Elemzési szempontok a késő modern társadalmak kordiagnózisához
Absztrakt
Tanulmányunkban néhány, a késő modernitás tendenciáit elemző nyugat-európai elmélet bemutatására és szintézisére teszünk kísérletet, abból a célból, hogy egy a hazai kutatási gyakorlatot orientáló, heurisztikus fogalmi eszközt hozzunk létre, amely hasznos lehet empirikus kutatások vizsgálati szempontjainak meghatározásában, releváns kutatási kérdések megfogalmazásában, egyúttal segíthet a rendszerváltás utáni időszak kordiagnózisának felvázolásában is. Első lépésben Giddens, Lash, Boltanski, Lahire, Dubet, Kaufmann, de Singly, Martuccelli, Ehrenberg, Memmi, Fassin és de Gaulejac elméleteiről adunk rövid áttekintést. Ezt követően egy közös elméleti keretbe helyezzük az egyes megközelítéseket, ahol egyszerre ragadhatóak meg a cselekvői és intézményi szinten megjelenő emancipatorikus és patologikus lehetőségek.