Társadalmi kapcsolathálók Erdélyben a nemzeti hovatartozás kontextusában
Absztrakt
A tanulmány célja megvizsgálni, hogy egy nemzetiségileg vegyes térségben, Erdélyben, a társadalmi kapcsolatok létesítésében és fenntartásában milyen szerepet játszik nemzeti identitás. Megvizsgáljuk, hogy az erdélyi magyarok és románok társadalmi kapcsolathálóját hogyan határozza meg a nemzeti identitás, illetve a társadalmi státushelyzet. Kiindulópontunk, megvizsgálni, hogy a nemzeti hovatartozás olyan jelentõs hatást fejt-e ki, hogy az egyéni kapcsolathálók etnocentrikus elvek szerint, monoetnikusan szerveződnek. Az erdélyi magyarok és románok társadalmi kapcsolathálóinak kiterjedtsége és sajátosságai is szignifikáns különbségeket mutatnak-e? Továbbá, a kapcsolathálók kiterjedtsége a társadalmi-gazdasági státushelyzet szerint eltérően alakul-e? A tanulmány empirikus alapját egy 2000-ben végzett, a kapcsolathálók és a nemzeti identitás összefüggésrendszerét vizsgáló surveyfelvétel képezi, amely az erdélyi románokra és magyarokra külön is reprezentatív, 1756 fős mintán alapult. A válaszadók anyanyelvük szerint magyar, illetve román nyelvű kérdőívre válaszoltak, amelyekben volt egy-egy eltérő blokk, ez alapvetően az erdélyi magyar, illetve román nemzeti identitás összetevőire vonatkozó attitűdöket mérte. Az eredmények azt mutatják, hogy mind a románok, mind a magyarok körében az erős kötésű társadalmi kapcsolathálók monoetnikusan szerveződnek. Kor szerint megfeigyelhetők bizonyos eltérések nemzetiségenként a kapcsolathálók összetételét illetően.
