The state of the green revolution among Hungarian youth: ecological issues and youth attitude segments
Abstract
Since pandemic Covid-19, there has been a global decline in environmental awareness, with fewer people in general concerned about the ecological crisis, climate change and the environmental impacts of their choices. This trend can also be observed in Hungary. Young people in Hungary were already lagging behind the expected “green revolution ” compared to Western societies, and value surveys did not show a clear and general post-material breakthrough. Contrary to the often homogenizing approaches of generational studies, our study starts from the premise that younger generations are highly heterogeneous in their environmental attitudes. We explore this heterogeneity and its content using an integrated methodology in order to gain a deeper understanding of their patterns of green thinking and to explore more deeply their stratification along environmental attitudes. This involved segmentation based on large-scale online survey data and extensive qualitative interview exploration. Based on the results of a series of surveys conducted in December 2023 - January 2024, distinctive, separable and identifiable segments of young people aged 17 –29 emerge along the lines of environmental attitudes. Young people’s attitudes are determined by their green experience, their knowledge and their socio-demographic and socio-cultural background. The majority are not indifferent to the environment and climate protection, are open to the subject of environmental protection and, although few of them follow environmentally conscious habits in their everyday lives, there are also young people who are progressive in this respect. Attitude segments can be characterised by different motivations, preferences and actions, and it is clear that the drivers of interest and action related to the ecological crisis or climate change differ from segment to segment.
References
Bíró-Nagy, András – Szabó, Andrea (2021): Youth Study Hungary 2021 — Discontent, Polarisation, Pro-Europeanism. Friedrich-Ebert-Stiftung.
Bognár, Bulcsu (2020): Az ökológiai kommunikáció lehetőségei és korlátai a modernitásban. Társadalomelméleti észrevételek a környezetvédelem témájához. Replika, 114, 7 –39. https://doi.org/10.32564/114.1
Böcskei, Balázs – Fekete, Mariann – Nagy, Ádám – Szabó, Andrea (2022): A „generációs szakértők” mindent tudnak – kár, hogy fontos dolgokat rosszul tudnak. Qubit, október 18. https://qubit.hu/2022/10/18/a-generacios-szakertok-mindent-tudnak-kar-hogy-fontos-dolgokat-rosszul-tudnak
Böcskei, Balázs – Fekete, Mariann – Nagy, Ádám – Szabó, Andrea (2024a): A maszkon túl. Gondolat.
Böcskei, Balázs – Fekete, Mariann – Nagy, Ádám – Szabó, Andrea (2024b): Hoztam is ajándékot, meg nem is – A generációs diskurzus értelme és a Covid-generáció. Új Pedagógiai Szemle, 73 (11–12): 75–83.
Caniëls, Marjolein C. J. – Lambrechts, Wim – Platje, Johannes (Joost) – Motylska-Kuźma, Anna – Fortuński, Bartosz (2021): Impressing my friends: The role of social value in green purchasing attitude for youthful consumers. Journal of Cleaner Production, Vol. 303. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2021.126993
Currie, Sean (2022): Should European Green Parties Go Into Government? Green European Journal, március 31. https://www.greeneuropeanjournal.eu/should-european-green-parties-go-into-government/
Csutorás, Gábor Ákos (2024): Nemzedékek nómenklatúrája. Új Pedagógiai Szemle, 74. (1 –2): 29 –53.
Do Paco, Arminda M Finisterra – Raposo, Lino Barata – Filho, Walter Leal (2009): Identifying the green consumer: A segmentation study. Journal of Targeting, Measurement and Analysis for Marketing, 17, 17 –25. https://doi.org/10.1057/jt.2008.28
D’Souza, Clare – Taghian, Mehdi – Lamb, Peter – Peretiatkos, Roman (2007 ): Green decisions: Demographics and consumer understanding of environmental labels. International Journal of Consumer Studies, 31 (4): 371. https://doi.org/10.1111/j.1470-6431.2006.00567.x
Iyer, Easwar – Banerjee, Bobby (1993): Anatomy of green advertising. Advances in Consumer Research, 20, 494–501.
Kiss, Virág Ágnes (2017): A környezetvédelemmel kapcsolatos hozzáállás középiskolás diákok különböző szegmensei mentén. Jelenkori társadalmi és gazdasági folyamatok, 12 (3): 277 –201.
Kovács-Magosi, Orsolya – Székely, Levente (2022): A magyarországi klímageneráció nyomában. In Székely, Levente (szerk.): HorizontON – Aktuális kérdések a magyarországi fiatalok élethelyzetéről és életmódjáról. Társadalomkutató Kft., 63 –77.
Kullnig, Christoph – Obermüller, Anja – Aichhorn, Katherine (2020): Improving campaign performance using purpose marketing: Case study of Run For The Oceans. Journal of Brand Strategy, 9 (1): 7–17. https://doi.org/10.69554/IOJU8163
Kwiatkowska, Agnieszka (2019): Institutionalisation without voters: the Green Party in Poland in comparative perspective. Zeitschrift für Vergleichende Politikwissenschaft, 13., 273 –294. https://doi.org/10.1007/s12286-019-00424-6
Marek, Bertram (2022): Mennyire hatásos a Thunberg-jelenség? In Mikecz, Dániel – Oross, Dániel (szerk.): Éghajlatváltozás és politika. Attitűdök, tüntetők, reakciók. Napvilág, 40 –86.
Marjainé Szerényi, Zsuzsanna – Zsóka, Ágnes – Kocsis, Tamás – Széchy, Anna (2012): A fiatalok fogyasztási és életmódbeli szokásai a környezeti nevelés tükrében. Új Pedagógiai Szemle, 62 (11 –12): 15 –36.
Martiskainen, Mari – Axon, Stephen – Sovacool, Benjamin K. – Sareen, Siddharth –Furszyfer Del Rio, Dylan – Axon, Kayleigh (2020): Contextualizing climate justice activism: Knowledge, emotions, motivations, and actions among climate strikers in six cities. Global Environmental Change, Vol. 65. https://doi.org/10.1016/j.gloenvcha.2020.102180
McDougall, Gordon (1993): The green movement in Canada: Implications for marketing strategy. Journal of International Consumer Marketing, 5 (3): 69–87.
Mészáros, Fanni – Farsang, Andrea (2023): Klímaváltozás, klímatudás és a klímaszorongás. GeoMetodika, 7. (1): 25–39. https://doi.org/10.26888/GEOMET.2023.7.1.2
Mikecz, Dániel (2022): A környezeti tudatosságtól az aktivizmusig: fiatalok klímavédelmi tüntetési részvételét meghatározó szociológiai és politikai jellemzők. In Mikecz, Dániel – Oross, Dániel (szerk.): Éghajlatváltozás és politika. Attitűdök, tüntetők, reakciók. Napvilág, 89 –111.
Otjes, Simon (2019): Pathways to Power: How Green Parties Join Governments. Green European Journal, 2019. szeptember 27. https://www.greeneuropeanjournal.eu/pathways-to-power-how-green-parties-join-governments/
Piscitelli, Alfonso – D’Uggento, Angela Maria (2022): Do young people really engage in sustainable behaviors in their lifestyles? Social Indicators Research, 163, 1467 –1485. https://doi.org/10.1007/s11205-022-02955-0
Straughan, Robert D. – Roberts, James A. (1999): Environmental segmentation alternatives: A look at green consumer behaviour in the new millennium. Journal of Consumer Marketing, 16 (6): 558–575. https://doi.org/10.1108/07363769910297506
Tóth, Péter – Fekete, Mariann – Nagy, Ádám (2020): Ki menti meg a világot? – Életeseményektől a Bolygó Kapitánya indexig. In Nagy, Ádám (szerk.): A lábjegyzeten túl. Magyar ifjúságkutatás 2020. Szociális Demokráciáért Intézet – Excenter Kutatóközpont, 366–386.
WWF (2023 ): WWF: a magyar fiatalok körében csökkent a környezettudatosság. Qubit, július 1.https://qubit.hu/2023/08/01/wwf-a-magyar-fiatalok-koreben-csokkent-a-kornyezettudatossag
