Kik a fogyatékossággal élő személyek és hányan vannak? Egy kérdőíves vizsgálat (módszertani) tapasztalatai
Absztrakt
A tudományos kutatások gyakran címkézik a fogyatékossággal élő emberekét rejtőzködő, nehezen elérhető társadalmi csoportként. A fogyatékosság fogalma körüli változások, a fogyatékos személyeket és családjukat érintő társadalmi hátrányok következtében mind országokon belül, mind országok között nehézséget jelent a pontos létszámadatok számítása, az általánosítás és az összehasonlítás is. A tanulmány két Nógrád vármegyei település példáján keresztül mutatja be, hogy különböző adatfelvételi-kérdezési módszerekkel jelentősen eltérő fogyatékosságarányokat mérhetünk. Mindennek pedig igen erős hatása lehet nemcsak a szakpolitikai döntéshozatali folyamatokra, hanem a beavatkozásokon keresztül a fogyatékossággal élő személyek jóllétére is.
Hivatkozások
Amilon, A. – Hansen, K. M. – Kjær, A. A. – Steffensen, T. (2021): Estimating disability prevalence and disability-related inequalities: Does the choice of measure matter? Social Science & Medicine, 272, 113740. https://doi.org/10.1016/j.socscimed.2021.113740
Bernát, A. – Petri, G. – Vajda, D. – Kozma, Á. (2022): A fogyatékossággal élő emberek jogaival és társadalmi részvételével kapcsolatos lakossági attitűdök. In Kolosi, T. – Szelényi, I. – Tóth, I. G. (szerk.): Társadalmi Riport, 2022. Budapest: TÁRKI.
Egészségügyi Világszervezet (2004): A funkcióképesség, fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása (FNO). Budapest: Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium – Országos Egészségbiztosítási Pénztár – Medicina Könyvkiadó.
Egészségügyi Világszervezet – Világbank (2011): World report on disability. Genf: Egészségügyi Világszervezet.
Földvári, M. – Gárdos, É. (2021): A fogyatékosság és az egészségi okok miatti korlátozottság mérésének módszerei a hivatalos statisztikában. Statisztikai Szemle, 99(2): 142–147. https://doi.org/10.20311/stat2021.2.hu0142
Földvári, M. – Gárdos, É. B. (2024): Adatok az esélyegyenlőség szolgálatában: Szociológiai Szemle, 34(1): 48–82. https://doi.org/10.51624/SzocSzemle.2024.1.3
Goodley, D. (2019): Fogyatékosságtudomány. 2. Budapest: ELTE BGGYK.
Kozma, Á. – Petri, G. – Bernát, A. (2020): Kiszolgáltatottság és stagnálás: fogyatékos emberek társadalmi helyzete a 2010-es években. Társadalmi Riport 2020, 381–403.
Könczei, G. – Hernádi, I. (2011) A fogyatékosságtudomány főfogalma és annak változásai. In Nagy, Z. É. (szerk.): Az akadályozott és az egészségkárosodott emberek élethelyzete Magyarországon. Budapest: Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet.
KSH (2005): 2001. évi népszámlálás. 31. Az adatfelvétel és -feldolgozás összefoglaló ismertetése. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal.
KSH (2016): 2011. évi népszámlálás. 22. Módszertani kötet. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal.
KSH (2018): Mikrocenzus 2016. A fogyatékos és az egészségi ok miatt korlátozott népesség jellemzői. Budapest: Központi Statisztiaki Hivatal.
KSH (é. n.): A népszámlálások története. https://www.ksh.hu/nepszamlalas/magyarorszagi_nepszamlalasok_tortenete
Krekó, J. – Scharle, Á. (2020): A megváltozott munkaképesség esetén igényelhető pénzbeli ellátások változásai és azok hatásai. Munkaerőpiaci Tükör 2019. Budapest: Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, 188–198.
Lakatos, M. (1996): A fogyatékosság számbavétele a magyar népszámlálásokban, 1869-1949. Statisztikai Szemle, 74(8–9): 694–713.
Lakatos, M. – Tausz, K. (szerk.). (1995): 1990. évi népszámlálás. A fogyatékosok életmódja és életkörülményei (20%-os reprezentatív minta alapján). Budapest: Központi Statisztikai Hivatal.
Lauer, E. A. – Henly, M. – Coleman, R. (2019): Comparing estimates of disability prevalence using federal and international disability measures in national surveillance. Disability and Health Journal, 12(2): 195–202. https://doi.org/10.1016/j.dhjo.2018.08.008
Loeb, M. E. – Eide, A. H. – Mont, D. (2008): Approaching the measurement of disability prevalence: The case of Zambia. Alter, 2(1): 32–43. https://doi.org/10.1016/j.alter.2007.06.001
Madans, J. H. – Altman, B. – Rasch, E. – Mbogoni, M. – Synneborn, M. – Banda, J. – Me, A. – DePalma, E. (2004): Washington group position paper: proposed purpose of an internationally comparable general disability measure. National Center for Health Statistics. https://www.cdc.gov/nchs/data/washington_group/wg_purpose_paper.pdf
Madans, J. H. – Loeb, M. (2013): Methods to improve international comparability of census and survey measures of disability. Disability and Rehabilitation, 35(13): 1070–1073. https://doi.org/10.3109/09638288.2012.720353
Mont, D. – Loeb, M. (2010): A functional approach to assessing the impact of health interventions on people with disabilities. Alter, 4(3): 159–173. https://doi.org/10.1016/j.alter.2010.02.010
Palmer, M. – Harley, D. (2012): Models and measurement in disability: an international review. Health Policy and Planning, (Volume 27): 357–364. https://doi.org/10.1093/heapol/czr047
Tausz, K. – Bácskay, A. – Csordás, G. – Kovács, B. – Németh, E. – Panyik, B. – Tóth, J. N. (2015): 2011. évi népszámlálás: 17. A fogyatékossággal élők helyzete és szociális ellátásuk. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal.
Tausz, K. – Lakatos, M. (2004): A fogyatékos emberek helyzete. Statisztikai Szemle, 82(4): 370–392.
Tausz, K. – Lakatos, M. (2009): Fogyatékosságügyi statisztikák. Köt. szöveggyűjtemény. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar.
United Nations (2007): United Nations Convention on the Rights of Persons with Disabilities. United Nations.
United Nations Development Programme (2018): Disability Inclusive Development in UNDP. New York: UNDP.
WG (2020a): Translation of the Washington Group Tools. Március 4. https://www.washingtongroup-disability.com/fileadmin/uploads/wg/Documents/WG_Implementation_Document__3_-_Translation_of_the_Washington_Group_Tools.pdf
WG (2020b): The Data Collection Tools Developed by the Washington Group on Disability Statistics and their Recommended Use. Március 24. https://www.washingtongroup-disability.com/fileadmin/uploads/wg/Documents/WG_Implementation_Document__1_-_Data_Collection_Tools_Developed_by_the_Washington_Group.pdf
WG (2020c): Washington Group Methodology. Június 8. https://www.washingtongroup-disability.com/fileadmin/uploads/wg/Documents/WG_Methodology.pdf
WD (2021a): Creating Disability Severity Indicators Using the WG Short Set on Functioning (WG-SS). Január 5. https://www.washingtongroup-disability.com/fileadmin/uploads/wg/WG_Document__5E_-_Analytic_Guidelines_for_the_WG-SS__Severity_Indicators_-_SPSS_.pdf
WG (2021b): Analytic Guidelines: Creating Disability Identifiers Using the Washington Group Extended Set on Functioning (WG-ES). Április 12. https://www.washingtongroup-disability.com/fileadmin/uploads/wg/WG_Document__6A_-_Analytic_Guidelines_for_the_WG-ES__SPSS_.pdf
WG (2022): The Washington Group Extended Set on Functioning (WG-ES). Október 1. https://www.washingtongroup-disability.com/fileadmin/uploads/wg/Washington_Group_Questionnaire__2_-_WG_Extended_Set_on_Functioning__October_2022_.pdf
WG (2023): The Washington Group on Disability Statistics: Interviewer Guidelines. Február 8. https://www.washingtongroup-disability.com/fileadmin/uploads/wg/Documents/WG_Implementation_Document__8_-_Interviewer_Guidelines__February_2023_.pdf
Wendell, S. (2010): Az elutasított test. Feminista filozófiai elmélkedés a fogyatékosságról. Budapest: ELTE BGGYK.
