A kiegyezés témája bécsi lapokban

  • Mária Rózsa

Absztrakt

Az 1867. június 12-ei XII. törvénycikk a bécsi birodalmi gyűlés által elfogadott törvényekkel (decemberi alkotmány) együtt képezi a kiegyezést.1 I. Ferenc József osztrák császár Magyarország és társországai királyává koronázása már 1867. június 8-án lezajlott Pest-Budán ünnepélyes külsőségek között. A kiegyezés két független és egyenjogú állam szövetségét kodifikálta, amelyeknek közös uralkodója volt az osztrák császár és a magyar király személyében.2 A kiegyezést megelőző évek a publicisztikában teret kapó elképzeléseivel, vitáival jelen írásban nem foglalkozom, írásom tárgya kizárólag 1867 júniusa utáni publicisztikák elemzése. A négy bemutatásra kerülő bécsi újság egy időben létezett, egy közülük (konzervatív) magyar érdekeket képviselt, a másik, a Der Wanderer szabadelvű lap volt, és több ízben is bizonyítékát adta magyarbarát irányultságának. Mind-két orgánumnak számos magyar munkatársa volt, akik többsége az 50-es évek közepétől kezdve, illetve a kiegyezést követően hazatért Magyarországra, és ott folytatta újságírói pályáját, így például Pompéry János, Falk Miksa, Dux Adolf és időszakosan Ludassy Móric. ADie Presse és a belőle kivált Neue Freie Presseliberális orgánumok voltak.

Megjelent
2018-08-14
Rovat
Tanulmányok