Crisis perceptions and experiences of resilience among young people in the early and late stages of the coronavirus epidemic

  • Tamás László Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány – Társadalmi Folyamatok Kutatóintézet, ELTE TáTK Szociológia Doktori Iskola – Interdiszciplináris Társadalomkutatások PhD-program
  • Krisztina Kolozsvári Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány – Társadalmi Folyamatok Kutatóintézet
  • Péter Pillók Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány – Társadalmi Folyamatok Kutatóintézet, PPKE BTK Szociológiai Intézet – Társadalomkutatás Tanszék
Keywords: youth, generation, coronavirus epidemic, resilience, coping, COVID-19

Abstract

Based on data from the large-scale youth survey conducted in the autumn of 2020, a volume of studies entitled Hungarian Youth during the Coronavirus Epidemic was published in 2021. In his opening paper, Levente Székely also raises the possibility of interpreting the epidemic as a generational experience – while indicating that the period between the beginning of the epidemic and the recording of the data has not yet been clearly defined, at least not yet in terms of the significance of the impact of the events on younger generations. In this paper, we follow in the footsteps of the findings of the Youth Survey 2020 and other national and international research to examine how young people experienced the epidemic (how much it affected them) and to what extent they can be considered a 'crisis-resilient' group compared to older age groups in the light of their experiences and lived experiences; and which groups of young people are at highest risk. The results of a questionnaire survey carried out by Századvég in the summer of 2021 showed that 18–29-year-olds were the most vulnerable of the adult population. They typically experienced the greatest degree of change, had the most difficulty finding their way back to 'normal', and had the least 'resilience'. The analysis showed that the subgroups that were particularly vulnerable and "inflexible" were those in higher education, those living in the capital, those suffering from reduced social contact and even from direct exposure to the coronavirus, and young women.

References

Aczél, P. (2015): Médiaműveltség. In Aczél, P. (ed.): Műveljük a médiát! Budapest: Wolters Kluwer. 133–178. https://buvosvolgy.hu/dokumentum/81/aczel_muveljuk_a_mediat.pdf (last download: 2023. 07. 25.).

Angelusz, R. – Éber, M. Á. – Gecser, O. (eds.) (2010): Társadalmi rétegződés olvasókönyv. Budapest: ELTE. https://dtk.tankonyvtar.hu/xmlui/bitstream/handle/123456789/7378/0010_2A_19_Tarsadalmi_retegzodes_olvasokonyv_szerk_Gecser_Otto.pdf?sequence=1&isAllowed=y (last download: 2023. 07. 25.).

Bartal, A. M. – Lukács J., Á – László, T. (2022a): A COVID-19-járvány hatása a közösségi rezilienciára. In Horn, D. and Bartal, A. M. (eds.): Fehér könyv a COVID-19-járvány társadalmi-gazdasági hatásairól. Budapest: Eötvös Loránd Kutatási Hálózat – Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Közgazdaságtudományi Intézet. https://kti.krtk.hu/wp-content/uploads/2022/05/FeherKonyv.pdf (last download: 2023. 07. 25.).

Bartal, A. M. – Lukács J., Á – László, T. (2022b): Mi történt a segítő kapcsolatokkal a pandémia alatt és után? KRTK Blog. https://www.portfolio.hu/krtk/20220811/mi-tortent-a-segito-kapcsolatokkal-a-pandemia-alatt-es-utan-560601 (last download: 2023. 07. 25.).

Bauer, B. – Gondi-Bokányi, Z. – László, T. – Sövegjártó, V. (2022): „Lövészároktól babzsákfotelig”. A magyarországi generációk sajátosságai. In Pillók, P. – Stefkovics, Á. and Hortay, O. (eds.): Századvég Riport 2021. Társadalom, gazdaság és politika napjainkban. Budapest: Századvég Kiadó. 369–386. https://szazadvegkiado.hu/custom/szazadvegkiado/image/data/srattached/ee4174d243f569abed7ecb7abcef2bdf_Sz%C3%A1zadv%C3%A9g%20Riport%202021_369_%E2%80%9EL%C3%B6v%C3%A9sz%C3%A1rokt%C3%B3l%20babzs%C3%A1kfotelig%E2%80%9D%20-%20A%20magyarorsz%C3%A1gi%20gener%C3%A1ci%C3%B3k....pdf (last download: 2023. 07. 25.).

Békés, V. (2002): A reziliencia-jelenség, avagy az ökologizálódó tudományok tanulságai egy ökologizált episztemológia számára. In Forrai, G. and Margitay, T. (eds.): „Tudomány és történet” – Tanulmánykötet Fehér Márta tiszteletére. Budapest: Typotex, 215–228.

Boltanski, L. and Chiapello, É. (1999): Le Nouvel Esprit du capitalisme. Paris: Gallimard.

Bourbeau, P. (2013): Resiliencism: Premises and Promises in Securitisation Research. Resilience: International Policies, Practices and Discourses, 1 (1): 3–17. https://doi.org/10.1080/21693293.2013.765738

Chandler, D. and Reid, J. (2016): The Neoliberal Subject: Resilience, Adaptation and Vulnerability. Lanham: Rowman & Littlefield Publishers.

Chandler, D. and Reid, J. (2019): Becoming Indigenous: Governing Imaginaries in the Anthropocene. Lanham: Rowman & Littlefield Publishers.

Domokos, T. (2021): A fiatalok demográfiai helyzete és jövőképe. In Székely, L. (ed.): Magyar fiatalok a koronavírus-járvány idején. Tanulmánykötet a Magyar Ifjúság Kutatás 2020 eredményeiről. Budapest: Enigma 2001 Kiadó és Médiaszolgáltató Kft., 59–86. https://ifjusag.enigmakiado.hu/?fbclid=IwAR1abUtYf6_UWRQiaiss7tcYG4ooAJj22ljOzq72PAEI8qApawFV8LlRt5c (last download: 2023. 07. 25.).

Dr. Babati Szabolcs (without year): A munka törvénykönyve szabadságra vonatkozó rendelkezései. https://www.kormanyhivatal.hu/download/1/af/60000/A%20munka%20t%C3%B6rv%C3%A9nyk%C3%B6nyve%20szabads%C3%A1gra%20vonatkoz%C3%B3%20rendelkez%C3%A9sei.pdf (last download: 2023. 07. 25.).

Engler, Á. and Pári, A. (2021): Párkapcsolat és családalapítás. In Székely, L. (ed.): Magyar fiatalok a koronavírus-járvány idején. Tanulmánykötet a Magyar Ifjúság Kutatás 2020 eredményeiről. Budapest: Enigma 2001 Kiadó és Médiaszolgáltató Kft., 87–114. https://ifjusag.enigmakiado.hu/?fbclid=IwAR1abUtYf6_UWRQiaiss7tcYG4ooAJj22ljOzq72PAEI8qApawFV8LlRt5c (last download: 2023. 07. 25.).

Eurostat (2023): Statistics on young people neither in employment nor in education or training. https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Statistics_on_young_people_neither_in_employment_nor_in_education_or_training (last download: 2023. 07. 25.).

Everitt, B. S. and Skrondal, A. (2010): The Cambridge Dictionary of Statistics. Cambridge University Press.

EYF (2021): Beyond lockdown – the ‘pandemic scar’ on young people. https://www.youthforum.org/files/European20Youth20Forum20Report20v1.2.pdf (last download: 2023. 07. 25.).

Farkas, J. (2018): „A legfontosabb szabály, ha győzni akarsz: ne verd meg önmagad”. Módszertani közlemények, (58): 15–26. http://acta.bibl.u-szeged.hu/56948/1/modszertani_058_002_015-026.pdf (last download: 2023. 07. 25.).

Florida, R. (2002): The rise of the creative class: and how it’s transforming work, leisure, community and everyday life. New York: Basic Books.

Floridi, L. (ed.) (2015): The Onlife Manifesto. Being Human in a Hyperconnected Era. Heidelberg – New York – Dordrecht – London: Springer Cham.

Glen, S. (without year): Standardized Residuals in Statistics: What are They? Statistics How To. https://www.statisticshowto.com/what-is-a-standardized-residuals/ (last download: 2023. 07. 25.).

Gondi-Bokányi, Z. – Gyorgyovich, M. – Pillók, P. (2021): Magyarországi fiatalok társadalmi mobilitása és rétegződése. In Székely, L. (ed.): Magyar fiatalok a koronavírus-járvány idején. Tanulmánykötet a Magyar Ifjúság Kutatás 2020 eredményeiről. Budapest: Enigma 2001 Kiadó és Médiaszolgáltató Kft., 33–58. https://ifjusag.enigmakiado.hu/?fbclid=IwAR1abUtYf6_UWRQiaiss7tcYG4ooAJj22ljOzq72PAEI8qApawFV8LlRt5c (last download: 2023. 07. 25.).

Gyorgyovich, M. and Kollár, D. (2020): A vallásosság komplexitása. In Gyorgyovich, M. (ed.): Vallásosság Magyarországon. Társadalomtudományi tanulmányok. Látóhatár 02. Budapest: Századvég Kiadó, 75–118.

Gyorgyovich, M. and Pillók, P. (2021): A vallásosság alakulása az ifjúsági rétegben. In Székely, L. (ed.): Magyar fiatalok a koronavírus-járvány idején. Tanulmánykötet a Magyar Ifjúság Kutatás 2020 eredményeiről. Budapest: Enigma 2001 Kiadó és Médiaszolgáltató Kft., 237–256. https://ifjusag.enigmakiado.hu/?fbclid=IwAR1abUtYf6_UWRQiaiss7tcYG4ooAJj22ljOzq72PAEI8qApawFV8LlRt5c (last download: 2023. 07. 25.).

Harring, M. – Lamby, D. – Bíró-Nagy, A. – Szabó, A. (2022): Youth Study Growing Up in Central Eastern Europe – An International Comparison of the Living Conditions of Young People in Czech Republic, Hungary, Poland and Slovakia. Bonn: Friedrich-Ebert-Stiftung. (utolsó letöltés ideje: 2023. 09. 21.).

Horn, D. and Bartal, A. M. (eds.) (2022): Fehér könyv a COVID-19-járvány társadalmi-gazdasági hatásairól. Budapest: Eötvös Loránd Kutatási Hálózat – Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Közgazdaságtudományi Intézet. https://kti.krtk.hu/wp-content/uploads/2022/05/FeherKonyv.pdf (last download: 2023. 07. 25.).

Kapitány, B. and Spéder, Zs. (2012): Gyermekvállalás. In Őri, P. and Spéder, Zs. (eds.): Demográfiai Portré 2012. Jelentés a magyar népesség helyzetéről. Budapest: KSH – NKI, 31–45.

Kállai, J. – Csókási, K. – Kiss, E. Cs. – Martin, L. (2019): Nehézségekkel szembeni ellenálló képesség (reziliencia) és az életstratégia összefüggése fiatal felnőttek populációjában. Magyar Pszichológiai Szemle, 74 (4), 425–446. https://doi.org/10.1556/0016.2019.74.4.1

Kiss-Kozma, G. (2021): A társadalom alapjai: munka és tudás. In Székely, L. (ed.): Magyar fiatalok a koronavírus-járvány idején. Tanulmánykötet a Magyar Ifjúság Kutatás 2020 eredményeiről. Budapest: Enigma 2001 Kiadó és Médiaszolgáltató Kft., 115–140. https://ifjusag.enigmakiado.hu/?fbclid=IwAR1abUtYf6_UWRQiaiss7tcYG4ooAJj22ljOzq72PAEI8qApawFV8LlRt5c (last download: 2023. 07. 25.).

Kollár, D. and László, T. (2023): A reziliencia Magyarországon. Megküzdés az életút és a járványhelyzet nehézségeivel. In Stefkovics, Á. and dr. Pillók, P. (eds.) (2023): Századvég Riport 2022. Budapest: Századvég Kiadó. 129–150.

Kopp, M. – Hofmeister-Tóth, Á. – Neumann-Bódi, E. (2008): Kulturális értékek vizsgálata a magyar társadalomban Hofstede kulturális dimenziói alapján. In Kopp, M. (ed.): Magyar lelkiállapot 2008. Esélyerősítés és életminőség a mai magyar társadalomban. Budapest: Semmelweis Kiadó. 365–372.

Lazarus, R. S. and Folkman, S. (1984): Stress, appraisal, and coping. New York: Springer Publishing Company.

László, T. (2020): A „közteslét” árnyalatai – Vallási képlékenység és képlékeny vallásosságúak. In Gyorgyovich, M. (ed.): Vallásosság Magyarországon. Társadalomtudományi tanulmányok. Látóhatár 02. Budapest: Századvég Kiadó, 119–180.

László, T. (2021): Közelítések a reziliencia fogalmához és méréséhez a narrativitás kontextusában. Replika, (127): 149–164. https://doi.org/10.32564/127.7

László, T. (2022): Reziliencia, rezilienciaélmmény, rezilienciaszabályozók – Észrevételek a reziliencia fogalmának társadalomtudományi használata és a jelenség mérhetősége kapcsán. In Dezső, T. and Pócza, I. (eds.): Batthyány Lajos Alapítvány Doktori Ösztöndíjprogram Tanulmánykötet. 2021/2022. Budapest: Batthyány Lajos Alapítvány. 184–197.

Longstaff, P. H. – Armstrong, N. J. – Perrin, K. – Parker, W. M. – Hidek, M. A (2010): Building Resilient Communities: A Preliminary Framework for Assessment. Homeland Security Affairs, 6 (3).

Magyar Ifjúság Kutatás 2020 (2020): Magyar Ifjúság 2020, magyarországi kérdőív. Budapest: Társadalomkutató Kft.

Magyar Szociológiai Társaság (2021): A pandémia hatása a magyarországi társadalmasulási folyamatokra. A Magyar Szociológiai Társaság éves vándorgyűlése. 2021. október 29‒30. Konferencia. Magyar Szociológiai Társaság. https://szociologia.hu/uploads/MSZT_Vandorgyules2021_programterv_okt29_1.pdf (last download: 2023. 07. 25.).

Mannheim, K. (1969): A nemzedéki probléma. In Huszár, T. and Sükösd, M. (eds.): Ifjúságszociológia. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest. 31–67.

McClain, C. – Vogels, E. A. – Perrin, A. – Sechopoulos, S. – Rainie, L. (2021): The Internet and the Pandemic. Pew Research Center, 2021. September 1.

McCrindle, M. (2014): The ABC of XYZ. Understanding the Global Generations. Bella Vista, NSW: McCrindle Research Pty Ltd.

Neocleous, M. (2013): Resisting Resilience. Radical Philosophy, (178): 2–7.

OECD (2021a): COVID-19 and Well-being: Life in the Pandemic. Paris.

OECD (2021b): Mental health and young people. https://www.oecd.org/coronavirus/en/data-insights/mental-health-and-young-people (last download: 2023. 09. 19.).

OECD (2021c): Young people’s concerns during COVID-19: Results from Risks That Matter 2020. https://read.oecd-ilibrary.org/view/?ref=1099_1099612-0juxn9tthe&title=Young-people-s-concerns-during-COVID-19-Results-from-Risks-That-Matter-2020 (last download: 2023. 07. 25.).

Prensky, M. (2001): Digital Natives, Digital Immigrants Part 1. On the Horizon, 9 (5): 1–6. https://doi.org/10.1108/10748120110424816

Scheier, M. F. – Weintraub, J. K. – Carver, C. S. (1986): Coping with stress: Divergent strategies of optimists and pessimists. Journal of Personality and Social Psychology, 51 (6): 1257–1264. https://doi.org/10.1037/0022-3514.51.6.1257

Sebestyénné Szép, T. – Szendi, D. – Nagy, Z. – Tóth, G. (2020): A gazdasági reziliencia és a városhálózaton belüli centralitás közötti összefüggések vizsgálata. Területi Statisztika, 60 (3).

Somlai, P. (1999): A sokféleség zavara: a családi életformák pluralizációja Magyarországon. Demográfia, 42 (1–2): 38–47.

Somlai, P. (2014): Nemzedékektől életszakaszokig. Történeti vizsgálódás eltolódó szociológiai témákról és szempontokról. In Spéder, Zs. (ed.): A család vonzásában. Tanulmányok Pongrácz Tiborné tiszteletére. Demográfus Könyvtár 2. Budapest: KSH Népességtudományi Kutatóintézet. 11–24.

Strauss, W. and Howe, N. (1991): Generations. The History of America’s Future, 1584 to 2069. New York: William Morrow & Company.

Strauss, W. and Howe, N. (1997): The Fourth Turning. What the Cycles of History Tell Us About America’s Next rendezvous with destiny. New York: Broadway Books.

Susánszky, É. and Székely, A. (2021): Egészségmagatartás és -megőrzés a fiatalok körében. In Székely, L. (ed.): Magyar fiatalok a koronavírus-járvány idején. Tanulmánykötet a Magyar Ifjúság Kutatás 2020 eredményeiről. Budapest: Enigma 2001 Kiadó és Médiaszolgáltató Kft., 161–188. https://ifjusag.enigmakiado.hu/?fbclid=IwAR1abUtYf6_UWRQiaiss7tcYG4ooAJj22ljOzq72PAEI8qApawFV8LlRt5c (last download: 2023. 07. 25.).

Szabó, A. (2020): A V, mint Vírus-generáció születése? PTIblog – A Politikatudományi Intézet blogja. https://politikatudomany.tk.hu/blog/2020/03/a-v-mint-virus-generacio-szuletese (utolsó letöltés ideje: 2023. 09. 21.).

Szabó, A. and Oross, D. (2021): Változó világ – állandó értékek. Az ifjúság politikai érdeklődésének és politikai értékrendjének változása. In Székely, L. (ed.): Magyar fiatalok a koronavírus-járvány idején. Tanulmánykötet a Magyar Ifjúság Kutatás 2020 eredményeiről. Budapest: Enigma 2001 Kiadó és Médiaszolgáltató Kft., 211–236. https://ifjusag.enigmakiado.hu/?fbclid=IwAR1abUtYf6_UWRQiaiss7tcYG4ooAJj22ljOzq72PAEI8qApawFV8LlRt5c (last download: 2023. 07. 25.).

Székely, I. (2015): Reziliencia: a rendszerelmélettől a társadalomtudományokig. Replika, 24 (5): 7–23. https://www.replika.hu/system/files/archivum/94_01_szekely.pdf (last download: 2023. 07. 25.).

Székely, L. (2021a): A járvány nemzedéke – magyar ifjúság a koronavírus-járvány idején. In Székely, L. (ed.): Magyar fiatalok a koronavírus-járvány idején. Tanulmánykötet a Magyar Ifjúság Kutatás 2020 eredményeiről. Budapest: Enigma 2001 Kiadó és Médiaszolgáltató Kft., 9–32. https://ifjusag.enigmakiado.hu/?fbclid=IwAR1abUtYf6_UWRQiaiss7tcYG4ooAJj22ljOzq72PAEI8qApawFV8LlRt5c (last download: 2023. 07. 25.).

Székely, L. (2021b): A nagymintás ifjúságkutatás módszertana 2000–2020. In Székely, L. (ed.): Magyar fiatalok a koronavírus-járvány idején. Tanulmánykötet a Magyar Ifjúság Kutatás 2020 eredményeiről. Budapest: Enigma 2001 Kiadó és Médiaszolgáltató Kft., 257–274. https://ifjusag.enigmakiado.hu/?fbclid=IwAR1abUtYf6_UWRQiaiss7tcYG4ooAJj22ljOzq72PAEI8qApawFV8LlRt5c (last download: 2023. 07. 25.).

Székely, L. (ed.) (2021c): Magyar fiatalok a koronavírus-járvány idején. Tanulmánykötet a Magyar Ifjúság Kutatás 2020 eredményeiről. Budapest: Enigma 2001 Kiadó és Médiaszolgáltató Kft. https://ifjusag.enigmakiado.hu/?fbclid=IwAR1abUtYf6_UWRQiaiss7tcYG4ooAJj22ljOzq72PAEI8qApawFV8LlRt5c (last download: 2023. 07. 25.).

Székely, L. and Veszelszki, Á. (2021): A tartalomfogyasztás fizikai és virtuális terei. In Székely, L. (ed.): Magyar fiatalok a koronavírus-járvány idején. Tanulmánykötet a Magyar Ifjúság Kutatás 2020 eredményeiről. Budapest: Enigma 2001 Kiadó és Médiaszolgáltató Kft., 189–210. https://ifjusag.enigmakiado.hu/?fbclid=IwAR1abUtYf6_UWRQiaiss7tcYG4ooAJj22ljOzq72PAEI8qApawFV8LlRt5c (last download: 2023. 07. 25.).

Széll, K. and Nagy, Á. (2018): Oktatási helyzetkép: iskolai életutak, tervek és lehetőségek. In Nagy, Á. (ed.): Margón kívül – magyar ifjúságkutatás 2016. Budapest: Excenter Kutatóközpont, 54–97. https://mek.oszk.hu/18600/18654/18654.pdf (last download: 2023. 07. 25.).

UNESCO (nincs évszám): Survey on National Education Responses to COVID-19 School Closures. https://covid19.uis.unesco.org/school-closures-survey/ (utolsó letöltés ideje: 2023. 09. 21.).

UNESCO – UNICEF – The World Bank – OECD (2022): From Learning Recovery to Education Transformation – Insights and Reflections from the 4th Survey on National Education Responses to COVID-19 School Closures. https://covid19.uis.unesco.org/wp-content/uploads/sites/11/2022/09/from-learning-recovery.pdf (utolsó letöltés ideje: 2023. 09. 21.).

Veszelszki, Á. (2020): Karanténszótár. Budapest: Interkulturális Kutatások Kft.

Welzel, C. and Inglehart, R. (2010): Agency, Values, and Well-Being: A Human Development Model. Social Indicators Research, 97 (1):43–63. http://dx.doi.org/10.1007/s11205-009-9557-z

WHO (2020): Mental health and psychosocial considerations during the COVID-19 outbreak. https://www.who.int/docs/default-source/coronaviruse/mental-health-considerations.pdf (utolsó letöltés ideje: 2023. 09. 21.).

Xu, L. – Marinova, D. – Guo, X. (2015): Resilience Thinking: a Renewed System Approach for Sustainability Science. Sustainability Science, 10 (1): 123–138. http://dx.doi.org/10.1007/s11625-014-0274-4

Published
2024-08-02
How to Cite
LászlóT., KolozsváriK., & PillókP. (2024). Crisis perceptions and experiences of resilience among young people in the early and late stages of the coronavirus epidemic. Hungarian Review of Sociology, 34(2), 140-164. https://doi.org/10.51624/SzocSzemle.12228