Lehetséges kutatási irányok a fogyasztásszociológiában

  • Erzsébet Hetesi
  • Jenő Andics
  • Zoltán Veres
Kulcsszavak: fogyasztás, mint társadalomszervezõ erő, életmód, életstílus, a státusz demonstrálása, identitás

Absztrakt

A szociológia fejlődésében a 80-as években vetődött fel egy új paradigma – a fogyasztásorientáció – szükségessége, azaz hogy a mai társadalom új alapkonfliktusa a termelő és a fogyasztó közötti konfliktus. A kutatások alapmodellje ekkor a fogyasztási mikrokultúrák halmazából álló fogyasztói társadalom. Tipikus kutatási témák: a divat, a test, a vásárlás, a háztartás-gazdaságtan. Újabb lökést adtak a posztmodernizmus teoretikusainak (Lyotard, Jameson, Baudrillard) munkái. A posztmodern fogyasztásszociológia szerint a fogyasztás tárgya nem termék vagy szolgáltatás, hanem az általuk hordozott jelentés (meaning). A posztmodern társadalom egyedei számára a fogyasztás a társadalmi siker és az egyéni boldogság kifejezése. A fogyasztás, mint az ízlés kifejeződése társadalmi kapcsolatok építését és fenntartását szolgálja. A fogyasztásszociológia legismertebb művelői a brit Colin Campbell és az amerikai George Ritzer. A hazai szociológiában Utasi Ágnes és Hankiss Elemér egyes munkái sorolhatók ide. Miközben a fogyasztásszociológia a társadalom struktúrájának modellezését a fogyasztás kutatásával oldja meg, a marketing a fogyasztói magatartást magyarázza szociológiai változók (pl. életstílus) alapján. A legismertebb ilyen kutatási modellek a EuroLifeStyle és a Target Group Index, melyek mára már beépültek a marketingtervezés vállalati gyakorlatába. További eredmények várhatók a két kutatási nézőpont kombinálásából.

Megjelent
2024-01-03
Hogyan kell idézni
HetesiE., AndicsJ., & VeresZ. (2024). Lehetséges kutatási irányok a fogyasztásszociológiában. Szociológiai Szemle, 17(3-4), 115-134. Elérés forrás https://ojs.mtak.hu/index.php/szocszemle/article/view/14171
Rovat
Műhely (archív)