Neoliberalizmus, autoriter neoliberalizmus és a #MeToo: A szexuális zaklatás és az áldozatiság diszkurzív konstrukciói Magyarországon
Abstract
A tanulmány azt vizsgálja, hogy a neoliberális ideológia – különösen az egyéni felelősség, a cselekvőképesség és a piaci logika hangsúlyozása – hogyan formálja a szexuális zaklatással kapcsolatos nyilvános diskurzusokat a Marton László színházi rendezőhöz köthető magyarországi #MeToo-ügyben. A neoliberális áldozatelméletre építve és a kritikai diskurzuselemzés módszerét alkalmazva a kutatás a szexuális zaklatás és az áldozatiság konstrukciójára, valamint a neoliberális ideológia ebben játszott szerepére összpontosít, különös figyelmet fordítva a cselekvőképesség és felelősség kérdésére a zaklatás előtt, közben és után. Emellett azt is elemzi, hogy miként hat a magyarországi autoriter neoliberalizmus kontextusa ezekre a diskurzusokra. Az eredmények azt mutatják, hogy a neoliberális racionalitás, a női cselekvőképesség és a személyes felelősség központi szerepet játszanak mind az anti-#MeToo, mind a #MeToo diskurzusban. Az „érdemtelen áldozatiság” szoros kapcsolatban áll a bukott neoliberális ágens diszkurzív identitáskonstrukciójával, ahol az áldozat passzivitása, valamint a múlt és a jelenbéli cselekvései egyaránt problematizálódnak. Ezzel szemben a #MeToo-t támogató diskurzusok a az áldozati viselkedés megmagyarázására és normalizálására törekednek, amelyet olykor szintén neoliberális érvelésre alapoznak. Végül egy harmadik diskurzustípus is kirajzolódik, amely a #MeToo-t politikai célokra instrumentalizálja és kifejezetten a magyarországi autoriter neoliberális politikai kontextushoz köthető.
References
Aczél, Z., Szelewa, D., & Szikra, D. (2014). The changing language of social policy in Hungary and Poland. In Analysing Social Policy Concepts and Language (pp. 35–58). Policy Press.
Anderson, K. B., Cooper, H., & Okamura, L. (1997). Individual Differences and Attitudes Toward Rape: A Meta-Analytic Review. Personality and Social Psychology Bulletin, 23(3), 295–315. https://doi.org/10.1177/0146167297233008
Aosved, A. C., & Long, P. J. (2006). Co-occurrence of rape myth acceptance, sexism, racism, homophobia, ageism, classism, and religious intolerance. Sex Roles, 55, 481–492. https://doi.org/10.1007/s11199-006-9101-4
Ashworth, K., & Pedersen, C. (2023). The feminine bravery construct: The crisis of neoliberal feminine bravery in the #MeToo moment. Feminist Media Studies, 23(5), 2355–2373. https://doi.org/10.1080/14680777.2022.2052928
Barca, L. A. (2018). The agency factor: Neoliberal configurations of risk in news discourse on the Steubenville, Ohio rape case. Critical Discourse Studies, 15(3), 265–284. https://doi.org/10.1080/17405904.2017.1408476
Bareket, O., Kahalon, R., Shnabel, N., & Glick, P. (2018). The Madonna-Whore Dichotomy: Men Who Perceive Women’s Nurturance and Sexuality as Mutually Exclusive Endorse Patriarchy and Show Lower Relationship Satisfaction. Sex Roles, 79(9–10), 519–532. https://doi.org/10.1007/s11199-018-0895-7
Barna, E., Csányi, G., Gagyi, Á., & Gerőcs, T. (2018). A rendszerváltozás utáni magyar feminista mozgalom globális, történeti perspektívából. Replika, 3–4, 241–262. https://doi.org/10.32564/108-109.11
Bay-Cheng, L. Y. (2015). The agency line: A neoliberal metric for appraising young women’s sexuality. Sex Roles, 73, 279–291. https://doi.org/10.1007/s11199-015-0452-6
Bohner, G., Eyssel, F., Pina, A., Siebler, F., & Viki, G. T. (2013). Rape myth acceptance: Cognitive, affective and behavioural effects of beliefs that blame the victim and exonerate the perpetrator. In M. A. H. Horvath & J. M. Brown (Eds.), Rape: Challenging contemporary thinking (pp. 17–45). Willan. https://doi.org/10.4324/9781843927129-12
Boltanski, L. (1987). Leleplezés és igazságérzet. Avagy hogyan lehet úgy tiltakozni, hogy közben normálisak maradjunk? ELTE Szociológiai Intézet és Továbbképző Központ.
Bruff, I. (2014). The Rise of Authoritarian Neoliberalism. Rethinking Marxism, 26(1), 113–129. https://doi.org/10.1080/08935696.2013.843250
Bucholtz, M., & Hall, K. (2005). Identity and interaction: A sociocultural linguistic approach. Discourse Studies, 7(4–5), 585–614. https://doi.org/10.1177/1461445605054407
Burt, M. R. (1980). Cultural myths and supports for rape. Journal of Personality and Social Psychology, 38(2), 217.
Csillag, T., & Szelényi, I. (2015). Drifting from liberal democracy. Neo-conservative ideology of managed illiberal democratic capitalism in post-communist Europe. Intersections: East European Journal of Society and Politics, 1(1), 18–48.
Davoudi, S. (2017). Self-reliant resiliency and neoliberal mentality: A critical reflection. In E.-M. Trell, B. Restemeyer, M. M. Bakema, & B. van Hoven (Eds.), Governing for resilience in vulnerable places (pp. 1–6). Routledge.
De Fina, A. (2011). Discourse and Identity. In T. Van Dijk (Ed.), Discourse Studies. A multidisciplinary introduction. (2nd ed., pp. 263–282). Sage.
Digitális Közönségmérési Tanács. (2017). Hírek. Októberi toplista eredmények. Dkt.Hu. http://dkt.hu/blog/oktoberi-toplista-eredmenyek
Elliott, S. (2014). “Who’s to blame?” Constructing the responsible sexual agent in neoliberal sex education. Sexuality Research and Social Policy, 11, 211–224.
European Commission. (2016). Gender-Based Violence (449; Special Eurobarometer Report). European Union.
Fairclough, N., Mulderring, J., & Wodak, R. (2011). Critical Discourse Analysis. In T. Van Dijk (Ed.), Discourse Studies. A Multidisciplinary Introduction (2nd ed., pp. 357–378). Sage.
Fraser, N. (2019). The old is dying and the new cannot be born: From progressive neoliberalism to Trump and beyond. Verso Books.
Gans, H. J. (1994). Positive Functions of the Undeserving Poor: Uses of the Underclass in America. Politics & Society, 22(3), 269–283. https://doi.org/10.1177/0032329294022003002
Gerstle, G. (2022). The rise and fall of the neoliberal order: America and the world in the free market era. Oxford University Press.
Ghadery, F. (2019). #Metoo—Has the ‘sisterhood’ finally become global or just another product of neoliberal feminism? Transnational Legal Theory, 10(2), 252–274. https://doi.org/10.1080/20414005.2019.1630169
Greer, C. (2007). News media, victims and crime. Victims, Crime and Society, 20–49.
Gregor, A., & Grzebalska, W. (2016). Thougths on the contested relationship between neoliberalism and feminism. In E. Kováts (Ed.), Solidarity in Struggle. Feminist Perspectives on Neoliberalism in East-Central Europe (pp. 11–20). Friedrich Ebert Stiftung.
Gregor, A., & Virágh, E. (2022). Nemi erőszakkal kapcsolatos vélekedések az EU országaiban. A neoliberális ideológia és a nemek közti egyenlőtlenségek hatása. In G. Kengyel (Ed.), NEM egyenlő (pp. 241–264). Oriold Books.
Grzebalska, W., & Pető, A. (2018). The gendered modus operandi of the illiberal transformation in Hungary and Poland. Women’s Studies International Forum, 68, 164–172.
Harrington, C. (2022). Neoliberal Problematizations of Sexual Violence. In C. Harrington, Neoliberal Sexual Violence Politics (pp. 17–42). Springer International Publishing. https://doi.org/10.1007/978-3-031-07088-4_2
Harvey, D. (2007). A brief history of neoliberalism. Oxford university press.
Herman, J. L. (1992). Trauma and recovery. Basic Books.
Heymann, J., Moreno, G., Raub, A., & Sprague, A. (2023). Progress Towards Ending Sexual Harassment at Work? A Comparison of Sexual Harassment Policy in 192 Countries. Journal of Comparative Policy Analysis: Research and Practice, 25(2), 172–193. https://doi.org/10.1080/13876988.2022.2100698
Kende, A., Nyúl, B., Lantos, N. A., Hadarics, M., Petlitski, D., Kehl, J., & Shnabel, N. (2020). A needs-based support for# MeToo: Power and morality needs shape women’s and men’s support of the campaign. Frontiers in Psychology, 11, 593. https://doi.org/10.3389/fpsyg.2020.00593
Kiss, B., Szabó, L. P., & Farkas, X. (2021). Ki lehet áldozat?: Viktimizáció a 2017-es magyar metoo-vitában. Politikatudományi Szemle, 30(1), 104–126. https://doi.org/10.30718/POLTUD.HU.2021.1.104
Kormos, N. (2011). A Zsanett-ügy kezdeti szakasza a bulvársajtóban. In L. Balogh, N. Kassa, & Z. Sinkó (Eds.), Nők mint az erőszak áldozatai a médiában. Álláspontok és esettanulmányok. (pp. 16–19). MONA.
Kövér, Á. (2018). Nemzeti Konzultáció 2018-A családok védelméről: Töprengések a konzultáció „kérdéseiről”, 1. Rész. Társadalmi Nemek Tudománya Interdiszciplináris eFolyóirat, 8(2), 66–79.
Kövér, Á. (2019). Nemzeti Konzultáció 2018–A családok védelméről Töprengések a konzultáció „kérdéseiről”:(2. Rész). Társadalmi Nemek Tudománya Interdiszciplináris eFolyóirat, 9(2), 23–38.
Lendvai‐Bainton, N., & Szelewa, D. (2021). Governing new authoritarianism: Populism, nationalism and radical welfare reforms in Hungary and Poland. Social Policy & Administration, 55(4), 559–572. https://doi.org/10.1111/spol.12642
Lonsway, K. A., Cortina, L. M., & Magley, V. J. (2008). Sexual harassment mythology: Definition, conceptualization, and measurement. Sex Roles, 58, 599–615. https://doi.org/10.1007/s11199-007-9367-1
Lonsway, K. A., & Fitzgerald, L. F. (1994). Rape Myths: In Review. Psychology of Women Quarterly, 18(2), 133–164. https://doi.org/10.1111/j.1471-6402.1994.tb00448.x
Nádori, P. (2018). A Marton László szexuális visszaéléseiről szóló híradások az online médiában. Mérték Médiaelemző Műhely.
Nagar, I. (2016). Reporting rape: Language, neoliberalism, and the media. Discourse & Communication, 10(3), 257–273. https://doi.org/10.1177/1750481315623900
Nyúl, B., Ferenczy, D., Anna, K., & Szabó, M. (2017). A felelősség paradoxona: A nemi erőszak mítoszok elfogadása és a társas identitás összefüggései. In M. Kovács (Ed.), Társadalmi nemek (pp. 117–140).
Olssen, M., & Peters, M. A. (2005). Neoliberalism, higher education and the knowledge economy: From the free market to knowledge capitalism. Journal of Education Policy, 20(3), 313–345. https://doi.org/10.1080/02680930500108718
Ozkazanc‐Pan, B. (2019). On agency and empowerment in a #MeToo world. Gender, Work & Organization, 26(8), 1212–1220. https://doi.org/10.1111/gwao.12311
Payne, D. L., Lonsway, K. A., & Fitzgerald, L. F. (1999). Rape myth acceptance: Exploration of its structure and its measurement using the Illinois rape myth acceptance scale. Journal of Research in Personality, 33(1), 27–68. https://doi.org/10.1006/jrpe.1998.2238
Pollack, S., & Rossiter, A. (2010). Neoliberalism and the entrepreneurial subject: Implications for feminism and social work. Canadian Social Work Review/Revue Canadienne De Service Social, 155–169.
Prischetzky, R. (2011). Damu Roland esete a média tükrében—Bűnös vagy áldozat? In L. Balogh, N. Kassa, & Z. Sinkó (Eds.), Nők mint az erőszak áldozatai a médiában. Álláspontok és esettanulmányok. (pp. 20–23). MONA.
Rollero, C., & Tartaglia, S. (2019). The effect of sexism and rape myths on victim blame. Sexuality & Culture, 23(1), 209–219. https://doi.org/10.1007/s12119-018-9549-8
Rottenberg, C. (2014). The Rise of Neoliberal Feminism. Cultural Studies, 28(3), 418–437. https://doi.org/10.1080/09502386.2013.857361
Rózsás, Z. (2022). A szexuális zaklatás jelensége a normaváltás útján: A szexuális zaklatás megítélésének vizsgálata a Kenderesi-ügy kapcsán. Sic Itur Ad Astra, 77, 241–260.
Scheiring, G. (2022). The national-populist mutation of neoliberalism in dependent economies: The case of Viktor Orbán’s Hungary. Socio-Economic Review, 20(4), 1597–1623. https://doi.org/10.1093/ser/mwac007
Schleicher, N. (2022). Sértett jogosultságtudat. A# MeToo mozgalom zaklatással vádolt szereplőinek kommunikatív stratégiái. Korunk, 01, 23–32.
Stringer, R. (2014). Knowing victims: Feminism, agency and victim politics in neoliberal times. Routledge.
Stubbs, P., & Lendvai‐Bainton, N. (2020). Authoritarian Neoliberalism, Radical Conservatism and Social Policy within the European Union: Croatia, Hungary and Poland. Development and Change, 51(2), 540–560. https://doi.org/10.1111/dech.12565
Szabó, J., & Virág, G. (2017). A nemi erőszak mítosza. In K. Parti (Ed.), Szexuális erőszak: Mítosz és valóság. Országos Kriminológiai Intézet.
Szikra, D. (2014). Democracy and welfare in hard times: The social policy of the Orbán Government in Hungary between 2010 and 2014. Journal of European Social Policy, 24(5), 486–500. https://doi.org/10.1177/0958928714545446
Temkin, J., & Krahé, B. (2008). Sexual assault and the justice gap: A question of attitude (Vol. 5). Bloomsbury Publishing.
Tóth, A. (2021). A #metoo margóján: A szexuális zaklatás társadalmi megítélése Magyarországon a Sárosdi/Marton-ügy tükrében. Társadalmi Nemek Tudománya Interdiszciplináris eFolyóirat, 11(2), 55–86. https://doi.org/10.14232/tntef.2021.2.55-86
Van Dijk, T. (2011a). Discourse and Ideology. In T. Van Dijk (Ed.), Discourse Studies. A Multidisciplinary Introduction (2nd ed., pp. 379–407). Sage.
Van Dijk, T. (2011b). Introduction: The study of discourse. In T. Van Dijk (Ed.), Discourse Studies. A multidisciplinary introduction. (2nd ed., pp. 1–7). Sage.
Vidra, Z., & Virágh, E. A. (2025). (In) visibilized? Roma in social, family and workfare policy discourses in the authoritarian neoliberal context of Hungary. International Journal of Sociology and Social Policy, 45(3/4), 365–379. https://doi.org/10.1108/IJSSP-08-2024-0373
Virágh, E. (2019). Cinkosság és szolidaritás: Identitás-konstrukciók egy nemi erőszak-ügy kapcsán. Társadalmi Nemek Tudománya Interdiszciplináris eFolyóirat, 9(1), 112–131.
Virágh, E. A. (2020a). A „megkérdőjelezhetetlen áldozat” diszkurzív konstrukciója: Genderrel és osztállyal kapcsolatos önreprezentációk a nemi erőszak áldozatának narratívájában. Társadalmi Nemek Tudománya Interdiszciplináris eFolyóirat, 10(1), 114–137. https://doi.org/10.14232/tntef.2020.1.114-137
Virágh, E. A. (2020b). Az egyéni bűntől a társadalmi felelősségig: Médiabíráskodás Kiss László, az úszóválogatott szövetségi kapitányának nemierőszak-ügyében. Szociológiai Szemle, 30(4), 45–72. https://doi.org/10.51624/SzocSzemle.2020.4.3
Virágh, E. A. (2022). „Ebből nem lesz forradalom”–a #MeToo-médiabíráskodás alakulása Magyarországon egy esettanulmány tükrében. Társadalmi Nemek Tudománya Interdiszciplináris eFolyóirat, 12(2), 46–66. https://doi.org/10.14232/tntef.2022.2.46-66
Wodak, R. (1997). Introduction: Some important issues in the research of gender and discourse. In R. Wodak (Ed.), Gender and Discourse (pp. 1–20). Sage.
Woolford, A., & Nelund, A. (2013). The Responsibilities of the Poor: Performing Neoliberal Citizenship within the Bureaucratic Field. Social Service Review, 87(2), 292–318. https://doi.org/10.1086/671072
