Induló esélyek – beteljesített álmok?

Társadalmi esélyegyenlőség a tehetséges fiatal sportolók körében

Absztrakt

Ennek a tanulmánynak a célja az, hogy a társadalomtudósok által rendszeresen vizsgált társadalmi esélyek meglétét esetleges hiányát megvizsgálja egy sajátos területen: ez pedig a sport, azon belül is annak egyik szegmense, a felnőtt versenysport utánpótlásbázisa. Bár a sport az egyik legdemokratikusabb környezetnek tűnik, a kutatások rámutattak arra, hogy ez nem így van, a társadalomban megjelenő egyenlőtlenségek itt is leképeződnek, sőt, sok esetben halmozottan vannak jelen. A 2001-ben elindított, államilag finanszírozott Héraklész Tehetségmenedzselő Program célja az, hogy felszínre hozza és szervezett keretek között támogassa (edzőtáborok, felszerelések, tudományos mérések stb.) azokat a 14–23 éves tehetséges sportolókat, akik a jövő bajnokai lehetnek. A kutatás célja a programban sportoló fiatalok társadalmi hátterének feltárása, a meglévő esetleges esélyegyenlőtlenségek azonosítása. A szerzők a jelenlegi adatokat – a szükséges körültekintés mellett – összehasonlították a 1976-ban hasonló mintán felvett adatokkal. Kérdésként merült fel az is, hogy ezek a tehetségek miképpen tekintenek a sportra: leendő hivatásuknak tekintik vagy csak egy hasznos szabadidő eltöltésnek. Eredmények azt mutatják, hogy a menedzselt fiatalok jellemzően a közép- illetve felsőosztályba tartozó családokból származnak, szüleik magas végzettséggel, jó szakmával és munkahellyel rendelkeznek, csak elvétve található a programban alsó-közép- illetve alsóosztályból származó gyerek. A sport, mint hivatás ezeknek a fiataloknak – bár tehetségesek és eredményesek – kevésbé vonzó, céljuk inkább a szüleikhez hasonló civil karrier, jó állás és magas jövedelem. Tekintettel arra, hogy a mai versenysport – már ebben a korban is – nagyon komoly idő- és energia-befektetést igényel, könnyen előfordulhat, hogy összeütközésbe kerülnek környezettükkel (edzők, egyesületek vezetői), vagy akár saját magukkal.