Digital Tools in Public Education
The Unintended Consequences of Space and Technology in the Classroom
Abstract
The study examines the unintended consequences of the digitalization of public education. It seeks to understand how digital devices introduced into schools reshape the physical and social space of classrooms, and how this transformation influences the power relations embodied in teacher–student and student–student interactions. The empirical basis of the research is ethnographic fieldwork conducted in four primary schools, drawing on semi-structured interviews with teachers and principals, classroom visits, and observations. Relying on theories from the critical sociology of technology (Bruno Latour, Neil Selwyn) and spatial sociology (Henri Lefebvre, Michel Foucault, Edward W. Soja), the analysis demonstrates that different spatial arrangements of digitally equipped classrooms shape patterns of surveillance, discipline, autonomy, resistance, and collaboration in distinct ways. The findings suggest that digitalization can strengthen forms of teacher control and monitoring, while certain spatial configurations may also foster greater student autonomy. The study highlights the unintended, often hidden spatial and power-related consequences of digitalization.
References
Ahn, J. (2020). Unequal Loneliness in the Digitalized Classroom: Two Loneliness Effects of School Computers and Lessons for Sustainable Education in the E-Learning Era. Sustainability, 12(19), 7889. https://doi.org/10.3390/su12197889
Bauchspies, W. K., Croissant, J., & Restivo, S. (2006). Science, Technology, and Society. A Sociological Approach. Malden, Oxford, Victoria: Blackwell Publishing.
Berger, V. (2018). Térré szőtt társadalmiság. A tér kategóriája a szociológiaelméletekben. Budapest: L’Hartmann.
Buda, A. (2017). Hatottak-e az IKT-eszközök a pedagógusok munkájára? Educatio, 26 (2): 216–229. https://doi.org/10.1556/2063.26.2017.2.5
Czékmán, B., & Fehér, P. (2017). A számítógéppel támogatott tanítás és tanulás története a közoktatásban Magyarországon (1983–2016). Képzés és Gyakorlat, 15(1–2): 45–66. https://doi.org/10.17165/TP.2017.1-2.3
Chira, Cs. K. (2020a). Digitalizációs törekvések a magyar köznevelésben. In Juhász, M. K., Kaposi, J. Szőke-Milinte, E. (szerk.), Változások a pedagógiában – A pedagógia változása (pp. 105–115). Budapest: Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) – Szaktudás Kiadó Ház.
Chira, Cs. K. (2020b). A digitális kompetencia keretrendszerei és a pedagógusok digitális kompetenciája. In Lengyelné Molnár, T. (szerk.), A kultúraváltás hatása az egyéni kompetenciákra: a digitális kompetencia modelljei (pp. 38–57). Eger: EKE Líceum Kiadó. https://doi.org/10.46403/Akulturavaltashatasaegyeni.2020.38
Cuban, L. (2001). Oversold and Underused: Computers in the Classroom. Harvard University Press. https://doi.org/10.4159/9780674030107
Dancsó, T. (2005). Az információs és kommunikációs technológia fejlesztésének irányvonalai a hazai oktatási stratégiákban. Új Pedagógiai Szemle, 55(11): 36–49.
DiMaggio, P., & Hargittai, E. (2001). From the ‘Digital Divide’ to ‘Digital Inequality’: Studying Internet Use as Penetration Increases. Working Paper Series, (15). Center for Arts and Cultural Policy Studies, Princeton University.
DOS – Magyarország Digitális Oktatási Stratégiája (2016). https://digitalisjoletprogram.hu/api/v1/companies/15/files/92584/download. Utolsó hozzáférés: 2025. 11. 29.
Fazekas, N. (2023). Iskola a digitalizálódó világban. Educatio, 32 (2): 339–347. https://doi.org/10.1556/2063.32.2023.2.12
Fehérvári, A. (2017). Digitális egyenlőtlenségek Magyarországon. Educatio, 26(2): 157–168. https://doi.org/10.1556/2063.26.2017.2.1
Foucault, M. (1967). Of Other Spaces, Heterotopias. https://foucault.info/documents/heterotopia/foucault.heteroTopia.en/ Utolsó hozzáférés: 2025. 12. 27.
Foucault, M. (1990 [1975]). Felügyelet és büntetés. A börtön története. Budapest: Gondolat.
Foucault, M. (1982). The subject and power. Critical Inquiry, 8(4), 777–795. https://doi.org/10.1086/448181
Gallagher, M. S. (2010). Are schools panoptic. Surveillance and Society, 7, 262–272. https://doi.org/10.24908/SS.V7I3/4.4155
Halász, G. (2011). Oktatáspolitika az első évtizedben. In Balázs É., Kocsis M., & Vágó, I. (szerk.), Jelentés a magyar közoktatásról 2010 (pp. 17–34). Budapest: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.
Hoepfl, M. C. (1997). Choosing Qualitative Research: A Primer for Technology Education Researchers. Journal of Technology Education, 9, 47–63. https://doi.org/10.21061/jte.v9i1.a.4
Király, G. (2005). Hovatovább STS? Fejtegetések az értelmezési flexibilitás, a hiányzó tömeg, a kiborg és a demokrácia kapcsán. Replika, 25–56, pp. 51–52.
Lannert, J. (2022). A pandémia miatti iskolabezárások és a digitális oktatás hatása a tanulók felkészültségére a közoktatásban és a felsőoktatásban. In Kolosi, T., Szelényi I., & Tóth I. Gy. (szerk.), Társadalmi Riport (pp. 307–323). Budapest: TÁRKI. https://doi.org/10.61501/TRIP.2022.16
Latour, B. (1991). Technology is Society Made Durable. In Law, J. (szerk.), A sociology of monsters: essays on power, technology, and domination. London–New York: Routledge, 103–130. https://doi.org/10.1111/j.1467-954X.1990.tb03350.x
Lefebvre, H. (1991 [1974]). The Production of Space. Oxford–Cambridge, Massachusetts: Blackwell.
Leighteizer, V. (2006). Resistance Reconceptualized. Paideusis, 15(2), 27–35. https://doi.org/10.7202/1072678ar
Lindroth, T., Lundin, J., & Svensson, L. (2015). Laptops in classroom interaction: Deconstructing the networked situation. International Journal of Continuing Engineering Education and Life-Long Learning, 25(2), 226–240. https://doi.org/10.1504/IJCEELL.2015.069869
Mátó, Á. (2023). Mobil és okos. Morálfilozófiai ismeretlenek az okostelefon-használatban. Kultúratudományi Szemle, 5 (2–3), 136–148. https://doi.org/10.15170/KSZ.2023.05.02.16
Mátó Á. (2025). Morális kötelesség és okostelefon. Új Pedagógiai Szemle, 75 (1–2), 75–93. https://doi.org/10.71157/upsz.2025.01-02.09
Merton, R. K. (2002 [1968]). Társadalomelmélet és társadalmi struktúra. Budapest: Osiris.
Mészáros, Gy. (2014). Szubkultúrák és iskolai nevelés: narratív, kritikai pedagógiai etnográfia. Veszprém: Iskolakultúra.
Mészáros, Gy. (2017). Pedagógiai etnográfia. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.
Mészáros, Gy. (2024). „Jók leszünk!” – Hogyan formál társadalmi lénnyé az iskola? Összehasonlító kritikai etnográfia mindenkinek. Budapest: Eötvös Kiadó. https://doi.org/10.21862/OsszKritEtnoMGy/2024/6869
Mohajan, D., & Mohajan, H. K. (2022). Exploration of coding in qualitative data analysis: Grounded theory perspective. Research and Advances in Education, 1(6): 50–60 https://doi.org/10.56397/rae.2022.12.07
Quick, L., Hargreaves, E., & Buchanan, D. (2025). Ellie’s story: counter-conduct in the primary classroom. Discourse: Studies in the Cultural Politics of Education, 46(6): 756–767. https://doi.org/10.1080/01596306.2025.2483184
Racsko, R., (2012). Alternatívák az elektronikus tanulási környezetek kialakítására. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 59(2): 63–73.
Racsko, R., & Kis-Tóth, L. (2019). A technológia szerepe a 21. századi tanár kompetenciájának fejlesztésében. Katolikus Pedagógia: katolikus pedagógiai tanszéki folyóirat, 8, 1–2.
Selwyn, N. (2017). Education and Technology: Key issues and debates. London: Bloomsbury Academic, Second edition. https://doi.org/10.5040/9781474235952
Selwyn, N., Nemorin, S., Bulfin, S., & Johnson, N. F. (2017). Left to their own devices: the everyday realities of one-to-one classrooms. Oxford Review of Education, 43 (3), 289–310. https://doi.org/10.1080/03054985.2017.1305047
Selwyn, N., & Cumbo, B. (2024). “We’ve Tried to Keep the Beast on a Leash”: The Domestication of Digital Classroom Surveillance. Surveillance & Society, 22(2), 88–103. https://doi.org/10.24908/ss.v22i2.15791
Soja, E. W. (1989). Postmodern Geographies. The Reassertion of Space in Critical Social Theory. London–New York: Verso.
Song, Y., & Yaacob, H. B. (2025). Foucault’s Panopticon Theory in the Design of Classroom Space and Layout: A Critical Examination and Future Prospects. International Journal of Literature and Arts Studies, 1(1), 37–42. https://doi.org/10.71222/bg59xy82
Szabó, D., & Dani, E. (2020). The Digital Space Dimension in Education. A Review on a Pilot Research. Acta Univ. Sapientiae, Social Analysis, 10, 159–174. https://doi.org/10.2478/aussoc-2020-0008
Szűts, Z. (2020). A digitális pedagógia elmélete. Budapest: Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634545859
Wang, X.-C., Kong, S.-C., & Huang, R.-H. (2016). Influence of Digital Equipment on Interaction Quality in Technology-rich Classroom. In 2016 IEEE 16th International Conference on Advanced Learning Technologies (ICALT), Austin, TX, USA, (pp. 455–459.) https://doi.ieeecomputersociety.org/10.1109/ICALT.2016.82
Williamson, B., Komljenovic, J., & N. Gulson, K. (2024). World Yearbook of Education 2024. Digitalisation of Education in the Era of Algorithms, Automation and Artificial Intelligence. London and New York: Routledge. https://doi.org/10.4324/9781003359722
