Correlations of Ethics of Care, Environmental Responsibility and Gender Norms
Abstract
This study is connected to sustainability studies in the way that it explores the roots of attitudes of environmental concerns and examines the reasons why people choose more sustainable consumption practices. More precisely we seek for those correlations that embrace environmental concerns, including climate change consciousness and the ethics of care and the values concerning gender relations. The data for the analysis are taken from a cross-sectional survey conducted in the framework of the NKFIH project, called Sustainable Consumption Patterns, Behavioural Strategies and Knowledge Use in Hungarian Society, at the HUN-REN TK Institute of Sociology. Penalized linear LASSO regression was used to examine the variables associated with responsibility towards nature. Our results confirmed that there was a relationship between caring ethics, the values of gender-equality and environmental concerns that has not been studied in this way earlier on data of Hungarian society. We also discuss the potential for international comparability of the reported data.
References
Acsády, J. (2014): A gondoskodás társadalmi konstrukciója. Replika, 85–86, 147–163.
Antal, Z. L. (2015): Klímaparadoxonok. Lehet-e harmónia természet és társadalom között? Budapest: L’Harmattan.
Antal, Z. L. (2019): Éghajlatváltozás és szociológia. Budapest: Argumentum.
Bagnoli, C. (2006): Review of Virginia Held, The Ethics of Care: Personal, Political, Global. Notre Dame Philosophical Reviews, 6. https://ndpr.nd.edu/reviews/the-ethics-of-care-personal-political-global/
Boda, Zs. (2004): Globális ökopolitika. Budapest: Helikon.
Bodor, Á. – Grünhut, Z. – Hegedűs, M. – Varjú, V. (2024): A klímaváltozáshoz való viszonyulás a magyar társadalomban: Tagadás, aggodalom és cselekvés. Socio.hu Társadalomtudományi Szemle, 14(1), 32–51. https://doi.org/10.18030/socio.hu.2024.1.32
Buckingham, S. (2020): Gender and Environment (2nd ed.). London: Routledge. https://doi.org/10.4324/9781315179926
Csurgó, B. – Szabolcsi, Zs. (2023): Bevezetés. Klímaváltozással kapcsolatos attitűdök. In Fenntartható fogyasztás az élelmiszer- és energiaválság árnyékában. A survey első eredményei, 2023. április 25. https://szociologia.tk.hu/uploads/files/2023/fenntarthato_fogyasztasPR.pdf
Doğan, N. – Kirikkaleli, D. (2021): Does gender equality in education matter for environmental sustainability in sub-Saharan Africa? Environ. Sci. Pollut. Res., 28, 39853–39865. https://doi.org/10.1007/s11356-021-13452-1
Dunlap, R. E. – Jones, R. E. (2002): Environmental concern: Conceptual and measurement issues. In Dunlap, R. E. – Michelson, W. (eds.): Handbook of environmental sociology. Westport, CT: Greenwood Press, 482–524.
Friedman, J. H. – Hastie, T. – Tibshirani, R. (2010): Regularization Paths for Generalized Linear Models via Coordinate Descent. Journal of Statistical Software, 33, 1–22. https://doi.org/10/bb3d
Grandpierre, A. (2024): Az életközpontú civilizáció. Az emberiség jövője a fenntarthatósági fordulat. Budapest: Titokfejtő Kft.
Gregor, A. (2016): A nemi szerepekkel kapcsolatos attitűdök a 2000-es években Magyarországon. Socio.hu Társadalomtudományi Szemle, 6(1): 89–111. https://socio.hu/index.php/so/article/view/566
Held, V. (2006): The Ethics of Care: Personal, Political, Global. Oxford: University Press.
Kennedy, E. H. – Kmec, J. (2018): Reinterpreting the gender gap in household pro-environmental behaviour. Environmental Sociology, 1–12. https://doi.org/10.1080/23251042.2018.1436891
King, R. J. H. (1991): Caring about Nature: Feminist Ethics and the Environment. Hypatia, 6(1): 75–89. https://doi.org/10.1111/j.1527-2001.1991.tb00210.x
Lányi, A. (1999): Együttéléstan. A humánökológia a politikai filozófiában. Budapest: Liget Könyvek.
Meadows, D. – Randers, J. – Maedows, D. (2005): A növekedés határai. Harminc év múltán. Budapest: Kossuth Kiadó.
Meadows, D. L. et al. (1972): The Limits To Growth. A report for the Club of Rome’s project on the predicament of mankind. New York: Universe Books.
Nagy, Sz. – Molnár, L. – Piskóti, I. – Marien, A. (2012): The Relationship between Values and General Enviromental Behaviour. Economics and management, 17 (1): 272–278.
Ranstam, J. – Cook, J. A. (2018): LASSO regression. British Journal of Surgery, 105(10): 1348. https://doi.org/10.1002/bjs.10895
Sandilands, C. (1993): On ‘Green Consumerism’: Environmental Privatization and ‘Family Values’. CanadianWomen’s Studies/ Les Cahiers de la Femme, 13 (3): 45–47.
Strapko, N. – Hempel, L. – MacIlroy, K. – Smith, K (2016): Gender Differences in Environmental Concern: Reevaluating Gender Socialization. Society & Natural Resources, 29(9): 1–17. http://dx.doi.org/10.1080/08941920.2016.1138563
Takács-Sánta, A. (2024): Világeleje. A jó élet keresése az ökológiai válság korában. Gödöllő: Gingko Kiadó.
Tibshirani, R. (1996): Regression Shrinkage and Selection Via the Lasso. Journal of the Royal Statistical Society: Series B (Methodological), 58(1): 267–288. https://doi.org/10.1111/j.2517-6161.1996.tb02080.x
UN (2015): Transforming our world: the 2030 Agenda for Sustainable Development. https://documents.un.org/doc/undoc/gen/n15/291/89/pdf/n1529189.pdf (Magyarul: ENSZ Fenntartható fejlődési célok.) https://www.ajbh.hu/-/ensz-fenntarthato-fejlodesi-celok-sustainable-development-goal-sdg-
Warren, K. J. (1990): The Power and Promise of Ecological Feminism. Environmental Ethics, 12(2): 125–146. Magyar fordításban: Warren, K. J. (2005): Az ökológiai feminizmus ereje és ígérete. (Ford. Botos, K., Homok, M. és Simonyi, B.) In Lányi, A. – Jávor, B. (szerk.): Környezet és etika: szöveggyűjtemény. Budapest: L’Harmattan, 272–296.
Xiao, C. – McCright, A. M. (2012): Explaining gender differences in concern about environmental problems in the United States. Society and Natural Resources, 25 (11): 1067–1084. https://doi.org/10.1080/ 08941920.2011.651191
