Who and how many people have disabilities? Methodological experiences from a survey
Abstract
Academic research often labels people with disabilities as a hidden, hard-to-reach social group. Changes in the concept of disability and the social disadvantages faced by people with disabilities and their families make it difficult to calculate both national and international prevalence, to generalise and to compare. This study uses the example of two villages in Nógrád county to show that the use of different data collection methods and questionnaires leads to significantly different disability rates. This can have a strong impact not only on policy-making processes but also on the well-being of persons with disabilities.
References
Amilon, A. – Hansen, K. M. – Kjær, A. A. – Steffensen, T. (2021): Estimating disability prevalence and disability-related inequalities: Does the choice of measure matter? Social Science & Medicine, 272, 113740. https://doi.org/10.1016/j.socscimed.2021.113740
Bernát, A. – Petri, G. – Vajda, D. – Kozma, Á. (2022): A fogyatékossággal élő emberek jogaival és társadalmi részvételével kapcsolatos lakossági attitűdök. In Kolosi, T. – Szelényi, I. – Tóth, I. G. (szerk.): Társadalmi Riport, 2022. Budapest: TÁRKI.
Egészségügyi Világszervezet (2004): A funkcióképesség, fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása (FNO). Budapest: Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium – Országos Egészségbiztosítási Pénztár – Medicina Könyvkiadó.
Egészségügyi Világszervezet – Világbank (2011): World report on disability. Genf: Egészségügyi Világszervezet.
Földvári, M. – Gárdos, É. (2021): A fogyatékosság és az egészségi okok miatti korlátozottság mérésének módszerei a hivatalos statisztikában. Statisztikai Szemle, 99(2): 142–147. https://doi.org/10.20311/stat2021.2.hu0142
Földvári, M. – Gárdos, É. B. (2024): Adatok az esélyegyenlőség szolgálatában: Szociológiai Szemle, 34(1): 48–82. https://doi.org/10.51624/SzocSzemle.2024.1.3
Goodley, D. (2019): Fogyatékosságtudomány. 2. Budapest: ELTE BGGYK.
Kozma, Á. – Petri, G. – Bernát, A. (2020): Kiszolgáltatottság és stagnálás: fogyatékos emberek társadalmi helyzete a 2010-es években. Társadalmi Riport 2020, 381–403.
Könczei, G. – Hernádi, I. (2011) A fogyatékosságtudomány főfogalma és annak változásai. In Nagy, Z. É. (szerk.): Az akadályozott és az egészségkárosodott emberek élethelyzete Magyarországon. Budapest: Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet.
KSH (2005): 2001. évi népszámlálás. 31. Az adatfelvétel és -feldolgozás összefoglaló ismertetése. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal.
KSH (2016): 2011. évi népszámlálás. 22. Módszertani kötet. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal.
KSH (2018): Mikrocenzus 2016. A fogyatékos és az egészségi ok miatt korlátozott népesség jellemzői. Budapest: Központi Statisztiaki Hivatal.
KSH (é. n.): A népszámlálások története. https://www.ksh.hu/nepszamlalas/magyarorszagi_nepszamlalasok_tortenete
Krekó, J. – Scharle, Á. (2020): A megváltozott munkaképesség esetén igényelhető pénzbeli ellátások változásai és azok hatásai. Munkaerőpiaci Tükör 2019. Budapest: Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, 188–198.
Lakatos, M. (1996): A fogyatékosság számbavétele a magyar népszámlálásokban, 1869-1949. Statisztikai Szemle, 74(8–9): 694–713.
Lakatos, M. – Tausz, K. (szerk.). (1995): 1990. évi népszámlálás. A fogyatékosok életmódja és életkörülményei (20%-os reprezentatív minta alapján). Budapest: Központi Statisztikai Hivatal.
Lauer, E. A. – Henly, M. – Coleman, R. (2019): Comparing estimates of disability prevalence using federal and international disability measures in national surveillance. Disability and Health Journal, 12(2): 195–202. https://doi.org/10.1016/j.dhjo.2018.08.008
Loeb, M. E. – Eide, A. H. – Mont, D. (2008): Approaching the measurement of disability prevalence: The case of Zambia. Alter, 2(1): 32–43. https://doi.org/10.1016/j.alter.2007.06.001
Madans, J. H. – Altman, B. – Rasch, E. – Mbogoni, M. – Synneborn, M. – Banda, J. – Me, A. – DePalma, E. (2004): Washington group position paper: proposed purpose of an internationally comparable general disability measure. National Center for Health Statistics. https://www.cdc.gov/nchs/data/washington_group/wg_purpose_paper.pdf
Madans, J. H. – Loeb, M. (2013): Methods to improve international comparability of census and survey measures of disability. Disability and Rehabilitation, 35(13): 1070–1073. https://doi.org/10.3109/09638288.2012.720353
Mont, D. – Loeb, M. (2010): A functional approach to assessing the impact of health interventions on people with disabilities. Alter, 4(3): 159–173. https://doi.org/10.1016/j.alter.2010.02.010
Palmer, M. – Harley, D. (2012): Models and measurement in disability: an international review. Health Policy and Planning, (Volume 27): 357–364. https://doi.org/10.1093/heapol/czr047
Tausz, K. – Bácskay, A. – Csordás, G. – Kovács, B. – Németh, E. – Panyik, B. – Tóth, J. N. (2015): 2011. évi népszámlálás: 17. A fogyatékossággal élők helyzete és szociális ellátásuk. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal.
Tausz, K. – Lakatos, M. (2004): A fogyatékos emberek helyzete. Statisztikai Szemle, 82(4): 370–392.
Tausz, K. – Lakatos, M. (2009): Fogyatékosságügyi statisztikák. Köt. szöveggyűjtemény. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar.
United Nations (2007): United Nations Convention on the Rights of Persons with Disabilities. United Nations.
United Nations Development Programme (2018): Disability Inclusive Development in UNDP. New York: UNDP.
WG (2020a): Translation of the Washington Group Tools. Március 4. https://www.washingtongroup-disability.com/fileadmin/uploads/wg/Documents/WG_Implementation_Document__3_-_Translation_of_the_Washington_Group_Tools.pdf
WG (2020b): The Data Collection Tools Developed by the Washington Group on Disability Statistics and their Recommended Use. Március 24. https://www.washingtongroup-disability.com/fileadmin/uploads/wg/Documents/WG_Implementation_Document__1_-_Data_Collection_Tools_Developed_by_the_Washington_Group.pdf
WG (2020c): Washington Group Methodology. Június 8. https://www.washingtongroup-disability.com/fileadmin/uploads/wg/Documents/WG_Methodology.pdf
WD (2021a): Creating Disability Severity Indicators Using the WG Short Set on Functioning (WG-SS). Január 5. https://www.washingtongroup-disability.com/fileadmin/uploads/wg/WG_Document__5E_-_Analytic_Guidelines_for_the_WG-SS__Severity_Indicators_-_SPSS_.pdf
WG (2021b): Analytic Guidelines: Creating Disability Identifiers Using the Washington Group Extended Set on Functioning (WG-ES). Április 12. https://www.washingtongroup-disability.com/fileadmin/uploads/wg/WG_Document__6A_-_Analytic_Guidelines_for_the_WG-ES__SPSS_.pdf
WG (2022): The Washington Group Extended Set on Functioning (WG-ES). Október 1. https://www.washingtongroup-disability.com/fileadmin/uploads/wg/Washington_Group_Questionnaire__2_-_WG_Extended_Set_on_Functioning__October_2022_.pdf
WG (2023): The Washington Group on Disability Statistics: Interviewer Guidelines. Február 8. https://www.washingtongroup-disability.com/fileadmin/uploads/wg/Documents/WG_Implementation_Document__8_-_Interviewer_Guidelines__February_2023_.pdf
Wendell, S. (2010): Az elutasított test. Feminista filozófiai elmélkedés a fogyatékosságról. Budapest: ELTE BGGYK.
