A környezettudatosság, a gondoskodás etika és a nemekkel kapcsolatos attitűdök összefüggései
Absztrakt
A tanulmány kapcsolódik a fenntarthatóság tárgyában folyó társadalomtudományi kutatásokhoz. Keresi ugyanis azoknak az attitűdöknek a gyökereit, amelyek rávilágíthatnak annak a hátterére, hogy az emberek miért döntenek fenntarthatóbb fogyasztási gyakorlatok mellett. Azokat a kapcsolatokat keressük, amelyek magukban foglalják a természet iránt érzett felelősség, környezettudatosság, beleértve az éghajlatváltozással kapcsolatos tudatosságot, a gondoskodás etikáját és a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó értékeket. Az elemzés adatai a HUN-REN TK Szociológia Intézetben Fenntartható fogyasztási mintázatok, viselkedési stratégiák és tudáshasználat a magyar társadalomban c. NKFIH pályázat keretében felvett keresztmetszeti felmérésből származnak. Penalizált, lineáris, LASSO-regresszió alkalmazásával vizsgáltuk a természet iránt érzett felelősséggel asszociatív kapcsolatba állítható változókat. Megállapítottuk, hogy a hazai szakirodalomban eddig fel nem tárt összefüggés van a gondoskodói etika, a nemek egyenlőségtudatos értelmezése és a környezettudatosság között. A közölt adatok nemzetközi összehasonlíthatóságának lehetőségeire is kitérünk.
Hivatkozások
Acsády, J. (2014): A gondoskodás társadalmi konstrukciója. Replika, 85–86, 147–163.
Antal, Z. L. (2015): Klímaparadoxonok. Lehet-e harmónia természet és társadalom között? Budapest: L’Harmattan.
Antal, Z. L. (2019): Éghajlatváltozás és szociológia. Budapest: Argumentum.
Bagnoli, C. (2006): Review of Virginia Held, The Ethics of Care: Personal, Political, Global. Notre Dame Philosophical Reviews, 6. https://ndpr.nd.edu/reviews/the-ethics-of-care-personal-political-global/
Boda, Zs. (2004): Globális ökopolitika. Budapest: Helikon.
Bodor, Á. – Grünhut, Z. – Hegedűs, M. – Varjú, V. (2024): A klímaváltozáshoz való viszonyulás a magyar társadalomban: Tagadás, aggodalom és cselekvés. Socio.hu Társadalomtudományi Szemle, 14(1), 32–51. https://doi.org/10.18030/socio.hu.2024.1.32
Buckingham, S. (2020): Gender and Environment (2nd ed.). London: Routledge. https://doi.org/10.4324/9781315179926
Csurgó, B. – Szabolcsi, Zs. (2023): Bevezetés. Klímaváltozással kapcsolatos attitűdök. In Fenntartható fogyasztás az élelmiszer- és energiaválság árnyékában. A survey első eredményei, 2023. április 25. https://szociologia.tk.hu/uploads/files/2023/fenntarthato_fogyasztasPR.pdf
Doğan, N. – Kirikkaleli, D. (2021): Does gender equality in education matter for environmental sustainability in sub-Saharan Africa? Environ. Sci. Pollut. Res., 28, 39853–39865. https://doi.org/10.1007/s11356-021-13452-1
Dunlap, R. E. – Jones, R. E. (2002): Environmental concern: Conceptual and measurement issues. In Dunlap, R. E. – Michelson, W. (eds.): Handbook of environmental sociology. Westport, CT: Greenwood Press, 482–524.
Friedman, J. H. – Hastie, T. – Tibshirani, R. (2010): Regularization Paths for Generalized Linear Models via Coordinate Descent. Journal of Statistical Software, 33, 1–22. https://doi.org/10/bb3d
Grandpierre, A. (2024): Az életközpontú civilizáció. Az emberiség jövője a fenntarthatósági fordulat. Budapest: Titokfejtő Kft.
Gregor, A. (2016): A nemi szerepekkel kapcsolatos attitűdök a 2000-es években Magyarországon. Socio.hu Társadalomtudományi Szemle, 6(1): 89–111. https://socio.hu/index.php/so/article/view/566
Held, V. (2006): The Ethics of Care: Personal, Political, Global. Oxford: University Press.
Kennedy, E. H. – Kmec, J. (2018): Reinterpreting the gender gap in household pro-environmental behaviour. Environmental Sociology, 1–12. https://doi.org/10.1080/23251042.2018.1436891
King, R. J. H. (1991): Caring about Nature: Feminist Ethics and the Environment. Hypatia, 6(1): 75–89. https://doi.org/10.1111/j.1527-2001.1991.tb00210.x
Lányi, A. (1999): Együttéléstan. A humánökológia a politikai filozófiában. Budapest: Liget Könyvek.
Meadows, D. – Randers, J. – Maedows, D. (2005): A növekedés határai. Harminc év múltán. Budapest: Kossuth Kiadó.
Meadows, D. L. et al. (1972): The Limits To Growth. A report for the Club of Rome’s project on the predicament of mankind. New York: Universe Books.
Nagy, Sz. – Molnár, L. – Piskóti, I. – Marien, A. (2012): The Relationship between Values and General Enviromental Behaviour. Economics and management, 17 (1): 272–278.
Ranstam, J. – Cook, J. A. (2018): LASSO regression. British Journal of Surgery, 105(10): 1348. https://doi.org/10.1002/bjs.10895
Sandilands, C. (1993): On ‘Green Consumerism’: Environmental Privatization and ‘Family Values’. CanadianWomen’s Studies/ Les Cahiers de la Femme, 13 (3): 45–47.
Strapko, N. – Hempel, L. – MacIlroy, K. – Smith, K (2016): Gender Differences in Environmental Concern: Reevaluating Gender Socialization. Society & Natural Resources, 29(9): 1–17. http://dx.doi.org/10.1080/08941920.2016.1138563
Takács-Sánta, A. (2024): Világeleje. A jó élet keresése az ökológiai válság korában. Gödöllő: Gingko Kiadó.
Tibshirani, R. (1996): Regression Shrinkage and Selection Via the Lasso. Journal of the Royal Statistical Society: Series B (Methodological), 58(1): 267–288. https://doi.org/10.1111/j.2517-6161.1996.tb02080.x
UN (2015): Transforming our world: the 2030 Agenda for Sustainable Development. https://documents.un.org/doc/undoc/gen/n15/291/89/pdf/n1529189.pdf (Magyarul: ENSZ Fenntartható fejlődési célok.) https://www.ajbh.hu/-/ensz-fenntarthato-fejlodesi-celok-sustainable-development-goal-sdg-
Warren, K. J. (1990): The Power and Promise of Ecological Feminism. Environmental Ethics, 12(2): 125–146. Magyar fordításban: Warren, K. J. (2005): Az ökológiai feminizmus ereje és ígérete. (Ford. Botos, K., Homok, M. és Simonyi, B.) In Lányi, A. – Jávor, B. (szerk.): Környezet és etika: szöveggyűjtemény. Budapest: L’Harmattan, 272–296.
Xiao, C. – McCright, A. M. (2012): Explaining gender differences in concern about environmental problems in the United States. Society and Natural Resources, 25 (11): 1067–1084. https://doi.org/10.1080/ 08941920.2011.651191