Kulturális kihívások a fordításban
Absztrakt
Az interkulturalitás kérdésköréhez köthető empirikus kutatások és tudományos vizsgálatok megszaporodása az utóbbi évtizedekben az elméleti megalapozottság és a gyakorlati alkalmazhatóság tekintetében is hozzájárult az interkulturális ismeretek jelentőségének jobb megértéséhez és növekedéséhez. Némely társadalomtudós a tudományos megközelítések és leírások szinte valamennyi területén megkerülhetetlennek tartja a kulturális komponens figyelembevételét (Lewis 2003), és ez alól a fordítástudomány sem lehet kivétel. Egy idegen kultúra megértéséhez az adott kultúra nyelvének az ismerete tulajdonképpen nem előfeltétel, de kétségtelenül hasznos eszköz. Továbbá nyelvet, szabályokat tanulni lehet a kultúra ismerete nélkül is, azonban alkalmazni már nem lehet. Röviden: kultúra nyelv nélkül tanulmányozható, de nyelv a kultúra ismerete nélkül nem alkalmazható. Ennek az az oka, hogy nem elég azt tudni, hogy „mit”, hanem azt is tudni kell, hogy „hogyan”. Ahhoz, hogy idegen nyelven a leghatékonyabban elérjük a kommunikációs célunkat, meg kell ismerni a „hogyan”-t befolyásoló tényezőket. Ezt szokás kultúraközi, azaz idegen szóval interkulturális kompetenciának is nevezni. A tanulmány a nyelv és kultúra viszonyának a nyelvi közvetítésben játszott szerepét járja körül számos japán és magyar nyelvi példát fölvonultatva.
Hivatkozások
Cho, J.: Intercultural communication in interpreting: Power and choices, Singapore: Routledge and CRC Press 2021. DOI: 10.1080/17475759.2022.2130402
Drahota-Szabó E.: Fordíthatóság, fordíthatatlanság és ami közötte van, Szeged, Grimm, 2015.
Gy. Horváth L.: Japán kulturális lexikon, Budapest, Corvina, 1999.
Gy. Horváth L.: Japán kulturális szótár, Budapest, Corvina, 2018.
Hidasi J.: „Rokonsági és családterminusok a japán nyelvben”. In Hidasi, J. – Os váth, G. – Székely, G. (szerk.): Család és rokonság nyelvek tükrében, Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2016, 77–90.
Hidasi J.: „Színek a japán kultúrában”. In Székely Gábor (szerk.): A színek és a szín nevek világa: fizikai, kultúr- és művészettörténeti, illetve nyelvtudományi témájú érte kezések színekről és színelnevezésekről – 12 idegen nyelv színelnevezéseinek egybevetése a magyar nyelv színneveivel, Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2018, 176–189.
Hidasi J.: „Minden fordítás interkulturális kaland”. In Klaudy K. – Robin E. – Seidl-Péch O. (szerk.): Bevezetés a fordítás és a tolmácsolás kutatásmódszertanába II.,
Budapest, ELTE FTT – MANYE Fordítástudományi Szakosztály, 2024, 189–199. DOI: 10.21862/kutmodszertan2
Hofstede, G.: Cultures and Organizations: Software of the Mind, London, McGraw Hill, 1991.
Klaudy K.: Bevezetés a fordítás elméletébe és gyakorlatába, Budapest, Scholastica, 1994.
Közös Európai Referenciakeret: europass.europa.eu/hu/common-european-framework reference-language-skills (Letöltve: 2026. 01. 06.)
Lewis, R.: The cultural imperative: Global trends in the 21st century, Yarmouth, ME, Intercultural Press, 2003.
Reiss, K. and Vermeer, H. J.: Grundlegung einer allgemeinen Translationstheorie, Berlin –New York, Max Niemeyer Verlag, 1984. DOI: 10.1515/9783111351919
