Bizalom a háztartásban

Absztrakt

Ebben a tanulmányban egy olyan modellt elemzünk, amely valamennyi háztartástagot külön-külön tartalmaz, de együttesen vizsgál. Kérdésünk: Hogyan függ össze a háztartástagok bizalmának mértéke és egyenlőtlensége a háztartástagok szociológiai jellemzőivel, a közöttük lévő egyenlőtlenségekkel és a háztartás egészének jellemzőivel?

Az elemzés alapja a EU-SILC 2015. évi adatbázisa. A bizalom mértékének becslésére az intézményi és általánosított bizalmat, valamit a belőlük képzett változó átlagát, a bizalom egyenlőtlenségének becslésére e változók szóródását használtuk.

Azt találtuk, hogy a bizalom magasabb szintje a magasabb társadalmi státusszal (jó lakókörnyezet, jó anyagi helyzet, magasabb iskolai végzettség és több baráti kapcsolat) és a háztartáson belül élő nők nagyobb arányával jár együtt. A hétköznapi életvitel gondjaitól szenvedő háztartások (akadályozott háztartástag léte, rossz lakás- és lakókörnyezet) körében alacsonyabb a bizalom mértéke.

A háztartás bizalma egyenlőtlenebbül oszlik meg a háztartás tagjai között, ha magas az iskolai végzettség, és a sok baráti kapcsolat. Az iskolai végzettség kivételével a háztartástagok közötti valamennyi egyenlőtlenség növeli a bizalmi heterogenitást, ami arra utal, hogy a háztartásban működik egyfajta „egyenlőtlenség-csomag”, s a bizalom is része ennek.