„Szíves megtekintésre”
A könyvújdonságok házhoz küldése, mint a 18–20. századi magyar könyvterjesztés egyik szükséges eszköze
Abstract
A tanulmány egy a német könyvkereskedőktől átvett könyvterjesztési gyakorlatot, a könyvújdonságok házhoz küldésének magyarországi alkalmazását mutatja be egy-egy 18–20. századi példán keresztül a könyvkereskedők és a vásárlók nézőpontjából. A magyar könyvek alacsony felvevőpiaca miatt a könyvkereskedők nem várhattak arra, hogy a vásárló betérjen az üzletbe, hanem erőfeszítéseket kellett tenniük a könyvek kelendőségének fokozása érdekében. Ennek egyik leghatékonyabb eszköze a direkt marketing volt, vagyis a könyveket postai úton vagy kihordóval elküldték megtekintésre a törzsvásárlóknak. A könyvkereskedők azért is használták ezt a módszert, hogy a köztiszteletben álló bibliofil és törzsvásárlók kedvében járjanak. Az üzleti gyakorlat akkor volt kockázatmentes, ha a könyvkereskedő jól ismerte vásárlója érdeklődését, a vásárló pedig előzetesen elfogadta a feltételeket: amennyiben nem kívánta megvásárolni a könyvet, egy meghatározott időn belül vissza kellett azt küldenie a könyvesboltba felvágatlanul és sértetlen állapotban. Törzsvásárlóik megtartása érdekében leginkább a kisebb forgalmú, vidéki könyvárusok voltak rászorulva arra, hogy ne tegyék szóvá, ha a határidőn túl vagy sérülten érkezett vissza a könyv, hiszen ez volt számukra az eladás egyik legbiztosabb eszköze. A könyvkereskedők közül voltak olyanok, akik visszaéltek a módszerrel, és kéretlen küldeményekkel zaklatták a fogyasztókat. A megtekintésre küldött könyvújdonságok gyakorlatát leginkább azoknak a nagyobb forgalmú, vásárlóik érdeklődési körét jól ismerő könyvkereskedéseknek érte meg alkalmazni, akik művelt, sokat olvasó és nagy könyvtárral rendelkező, magas társadalmi státuszú és/vagy szellemi foglalkozást űző, megbízható ügyfelekkel rendelkeztek.
Literaturhinweise
A könyv és könyvtár a magyar társadalom életében 1849-től 1945-ig, összeáll. Kovács Máté Bp., Gondolat, 1970.
A könyvvilág elődei, közzéteszi Varga Sándor = Könyvvilág, 1988. január 1., 14.
A Pallas Nagy Lexikona, Az összes ismeretek enciklopédiája tizenhat kötetben, X., Bp., Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt., 1895.
A Pannonhalmi Szent Benedek-Rend Győri Katolikus Czuczor Gergely Gimnáziumának Évkönyve az 1938–39. iskolai évről, közzéteszi Holenda Barnabás, Győr, Győregyházmegyei Alap, 1939.
A Régi Buda és Pest könyvekben, képekben, A Magyar Bibliophil Társaság harmadik kiállításának katalógusa, Előszó Kremmer Dezső, Bp., Amicus, 1922.
Aigner Lajos, Könyvkereskedői műszavak = Corvina, 1884. július 10., 75–76.
Aigner Lajos, A könyv jogi természetéről I, Kell-e a könyvet visszaadni? = Corvina, 1892. július 10., 79–80.
Aric, Remittendákról = Corvina, 1907. március 30., 47–48.
Benczúr József, A magyar könyvkiadás = Társalkodó, 1842. június 8., 181.
Benkő Gyula, Magyar könyvkereskedelmi szokásjog = Corvina, 1888. augusztus 20., 95–96.
Brucker Lajos, Szíves megtekintésül = Corvina, 1896. június 20., 231.
Egy könyvkereskedő „boldog újévi” elmélkedései = Corvina, 1883. január 20., 6–7.
Egy vidéki ügyvéd, A közönség köréből = Budapesti Hirlap, 1892. november 16., 13.
E–i. [Erdélyi János], Irodalmunk terjesztése ügyében = Életképek, 1845. október 18., 485–489.
Elekes Dezső, Budapest szerepe Magyarország szellemi életében, Bp., Székesfőváros Statisztikai Hivatala, 1938 (Statisztikai Közlemények, 85/1).
Erdélyi Árpád, Lilien E. M. = Magyar zsidó diák családi naptár 1925–1926, 153.
Farkas Judit Antónia, Erotika és bibliofília, Kellner István tiltott könyves tevékenysége az 1920-as években = Korunk, 2010, 89–95.
Farkas Judit Antónia, Két bibliofil vállalkozó: Reiter László és Kellner István = Ars Hungarica, 2011, 4, 32–54.
Farkas Judit Antónia, Szana Tamás és a modern magyar bibliophília = Natio est semper reformanda, Tanulmányok a 70 éves Gergely András tiszteletére, szerk. Anka László et al., Bp., Károli Gáspár Református Egyetem – L’Harmattan, 2016, 255–266.
Farkas Judit Antónia, Állam, társadalom és könyvfogyasztás, A „jó” magyar könyvek kiadásának, vásárlásának és olvasásának serkentésére tett kísérletek a 19. század utolsó harmadában = VERITAS Évkönyv 2019, szerk. Farkas Judit Antónia et al, Bp., VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár–Magyar Napló, 2020, 74–94.
Farkas Judit Antónia, „Pécs legszebb magánkönyvtára Reuter Camillo orvosprofesszoré”, Egy elfeledett XX. századi bibliofil és műpártoló portréjához = Dr. Reuter Camillo, egy XX. századi pécsi polgár és elmegyógyász munkássága, szerk. Dezső Krisztina, Pécs, Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar, 2021, 87–117.
Farkas Judit Antónia, „A magyar bibliofilek Drugulin nyomtatói és Kelmscott-pressei”, A gyomai Kner és a békéscsabai Tevan nyomda úttörő könyvművészeti és bibliofil kiadói tevékenysége, II. = VERITAS Évkönyv 2023, szerk. Kincses Katalin Mária, Bp., VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár – Magyar Napló, 2024, 192–227.
Granasztói Olga, Egy pesti könyvkereskedés nyugat-európai kapcsolatai a XVIII. század végén, Weingand és Köpff pesti könyvkereskedők levelei a neuchâteli levéltárban (1781–1788) = Magyar Könyvszemle, 119(2003), 166–187.
Hoffmann Alfréd elnök megnyitó beszéde = Corvina, 1903. október 30., 150–151.
Hoffmann Alfréd, Benkő Gyula, Hirdetmény = Corvina, 1889. október 20. 121.
Justus: Irodalmi bajaink, II = Figyelő, 1874. november 29. 563–565.
Kassay Adolf, A zsidó házasságokra vonatkozó jogelvek és szabályok a megfelelő rendeletekkel és határozatokkal, átdolgozta és bővítette Severus, Bp., Robicsek Zsigmond, 1891.
Kellner, Stefan, Ex libris und Gelegenheitsgraphik, Katalog 3. (Moderne Exlibris), Vorwort von [Stefan Kellner], Bp., [Stefan Kellner], 1921.
Kereskedelmi szótár, A M. T. Akadémia által kiküldött szakbizottság közreműködésével. I. német–magyar rész, szerk. Ballagi Aladár, György Aladár, Bp., MTA, 1887.
Kókay György, A könyvkereskedelem Magyarországon, Bp., Balassi, 1997.
Márai Sándor, Judit... és az utóhang, Bp., Akadémiai–Helikon, 1992.
Márai Sándor, Egy polgár vallomásai, Bp., Helikon, 1997.
Novák László, A nyomdászat története, V, 1801–1867, Bp., Novák László, 1929 (Grafikai Művészetek Könyvtára, 11).
Novák László, A nyomdászat története, VI, 1868–1900, Bp., Novák László, 1929 (Grafikai Művészetek Könyvtára, 12).
Novák László, A nyomdászat története, VII, 1901–1929, Bp., Novák László, 1929 (Grafikai Művészetek Könyvtára, 13).
Ranschburg Győző, A könyvárus műveltsége = Corvina, 1887. április 10., 38–40.
Ranschburg Viktor, A könyv útja a szerzőtől a közönségig = Könyvbarátok Lapja, 1928, 4, 270–277.
Reuter Camillo, A szép könyvről = Pécsi Napló, 1929. május 17., 1–2.
Révay Mór János, Írók, könyvek, kiadók, II, Bp., Révai Testvérek Irodalmi Intézet Rt., 1920.
Robicsek Zsigmond, A közönség köréből, Tekintetes szerkesztőség! = Budapesti Hirlap, 1892. november 19., 10.
Schürmann Ágost, A könyvkereskedelem története, ford. A. K. [Aigner Károly] = Corvina, 1879. november 15., 114–115, 114, december 20., 128.
Simon Melinda, Hoffmann Alfréd és a dualizmus könyvkereskedelme, Bp., Balassi, 2016.
Simon Melinda, Kenyércikkek a 19–20. század fordulóján, avagy miből élt meg egy vidéki könyvesbolt 1899-ben = Magyar Könyvszemle, 139(2023), 224–232. https://doi.org/10.17167/mksz.2023.2.224-232
Stanislawski, Michael, A Jugendstiltől a „Judenstilig”, Ephraim Moses Lilien munkásságának kozmopolita és nacionalista vonásai = Múlt és Jövő, 2002, 2–3, 94–104.
Steiner Mihály, Miért nem vesz könyvet a közönség? Nemzetgazdasági és mivelődéstörténeti tanulmány = Corvina, 1885. december 30., 149–152.
Szana Tamás, Magyar művészek, Műtörténelmi vázlatok képekkel, Bp., Révai Testvérek, 1887a.
Szana Tamás, A könyvárusok panasza = Nemzet (reggeli kiadás), 1887b. február 12., [1].
„Szives megtekintés végett.” = Pesti Hírlap, 1897. január 23., 7.
Thieme, Fr., Zur gefälligen Ansicht = Buchhändler-Akademie, Organ für die Gesamtinteressen des Buchhandels und der ihm verwandten Geschäftszweige, VIII. Band, Leipzig, Ludwig Hamann, 1896, 28–33.
Torzsai Tamás, Zala Imre, Könyv A–Z, A könyvkereskedelem kislexikona, szerk. Zala Imre, Bp., Tankönyvkiadó, 1973.
Ueber Entwickelung und Organisation des Buchhandels in Deutschland und Oesterreich, Vortrag des Herrn Eugen Marx, gehalten am 17. April im Locale des Graphischen Club. (Schluss.) = Oesterreichische Buchdrucker-Zeitung, 1879. július 3., 218–220.;
Varga Sándor, A Magyar Könyvkereskedők Egyletének alapítása, Bp., [Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete], 1980.
Varga Sándor, Práger Miklós nyolc évtizedes életútja = Olvasó nép, 7(1985), 26, 114–116.
Vasné Tóth Kornélia, Szignetek, reklámgrafikák és ex librisek, Látogatás Kellner István könyvkereskedésében = Magyar Grafika, 2024, 4, 46–51.
Véef, Vicem pro vive = Borsszem Jankó, 1918. augusztus 11., 7.
Wekerle László, A magyar irodalmi termékek forgalmi pangásáról, I–VIII. = Corvina, 1891. (I.) május 20., 55–56, (II.) május 30., 59, (III.) június 10., 62–63, (IV.) július 20., 78–79, (V.) augusztus 10., 89, (VI.) augusztus 20., 96, (VII.) augusztus 30., 102, (VIII.) szeptember 10., 106–107.
