Jövőbeli szülők? Egy feltáró kutatás a hazai fiatal felnőttek gyermekvállalási terveiről
Absztrakt
Magyarországon, ahol a jelenlegi termékenység nem éri el a reprodukcióhoz szükséges szintet, fontos vizsgálni a potenciális jövőbeli szülők gyermekvállalási terveit. Elemzésünkben egy új, reprezentatív adatbázis felhasználásával feltárjuk a fiatal magyar felnőttek (18–29) gyermekvállalási terveit és megbecsüljük különböző demográfiai, társadalmi-gazdasági és értékhez köthető változók hatását e tervekre. Eredményeink szerint kiemelt hatása van a tervekre az egyén gazdasági helyzetének, lakóhelyének, a szülői végzettségi háttérnek, a vallásosságnak, a szülők szeparációjának, a jelenlegi párkapcsolati helyzetnek, valamint az országgal szemben érzett pozitív attitűdnek. Továbbá, az interakciós modellek rávilágítanak arra, hogy a tervek nemenként eltérnek, és életkorban változóak: e tekintetben kritikus időszak a kései fiatal felnőttkor, amikor a magasabb gyermekvállalási tervek háttérbe szorulnak a nők esetében. Végül, almintákon megvizsgáljuk a klímaszorongás és a zöld viselkedés hatásait is, mely esetben a több gyermeket tervező személyeket környezettudatosabb viselkedés jellemzi.
Hivatkozások
Ajzen, I. – Klobas, J. (2013): Fertility intentions: An approach based on the theory of planned behavior. Demographic Research, 29(8): 203–232. https://dx.doi.org/10.4054/DemRes.2013.29.8
Ajzen, I. (1991): The theory of planned behavior. Organizational Behavior and Human Decision Processes, 50(2): 179–211. https://doi.org/10.1016/0749-5978(91)90020-T
Albertini, M. – Brini, E. (2020): I’ve changed my mind. The intentions to be childless, their stability and realisation. European Societies, 23(1): 1–42. https://doi.org/10.1080/14616696.2020.1764997
Avison, M. – Furnham, A. (2015): Personality and voluntary childlessness. Journal of Population Research, 32(1): 45–67. https://doi.org/10.1007/s12546-014-9140-6
Bachrach, C. A. – Morgan, S. P. (2011): Is the Theory of Planned Behaviour an appropriate model for human fertility? Vienna Yearbook of Population Research, 9: 11–18.
Bachrach, C.A. – Morgan, S. P. (2013): A cognitive–social model of fertility intentions. Population and Development Review, 39(3): 459–485. https://doi.org/10.1111/j.1728-4457.2013.00612.x
Bartus, T. – Kisfalusi, D. – Koltai, J. (2019): Logisztikus regressziós együtthatók összehasonlítása. Statisztikai Szemle, 97(3): 221–240. https://doi.org/10.20311/stat2019.3.hu0221
Beaujouan, E. – Berghammer, C. (2019): The gap between lifetime fertility intentions and completed fertility in Europe and the United States: A cohort approach. Population Research and Policy Review, 38(4): 507–535. https://doi.org/10.1007/s11113-019-09516-3
Becker, G. (1991): A Treatise on the Family (extended edition). Cambridge: Harvard University Press.
Bein, C. – Gauthier, A.H. – Mynarska, M. (2021): Religiosity and fertility intentions: Can the gender regime explain cross-country differences? European Journal of Population, 37(2): 443–472. https://doi.org/10.1007/s10680-020-09574-w
Bein, C. – Mynarska, M. – Gauthier, A. (2021): Do costs and benefits of children matter for religious people? Perceived consequences of parenthood and fertility intentions in Poland. Journal of Biosocial Science, 53(3): 419–435. https://doi.org/10.1017/S0021932020000280
Bernardi, L. – Mynarska, M. – Rossier, C. (2015): Uncertain, changing and situated fertility intentions. In Philipov, D. – Liefbroer, A. C. – Klobas, J. (eds.): Reproductive decision-making in a macro-micro perspective. Dordrecht: Springer, 113–141.
Berninger, I. - Weiß, B. – Wagner, M. (2011): On the links between employment, partnership quality, and the desire to have a first child: The case of West Germany. Demographic Research, 24(24): 579–610. DOI: https://dx.doi.org/10.4054/DemRes.2011.24.24
Billari, F. C. – Kohler, H.-P. (2004): Patterns of low and lowest-low fertility in Europe. Population Studies, 58(2): 161–176. https://doi.org/10.1080/0032472042000213695
Blaskó Zs. (2006): Nők és férfiak - keresőmunka, házimunka. KSH Népességtudományi Kutatóintézet Kutatási Jelentések 82. Budapest: KSH Népességtudományi Kutatóintézet.
Blaskó, Zs. (2005): Dolgozzanak-e a nők? A magyar lakosság nemi szerepekkel kapcsolatos véleményének változásai, 1988, 1994, 2002. Demográfia, 48(2-3): 259-287.
Blossfeld, H.-P. – Huinink, J. (1991): Human capital investments or norms of role transition? How women’s schooling and career affect the process of family formation. American Journal of Sociology, 97(1): 143–168. https://doi.org/10.1086/229743
Bodin, M. – Björklund, J. (2022). “Can I take responsibility for bringing a person to this world who will be part of the apocalypse!?”: Ideological dilemmas and concerns for future well-being when bringing the climate crisis into reproductive decision-making. Social Science & Medicine, 302: 114985. https://doi.org/10.1016/j.socscimed.2022.114985
Bognár V. (2008): Gyermekvállalási tervek - munkaerő-piaci helyzet. Demográfia, 51(4): 356–375.
Boros, J. – Bucher, E. (2020): Szerepváltozások hátrányos helyzetű településeken élő családokban. Esély, 31(4), 3–31.
Brini, E. (2020): Childlessness and low fertility in context: Evidence from a multilevel analysis on 20 European countries. Genus, 76(6): 1–38. https://doi.org/10.1186/s41118-020-00074-7
Buber-Ennser, I. – Berghammer, C. (2021): Religiosity and the realisation of fertility intentions: A comparative study of eight European countries. Population, Space and Place, 27(2): e2433. https://doi.org/10.1002/psp.2433
Cheng, Y. A. – Hsu, C. (2020): No more babies without help for whom? Education, division of labor, and fertility intentions. Journal of Marriage and Family, 82(4): 1270–1285. https://doi.org/10.1111/jomf.12672
Csányi, G. (2019): Genderrezsim és „nőpolitika” Magyarországon 2008-2018. Történeti politikai gazdaságtani elemzés. Fordulat, 2019(26): 116–141.
De Rose, A. – Testa, M. R. (2015): Climate change and reproductive intentions in Europe. In Strangio, D. – Sancetta, G. (eds.): Italy in a European context. Research into business, economics and the environment. London: Palgrave Macmillan, 194–212.
De Wachter, D. – Neels, K. (2011): Educational differentials in fertility intentions and outcomes: family formation in Flanders in the early 1990s. Vienna Yearbook of Population Research, 9: 227–258.
Demeny, P. (2003): Population policy dilemmas in Europe at the dawn of the twenty-first century. Population and Development Review, 29(1): 1-28. http://dx.doi.org/10.1111/j.1728-4457.2003.00001.x
Dupcsik, CS. – Tóth, O. (2008): Feminizmus helyett Familizmus. Demográfia, 51(4): 307–328.
Fahlén, S. – Oláh, L. (2015): The impact of economic uncertainty on childbearing intentions in Europe. Families and Societies Working Paper Series 36.
Füstös, L. - Szakolczai, Á. (1994): Értékek változásai Magyarországon, 1978-1993. Kontinuitás és diszkontinuitás a Kelet-Közép-Európai átmenetben. Szociológiai Szemle, 4(1): 57–90.
Füstös, L. - Szakolczai, Á. (1999): Kontinuitás és diszkontinuitás az értékpreferenciákban (1977-1998): Szociológiai Szemle. 9(3), 54–72.
Gobbi, P. E. (2012): A model of voluntary childlessness. Journal of Population Economics, 26(3): 963–982. https://doi.org/10.1007/s00148-012-0457-1
Goldstein, J. – Lutz, W. – Testa, M.R. (2003): The emergence of sub-replacement family size ideals in Europe. Population Research and Policy Review, 22(5) :479–496. https://doi.org/10.1023/B:POPU.0000020962.80895.4a
Gregor, A. (2016): A nemi szerepekkel kapcsolatos attitűdök a 2000-es években Magyarországon. Socio.hu, 6(1): 89–111.
Gribaldo, A. – Judd, M. D. – Kertzer, D. I. (2009): An imperfect contraceptive society: Fertility and contraception in Italy. Population and Development Review, 35(3): 551–584. https://doi.org/10.1111/j.1728-4457.2009.00296.x
Hakim, C. (2003): A new approach to explaining fertility patterns: Preference theory. Population and Development Review, 29(3): 349–374. https://doi.org/10.1111/j.1728-4457.2003.00349.x
Han, S. W. – Gowen, O. – Brinton, M. C. (2023): When mothers do it all: Gender-role norms, women’s employment, and fertility intentions in post-industrial societies. European Sociological Review, 2023: jcad036. DOI: https://doi.org/10.1093/esr/jcad036
Hanappi, D. – Ryser, V.-A. – Bernardi, L. – Le Goff, J.-M. (2017): Changes in employment uncertainty and the fertility intention–realization link: An analysis based on the Swiss household panel. European Journal of Population, 33(3): 381–407. https://doi.org/10.1007/s10680-016-9408-y
Hayford, S. R. – Morgan, S. P. (2008): Religiosity and fertility in the United States: The role of fertility intentions. Social Forces, 86(3): 1163–1188. https://doi.org/10.1353/sof.0.0000
Hiekel, N. – Castro-Martín, T. (2014): Grasping the diversity of cohabitation: Fertility intentions among cohabiters across Europe. Journal of Marriage and Family, 76(3): 489–505. https://doi.org/10.1111/jomf.12112
Iacovou, M. – Tavares, L. P. (2011): Yearning, learning, and conceding: Reasons men and women change their childbearing intentions. Population and Development Review, 37(1): 89–123. https://doi.org/10.1111/j.1728-4457.2011.00391.x
Inglehart, R. (1970): The silent revolution. Princeton: Princeton University Press.
Kapitány, B. – Spéder, Zs. (2021): Gyermekvállalás. In Monostori, J. – Őri, P. – Spéder, Zs. (eds.): Demográfiai Portré 2021. Budapest: KSH Népességtudományi Kutatóintézet, 45–65.
Karhunen, O. – Jokela, M. – Golovina, K. (2023): Associations between early family environment and ideal number of children. SocArXiv, 14 Apr. 2023. http://dx.doi.org/10.31235/osf.io/ea7rg
Keller, T. (2009): Magyarország helye a világ értéktérképén. Budapest: TÁRKI.
KINCS (2020): Gyorselemzés a “családok és a környezetvédelem” című kutatás eredményeiről.
Klobas, J. – Ajzen I. (2015): Making the decision to have a child. In Philipov, D. – Liefbroer, A. C. – Klobas, J. (eds.): Reproductive decision-making in a macro-micro perspective. Dordrecht: Springer, 41–78.
Korosteleva, O. (2019): Advanced regression models with SAS and R. Boca Raton: CRC Press.
Kotte, M, – Ludwig, V. (2011): Intergenerational transmission of fertility intentions and behaviour in Germany: The role of contagion. Vienna Yearbook of Population Research, 9, 207–226.
Lappegård, T. – Neyer, G. – Vignoli, D. (2021): Three dimensions of the relationship between gender role attitudes and fertility intentions. Genus, 77(15): 1–26. https://doi.org/10.1186/s41118-021-00126-6
Lesthaeghe, R. (2010): The unfolding story of the second demographic transition. Population and Development Review, 36(2): 211–251. https://doi.org/10.1111/j.17284457.2010.00328.x
Lesthaeghe, R. (2020): The second demographic transition, 1986–2020: Sub-replacement fertility and rising cohabitation – A global update. Genus, 76(10): 1–38. https://doi.org/10.1186/s41118-020-00077-4
Liefbroer, A. C. – Billari, F. C. (2010): Bringing norms back in: A theoretical and empirical discussion of their importance for understanding demographic behaviour. Population, Space and Place, 16(4): 287–305. https://doi.org/10.1002/psp.552
Liefbroer, A. C. – Dourleijn, E. (2006): Unmarried cohabitation and union stability: Testing the role of diffusion using data from 16 European countries. Demography, 43(2): 203–221. https://doi.org/10.1353/dem.2006.0018
Liefbroer, A. C. – Merz, E-M. – Testa, M. R. (2015): Fertility-related norms across Europe: A multi-level analysis. In Philipov, D. – Liefbroer, A. C. – Klobas, J. (eds.): Reproductive decision-making in a macro-micro perspective. Dordrecht: Springer, 141–165.
Liefbroer, A. C. (2009). Changes in family size intentions across young adulthood: A life-course perspective. European Journal of Population, 25(4): 363–386. https://doi.org/10.1007/s10680-008-9173-7
Lois, D. – Becker, O. (2014): Is fertility contagious? Using panel data to disentangle mechanisms of social network influences on fertility decisions. Advances in Life Course Research, 21: 123–134. https://doi.org/10.1016/j.alcr.2013.10.001
Luppi, F. – Arpino, B. – Rosina, A. (2020). The impact of COVID-19 on fertility plans in Italy, Germany, France, Spain and the United Kingdom. Demographic Research, 43(47): 1399–1412. https://doi.org/10.4054/DemRes.2020.43.47
Makay, Zs. – Murinkó, L. (2021). Válás, élettársi kapcsolatok felbomlása. In Monostori, J. – Őri, P. – Spéder, Zs. (eds.): Demográfiai Portré 2021. Budapest: KSH Népességtudományi Kutatóintézet, 29–45.
Makay, Zs. – Spéder, Zs. (2018): Apaság, a férfiak gyermekvállalása és családi szerepei. In Monostori, J. – Őri, P. – Spéder, Zs. (Eds.): Demográfiai Portré 2018. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézet, 65–83.
Merz, E.-M. – Liefbroer, A. C. (2012): The attitude toward voluntary childlessness in Europe: Cultural and institutional explanations. Journal of Marriage and Family, 74(3): 587–600. https://doi.org/10.1111/j.1741-3737.2012.00972.x
Merz, E.-M. (2012): Fertility intentions depend on intergenerational relations: A life course perspective. Family Science, 3(3-4): 237–245. https://doi.org/10.1080/19424620.2013.789976
Miettinen, A. – Gietel-Bastern, S. – Rotkirch, A. (2011): Gender equality and fertility intentions revisited: Evidence from Finland. Demographic Research, 24(20): 469–496. https://dx.doi.org/10.4054/DemRes.2011.24.20
Miettinen, A. – Szalma, I. (2014): Childlessness intentions and ideals in Europe. Finnish Yearbook of Population Research, 49, 31–55. https://doi.org/10.23979/fypr.48419
Modena, F. – Rondinelli, C. – Sabatini, F. (2013): Economic insecurity and fertility intentions: The case of Italy. Review of Income and Wealth, 60 (S1): S233–S255. https://doi.org/10.1111/roiw.12044
Mood, C. (2010): Logistic Regression: Why we cannot do what we think we can do, and what we can do about it. European Sociological Review, 26(1): 67–82. https://doi.org/10.1093/esr/jcp006
Morgan, S. P. – Rackin, H. (2010): The correspondence between fertility intentions and behavior in the United States. Population and Development Review, 36(1): 91–118. https://doi.org/10.1111/j.1728-4457.2010.00319.x
Murinkó, L. – Spéder, Zs. (2021). Párkapcsolatok, házasságkötés. . In Monostori, J. – Őri, P. – Spéder, Zs. (eds.): Demográfiai Portré 2021. Budapest: KSH Népességtudományi Kutatóintézet, 9–29.
Murinkó, L. (2014): A nemi szerepekkel és a családdal kapcsolatos attitűdök európai kitekintésben: Értékek és gyermekgondozás. Szociológiai Szemle, 24(1): 67–101.
Murinkó, L. (2019): A felnőtté válás életúttípusai, előzményei és kimenetei a 2000-es években Magyarországon. Demográfia¸ 62(2–3): 153–198. https://doi.org/10.21543/Dem.62.2–3.1
Nagy, E. – Pári, A. (2021): A tudatos gyermektelenség lehetséges okai egy kvalitatív felmérés alapján. Kapocs, 4(3-4): 98-105.
Novelli, M. – Cazzola, A. – Angeli, A. – Pasquini, L. (2021): Fertility intentions in times of rising economic uncertainty: Evidence from Italy from a gender perspective. Social Indicators Research, 154(1): 1–28. https://doi.org/10.1007/s11205-020-02554-x
Okun, B. S. – Raz-Yurovich, L. (2018): Housework, gender role attitudes, and couples’ fertility intentions: Reconsidering men’s roles in gender theories of family change. Population and Development Review, 45(1): 169–196. https://doi.org/10.1111/padr.12207
Őri, P. – Spéder, Zs. (2020): Folytonos átmenet: Magyarország népesedése 1920 és 2020 között. Statisztikai Szemle, 98(6): 481–521. https://doi.org/10.20311/stat2020.6.hu0481
Pápay, N. – Rigó, A. – Nagybányai Nagy, O. – Soltész, A. (2014): A gyermekvállalási attitűdök alakulásának pszichoszociális meghatározói = Psychosocial factors influencing the motivation for parenthood. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 15 (1): pp. 1-30.
Philipov, D. – Spéder, Zs. – Billari, F. C. (2006): Soon, later, or ever? The impact of anomie and social capital on fertility intentions in Bulgaria (2002) and Hungary (2001). Population Studies, 60(3): 289–308. https://doi.org/10.1080/00324720600896080
Philipov, D. (2011): Theories on fertility intentions: A demographer's perspective. Vienna Yearbook of Population Research, 9: 37-45. https://doi.org/10.1553/population yearbook2011s37.
Pongráczné, T. - S. Molnár, E. (2011): Nemi szerepek és a közvélemény változásának kölcsönhatása. In Nagy, I. - Pongráczné, T. (Eds.): Szerepváltozások: Jelentés a Nők és Férfiak Helyzetéről, 2011. Budapest: TÁRKI, 192–206.
Quesnel-Vallée, A. – Morgan, S. P. (2003). Missing the target? Correspondence of fertility intentions and behavior in the U.S. Population Research and Policy Review, 22(5–6): 497–525. https://doi.org/10.1023/b:popu.0000021074.33415.c1
Ragadics, T. (2018): Marriage and cohabitation in recent Hungarian Society. Nova prisutnost, 16(1), 89–98. https://doi.org/10.31192/np.16.1.6
Schneider-Mayerson, M. (2022): The environmental politics of reproductive choices in the age of climate change. Environmental Politics, 31(1): 152–172. https://doi.org/10.1080/09644016.2021.1902700
Schoen, R. – Astone, N. M. – Kim, Y. J. – Nathanson, C. A. – Fields, J. M. (1999): Do fertility intentions affect fertility behavior? Journal of Marriage and the Family, 61(3): 790–799. https://doi.org/10.2307/353578
Sobotka, T. (2009): Sub-replacement fertility intentions in Austria / Intentions de fécondité inférieures au seuil de remplacement en Autriche. European Journal of Population, 25(4): 387–412. https://doi.org/10.1007/s10680-009-9183-0
Spéder, Zs. – Kapitány, B. (2007): Gyermekek: Vágyak és tények. Dinamikus termékenységi elemzések. Életünk fordulópontjai Műhelytanulamányok 6.
Spéder, Zs. – Kapitány, B. (2009): How are time-dependent childbearing intentions realized? Realization, postponement, abandonment, bringing forward. European Journal of Population, 25(4): 503–523. https://doi.org/10.1007/s10680-009-9189-7
Spéder, Zs. – Kapitány, B. (2015): Influences on the link between fertility intentions and behavioural outcomes. Lessons from a European comparative study. In Philipov, D. – Liefbroer, A. C. – Klobas, J. (eds.): Reproductive decision-making in a macro-micro perspective. Dordrecht: Springer, 79–112.
Spéder, Zs. (2011): Ellentmondó elvárások között… Családi férfiszerepek, apaképek a mai Magyarországon. In Nagy, I. - Pongrácz, T. (Eds.): Szerepváltozások: Jelentés a Nők és Férfiak Helyzetéről, 2011. Budapest: TÁRKI, 207-228.
Spéder, Zs. (2021): Termékenységi mintaváltás – a családalapítás átalakulásának demográfiai nyomvonalai Magyarországon. Szociológiai Szemle, 31(2): 4–29. https://doi.org/10.51624/SzocSzemle.2021.2.1
Szalma, I. – Takács, J. (2012): A gyermektelenséget meghatározó tényezők Magyarországon. Demográfia, 55(1): 44-68.
Szalma, I. – Takács, J. (2016) Gyermektelenség Magyarországon. Mítoszok és kutatási eredmények. Magyar Tudomány, 177(2): 159–167.
Testa, M. R. – Stephany, F. (2017): The educational gradient of fertility intentions: A meta-analysis of European studies. Vienna Yearbook of Population Research, 15: 1–38.
Testa, M. R. – Toulemon, L. (2006): Family formation in France: Individual preferences and subsequent outcomes. Vienna Yearbook of Population Research, 4: 41–75.
Testa, M. R. (2014): On the positive correlation between education and fertility intentions in Europe: Individual- and country-level evidence. Advances in Life Course Research, 21: 28–42. https://doi.org/10.1016/j.alcr.2014.01.005
Utasi, Á. (1996): Házasság és válás középosztályi identitással - praxisok és attitűdök. Szociológiai Szemle, 6(2): 57-70.
Veevers, J. E. (1980): Childless by choice. Toronto & Vancouver: Butterworth Co.
Veroszta Zs. – Györgyi Z. (2021): Képzési háttér és gyermekvállalási tervek. Educatio, 30(2): 184–205. https://doi.org/10.1556/2063.30.2021.2.2
Vignoli, D. – Minello, A. – Bazzani, G. – Matera, C. – Rapallini, C. (2022): Narratives of the future affect fertility: Evidence from a laboratory experiment. European Journal of Population, 38(1): 93–124. https://doi.org/10.1007/s10680-021-09602-3
Waren, W. – Pals, H. (2013): Comparing characteristics of voluntarily childless men and women. Journal of Population Research, 30(2): 151–170. https://doi.org/10.1007/s12546-012-9103-8
