédelem, illetve az energiaátmenet kérdéseivel foglalkozó helyi civil aktivistával készített félig strukturált interjún alapul. A kutatás eredményeképp megállapítom, hogy az örökségvédelemhez az esztétikum fogalmai, a hely szellemének a tisztelete, a mozdulatlanság és a nyűg fogalmai kapcsolódnak, az energiaátmenethez pedig a praktikum, a pénzügyi megtérülés, az öngondoskodás, a természeti és szociális kihívások megoldásának lehetősége. A két fogalomkészlet sok esetben összekapcsolódik: abban, hogy mindkettő technológiaorientált, helyi hagyományokhoz kötődik, átlengi egy bizonyos mértékű pesszimizmus, ami pedig egy újabb közös pontból: abból fakad, hogy küzdelmes, helyesnek címkézett célért történő civil munka erőfeszítése, miközben a helyi és országos hatóságok a szembenállás feloldása megoldásának gátjait jelentik.
Hivatkozások
Bajomi, A. Z. (2018): A szociális tüzelőanyag-támogatás Magyarországon. https://habitat.hu/wp-content/uploads/2018/09/hfhh_tuzifa_tanulmany.pdf
Baráth, G. – Szépvölgyi, Á. (2006): A városrehabilitáció fejlesztéspolitikai háttere. Tér és társadalom, 20(1): 21–36.
Bodor, Á. – Titov, A. – Varjú, V. (2018): Környezeti attitűd a baranyai határtérség rurális területein. In Megújuló energia és energiahatékonysági lehetőségek rurális terekben. Pécs: MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete, 22–34.
Carrosio, G. (2021): The Emergence of the Sociology of Energy. In Magnani, N. – Carrosio, G. (szerk.): Understanding the Energy Transition: Civil society, territory and inequality in Italy. Cham: Springer International Publishing, 7–26.
Casanovas, X. – Campanero, J. A. A. – Campisi, T. (2024): Cultural heritage and energy transition – A lesson from the past. AGATHÓN | International Journal of Architecture, Art and Design, 15 58–69. https://doi.org/10.19229/2464-9309/1542024
Chodkowska-Miszczuk, J. – Kola-Bezka, M. – Lewandowska, A. – Martinát, S. (2021): Local Communities’ Energy Literacy as a Way to Rural Resilience—An Insight from Inner Peripheries. Energies, 14(9). https://doi.org/10.3390/en14092575
Czene, Z. (2002): A kulturális örökség területfejlesztési megközelítése. Tér és társadalom, 16(4): 25–38.
Cziner, S. (2024): Önkormányzati válságkezelés : Válaszok az energiaszegénységre a települési támogatás szabályozásán keresztül. Máltai Tanulmányok. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat tudományos folyóirata, 6(1): 24–36. https://doi.org/10.56699/MT.2024.1.2
Csanádi, G. – Csizmady, A. – Kőszeghy, L. – Tomay, K. (2006): Belső-erzsébetvárosi rehabilitáció. Tér és társadalom, 20(1): 73–92.
Csanádi, G. – Csizmady, A. – Olt, G. (2011): Urban Renewal and Gentrification in Budapest City Center. In Szirmai, V. (szerk.): Urban Sprawl in Europe. Budapest: Aula Kiadó, 209–252.
Dalglish, C. – Leslie, A. – Brophy, K. – Macgregor, G. (2018): Justice, development and the land: the social context of Scotland’s energy transition. Landscape Research, 43(4): 517–528. https://doi.org/10.1080/01426397.2017.1315386
Del Curto, D. – Garzulino, A. – Turrina, A. (2024): Sustainability and energy transition – Perspectives for an integrated approach to the built heritage. AGATHÓN | International Journal of Architecture, Art and Design, 15 114–123. https://doi.org/10.19229/2464-9309/1582024
Fejérdy, T. (2007): Műemlékvédelem és ingatlanfejlesztés. Műemlékvédelem, 51(4): 217–220.
Fejérdy, T. (2017): Pillanat vagy történeti folyamatosság? : Rekonstrukció és/vagy helyreállítás. Építés – Építészettudomány, 45(1–2): 31–39. https://doi.org/10.1556/096.2017.45.1-2.6
Ferro, L. – György, E. – Oláh, G. – Teixeira Lopes, J. – Sonkoly, G. – Apolinário, S. – Azevedo, N. – Ricardo, J. (2024): Gentrification and touristification in urban heritage preservation: threats and opportunities. Cultural Trends, 1–16. https://doi.org/10.1080/09548963.2024.2352407
Franco, G. – Mauri, S. (2024): Reconciling Heritage Buildings’ Preservation with Energy Transition Goals: Insights from an Italian Case Study. Sustainability, 16(2). https://doi.org/10.3390/su16020712
Gubbins, N. (2010): The role of community energy schemes in supporting community resilience. York: JRF.
Harlov-Csortán, M. (2018): Heritage and the City. Socio.hu Társadalomtudományi Szemle, 8(6): 118–121.
Hegedüs, K. (2019): Földgázfüggőség, levegőszennyezés és energiaszegénység. Magyarország példáján keresztül. Doktori értekezés, Budapesti Corvinus Egyetem.. https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1056/1/Hegedus_Krisztina_dhu.pdf
Horst, D. van der (2014): Landscapes of Lost Energy: Counterfactual Geographical Imaginary for A More Sustainable Society. Moravian Geographical Reports, 22(2): 66–72. https://doi.org/doi:10.2478/mgr-2014-0013
Jankó, F. (2006): Városfelújítás Pécs és Győr történelmi belvárosában. Tér és társadalom, 20(1): 109–123.
Jiang, L. – Lucchi, E. – Curto, D. D. (2023): Adaptive reuse and energy transition of built heritage and historic gardens: The sustainable conservation of Casa Jelinek in Trieste (Italy). Sustainable Cities and Society, 97, 104767. https://doi.org/10.1016/j.scs.2023.104767
Keresztély, K. (2006): A történelmi belvárosok társadalmi fenntarthatósága Kelet-Közép-Európa városaiban. Tér és társadalom, 20(1): 147–158.
Khan, M. I. – Chhetri, A. B. – Islam, M. R. (2007): Community-based energy model: a novel approach to developing sustainable energy. Energy Sources, Part B 2(4): 353–370.
Kiss, V. (2023): Háztartási energiafelhasználás, fenntarthatóság és társadalmi igazságosság : Kvantitatív elemzés a lakosságienergia-kvóták hazai háztartásokra gyakorolt lehetséges hatásairól. Socio.hu Társadalomtudományi Szemle, 13(4): 1–27. https://doi.org/10.18030/socio.hu.2023.4.1
Kökény, L. – Stefkovics, Á. – Hortay, O. (2021): A szubjektív energiaszegénység mérésének problémái Magyarországon. Közgazdasági Szemle, 68(7–8): 753–772. https://doi.org/10.18414/KSZ.2021.7-8.753
Kramer, A. – Belding, S. – Coney, K. (2023): Community Resilience Options: A menu for enhancing local energy resilience. Golden, CO (United States): National Renewable Energy Laboratory (NREL).
Lampropoulos, I. – Alskaif, T. – Schram, W. – Bontekoe, E. – Coccato, S. – van Sark, W. (2020): Review of Energy in the Built Environment. Smart Cities, 3(2): 248–288. https://doi.org/10.3390/smartcities3020015
Lucchi, E. (2023): Renewable Energies and Architectural Heritage: Advanced Solutions and Future Perspectives. Buildings, 13(3). https://doi.org/10.3390/buildings13030631
Martins, A. – Madaleno, M. – Dias, M. F. (2020): Energy literacy assessment among Portuguese university members: Knowledge, attitude, and behavior. The 7th International Conference on Energy and Environment Research—“Driving Energy and Environment in 2020 Towards A Sustainable Future”, 6 243–249. https://doi.org/10.1016/j.egyr.2020.11.117
Mazur, C. – Hoegerle, Y. – Brucoli, M. – van Dam, K. – Guo, M. – Markides, C. N. – Shah, N. (2019): A holistic resilience framework development for rural power systems in emerging economies. Applied Energy, 235 219–232. https://doi.org/10.1016/j.apenergy.2018.10.129
Mentes, D. – Szemmelveiszné Hodvogner, K. (2018): Biomassza szerepe az energiaszegénység mérséklésében kistelepüléseken. Energiagazdálkodás, 59(3–4): 42–47.
Michalkó, G. (2005): A turisztikai miliő földrajzi értelmezése. Tér és társadalom, 19(1): 43–63.
Nemes, C. – Pomázi, I. (2022): Energiaközösségi kezdeményezések az Európia Unióban. Energiagazdálkodás, 63(3): 6–11.
Németh, K. – Mezőfi, N. – Németh, K. – Péter, E. (2024): Megújuló energiaforrások lakossági megítélése – egy magyarországi felmérés tapasztalatai. Tér és Társadalom, 38(2): 50–70. https://doi.org/10.17649/TET.38.2.3526
Rogers, J. C. – Simmons, E. A. – Convery, I. – Weatherall, A. (2012): Social impacts of community renewable energy projects: findings from a woodfuel case study. Energy Policy, 42, 239–247. https://doi.org/10.1016/j.enpol.2011.11.081
Salvatore, M. (2021): Energy Transition and its Societal Challenges. Themes, Gaps and Possible Developments in Sociology. Fuori Luogo Journal of Sociology of Territory, Tourism, Technology, 10(2). https://doi.org/10.6093/2723-9608/8321
Scotti, I. – Minervini, D. (2017): Performative connections: translating sustainable energy transition by local communities. Innovation: The European Journal of Social Science Research, 30(3): 350–364. https://doi.org/10.1080/13511610.2016.1237282
Sonkoly, G. (2000): A kulturális örökség fogalmának értelmezési és alkalmazási szintjei. Regio: Kisebbség, Politika, Társadalom, 11(4): 45–66.
Stanojević, A. D. – Milošević, M. R. – Milošević, D. M. – AJ. Turnšek, B. – Lj. Jevremović, L. (2021): Developing multi-criteria model for the protection of built heritage from the aspect of energy retrofitting. Energy and Buildings, 250 111285. https://doi.org/10.1016/j.enbuild.2021.111285
Stojilovska, A. – Dokupilová, D. – Gouveia, J. P. – Bajomi, A. Z. – Tirado-Herrero, S. – Feldmár, N. – Kyprianou, I. – Feenstra, M. (2023): As essential as bread: Fuelwood use as a cultural practice to cope with energy poverty in Europe. Energy Research & Social Science, 97, 102987. https://doi.org/10.1016/j.erss.2023.102987
Tamáska, M. (2020a): Gondolatok az építészetszociológia és a szociológia viszonyáról. Szociológiai Szemle, 30(1): 4–20.
Tamáska, M. (2020b): Városkép és építészetszociológia : Gondolatok Elisabeth Lichtenberger munkásságáról. Tér és Társadalom, 34(3): 244–263. https://doi.org/10.17649/TET.34.3.3258
Tamáska, M. (2021): Architectural sociology: theories, methods and subjects. Socio.hu Társadalomtudományi Szemle, 10(SI8): 1–4. https://doi.org/10.18030/socio.hu.2020en.1
Tóth, B. Z. (2023): Posztkommunista típusú energiaszegénység a Rákoskeresztúr-városközponti lakótelepen. In Hegedűs, R. (szerk.): Válságról válságra. Budapest: Magyar Szociológiai Társaság, 131–131.
