Digitális eszközök a közoktatásban
Tér és technológia nem szándékolt következményei az osztályteremben
Absztrakt
A tanulmány a közoktatás digitalizációjának nem szándékolt következményeit vizsgálja. Arra keresi a választ, hogy az iskolákba bekerülő digitális eszközök hogyan alakítják az osztálytermek fizikai és társadalmi terét, és ezzel összefüggésben a tanár-diák és diák-diák kapcsolódásokban megtestesülő hatalmi viszonyokat. A kutatás empirikus alapja négy általános iskolában végzett etnográfiai terepmunka, amely félig strukturált pedagógus- és igazgatói interjúkra, óralátogatásokra és megfigyelésekre épül. Az elemzés a technológia kritikai szociológiai (Bruno Latour, Neil Selwyn) és térszociológia-elméleteire (Henri Lefebvre, Michel Foucault, Edward W. Soja) támaszkodva bemutatja, hogy a digitális eszközökkel felszerelt tantermek különböző elrendezései eltérő módon befolyásolják a megfigyelés, a fegyelem, az autonómia, az ellenállás és az együttműködés mintázatait. Az eredmények arra utalnak, hogy a digitalizáció képes erősíteni a tanári kontroll és megfigyelés jelenségét, de bizonyos térbeli elrendezések a tanulói autonómia növekedésének kedveznek. A tanulmány rávilágít a digitalizáció nem szándékolt, gyakran rejtett térbeli és hatalmi következményeire.
Hivatkozások
Ahn, J. (2020). Unequal Loneliness in the Digitalized Classroom: Two Loneliness Effects of School Computers and Lessons for Sustainable Education in the E-Learning Era. Sustainability, 12(19), 7889. https://doi.org/10.3390/su12197889
Bauchspies, W. K., Croissant, J., & Restivo, S. (2006). Science, Technology, and Society. A Sociological Approach. Malden, Oxford, Victoria: Blackwell Publishing.
Berger, V. (2018). Térré szőtt társadalmiság. A tér kategóriája a szociológiaelméletekben. Budapest: L’Hartmann.
Buda, A. (2017). Hatottak-e az IKT-eszközök a pedagógusok munkájára? Educatio, 26 (2): 216–229. https://doi.org/10.1556/2063.26.2017.2.5
Czékmán, B., & Fehér, P. (2017). A számítógéppel támogatott tanítás és tanulás története a közoktatásban Magyarországon (1983–2016). Képzés és Gyakorlat, 15(1–2): 45–66. https://doi.org/10.17165/TP.2017.1-2.3
Chira, Cs. K. (2020a). Digitalizációs törekvések a magyar köznevelésben. In Juhász, M. K., Kaposi, J. Szőke-Milinte, E. (szerk.), Változások a pedagógiában – A pedagógia változása (pp. 105–115). Budapest: Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) – Szaktudás Kiadó Ház.
Chira, Cs. K. (2020b). A digitális kompetencia keretrendszerei és a pedagógusok digitális kompetenciája. In Lengyelné Molnár, T. (szerk.), A kultúraváltás hatása az egyéni kompetenciákra: a digitális kompetencia modelljei (pp. 38–57). Eger: EKE Líceum Kiadó. https://doi.org/10.46403/Akulturavaltashatasaegyeni.2020.38
Cuban, L. (2001). Oversold and Underused: Computers in the Classroom. Harvard University Press. https://doi.org/10.4159/9780674030107
Dancsó, T. (2005). Az információs és kommunikációs technológia fejlesztésének irányvonalai a hazai oktatási stratégiákban. Új Pedagógiai Szemle, 55(11): 36–49.
DiMaggio, P., & Hargittai, E. (2001). From the ‘Digital Divide’ to ‘Digital Inequality’: Studying Internet Use as Penetration Increases. Working Paper Series, (15). Center for Arts and Cultural Policy Studies, Princeton University.
DOS – Magyarország Digitális Oktatási Stratégiája (2016). https://digitalisjoletprogram.hu/api/v1/companies/15/files/92584/download. Utolsó hozzáférés: 2025. 11. 29.
Fazekas, N. (2023). Iskola a digitalizálódó világban. Educatio, 32 (2): 339–347. https://doi.org/10.1556/2063.32.2023.2.12
Fehérvári, A. (2017). Digitális egyenlőtlenségek Magyarországon. Educatio, 26(2): 157–168. https://doi.org/10.1556/2063.26.2017.2.1
Foucault, M. (1967). Of Other Spaces, Heterotopias. https://foucault.info/documents/heterotopia/foucault.heteroTopia.en/ Utolsó hozzáférés: 2025. 12. 27.
Foucault, M. (1990 [1975]). Felügyelet és büntetés. A börtön története. Budapest: Gondolat.
Foucault, M. (1982). The subject and power. Critical Inquiry, 8(4), 777–795. https://doi.org/10.1086/448181
Gallagher, M. S. (2010). Are schools panoptic. Surveillance and Society, 7, 262–272. https://doi.org/10.24908/SS.V7I3/4.4155
Halász, G. (2011). Oktatáspolitika az első évtizedben. In Balázs É., Kocsis M., & Vágó, I. (szerk.), Jelentés a magyar közoktatásról 2010 (pp. 17–34). Budapest: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.
Hoepfl, M. C. (1997). Choosing Qualitative Research: A Primer for Technology Education Researchers. Journal of Technology Education, 9, 47–63. https://doi.org/10.21061/jte.v9i1.a.4
Király, G. (2005). Hovatovább STS? Fejtegetések az értelmezési flexibilitás, a hiányzó tömeg, a kiborg és a demokrácia kapcsán. Replika, 25–56, pp. 51–52.
Lannert, J. (2022). A pandémia miatti iskolabezárások és a digitális oktatás hatása a tanulók felkészültségére a közoktatásban és a felsőoktatásban. In Kolosi, T., Szelényi I., & Tóth I. Gy. (szerk.), Társadalmi Riport (pp. 307–323). Budapest: TÁRKI. https://doi.org/10.61501/TRIP.2022.16
Latour, B. (1991). Technology is Society Made Durable. In Law, J. (szerk.), A sociology of monsters: essays on power, technology, and domination. London–New York: Routledge, 103–130. https://doi.org/10.1111/j.1467-954X.1990.tb03350.x
Lefebvre, H. (1991 [1974]). The Production of Space. Oxford–Cambridge, Massachusetts: Blackwell.
Leighteizer, V. (2006). Resistance Reconceptualized. Paideusis, 15(2), 27–35. https://doi.org/10.7202/1072678ar
Lindroth, T., Lundin, J., & Svensson, L. (2015). Laptops in classroom interaction: Deconstructing the networked situation. International Journal of Continuing Engineering Education and Life-Long Learning, 25(2), 226–240. https://doi.org/10.1504/IJCEELL.2015.069869
Mátó, Á. (2023). Mobil és okos. Morálfilozófiai ismeretlenek az okostelefon-használatban. Kultúratudományi Szemle, 5 (2–3), 136–148. https://doi.org/10.15170/KSZ.2023.05.02.16
Mátó Á. (2025). Morális kötelesség és okostelefon. Új Pedagógiai Szemle, 75 (1–2), 75–93. https://doi.org/10.71157/upsz.2025.01-02.09
Merton, R. K. (2002 [1968]). Társadalomelmélet és társadalmi struktúra. Budapest: Osiris.
Mészáros, Gy. (2014). Szubkultúrák és iskolai nevelés: narratív, kritikai pedagógiai etnográfia. Veszprém: Iskolakultúra.
Mészáros, Gy. (2017). Pedagógiai etnográfia. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.
Mészáros, Gy. (2024). „Jók leszünk!” – Hogyan formál társadalmi lénnyé az iskola? Összehasonlító kritikai etnográfia mindenkinek. Budapest: Eötvös Kiadó. https://doi.org/10.21862/OsszKritEtnoMGy/2024/6869
Mohajan, D., & Mohajan, H. K. (2022). Exploration of coding in qualitative data analysis: Grounded theory perspective. Research and Advances in Education, 1(6): 50–60 https://doi.org/10.56397/rae.2022.12.07
Quick, L., Hargreaves, E., & Buchanan, D. (2025). Ellie’s story: counter-conduct in the primary classroom. Discourse: Studies in the Cultural Politics of Education, 46(6): 756–767. https://doi.org/10.1080/01596306.2025.2483184
Racsko, R., (2012). Alternatívák az elektronikus tanulási környezetek kialakítására. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 59(2): 63–73.
Racsko, R., & Kis-Tóth, L. (2019). A technológia szerepe a 21. századi tanár kompetenciájának fejlesztésében. Katolikus Pedagógia: katolikus pedagógiai tanszéki folyóirat, 8, 1–2.
Selwyn, N. (2017). Education and Technology: Key issues and debates. London: Bloomsbury Academic, Second edition. https://doi.org/10.5040/9781474235952
Selwyn, N., Nemorin, S., Bulfin, S., & Johnson, N. F. (2017). Left to their own devices: the everyday realities of one-to-one classrooms. Oxford Review of Education, 43 (3), 289–310. https://doi.org/10.1080/03054985.2017.1305047
Selwyn, N., & Cumbo, B. (2024). “We’ve Tried to Keep the Beast on a Leash”: The Domestication of Digital Classroom Surveillance. Surveillance & Society, 22(2), 88–103. https://doi.org/10.24908/ss.v22i2.15791
Soja, E. W. (1989). Postmodern Geographies. The Reassertion of Space in Critical Social Theory. London–New York: Verso.
Song, Y., & Yaacob, H. B. (2025). Foucault’s Panopticon Theory in the Design of Classroom Space and Layout: A Critical Examination and Future Prospects. International Journal of Literature and Arts Studies, 1(1), 37–42. https://doi.org/10.71222/bg59xy82
Szabó, D., & Dani, E. (2020). The Digital Space Dimension in Education. A Review on a Pilot Research. Acta Univ. Sapientiae, Social Analysis, 10, 159–174. https://doi.org/10.2478/aussoc-2020-0008
Szűts, Z. (2020). A digitális pedagógia elmélete. Budapest: Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634545859
Wang, X.-C., Kong, S.-C., & Huang, R.-H. (2016). Influence of Digital Equipment on Interaction Quality in Technology-rich Classroom. In 2016 IEEE 16th International Conference on Advanced Learning Technologies (ICALT), Austin, TX, USA, (pp. 455–459.) https://doi.ieeecomputersociety.org/10.1109/ICALT.2016.82
Williamson, B., Komljenovic, J., & N. Gulson, K. (2024). World Yearbook of Education 2024. Digitalisation of Education in the Era of Algorithms, Automation and Artificial Intelligence. London and New York: Routledge. https://doi.org/10.4324/9781003359722
