Egy jellegzetes magyar népi hangszerünk: a citera
Absztrakt
Habár a történeti vizsgálatok alapján nem kétséges a fogólapos citera hangszertípus délnémet eredete, a napjainkban erősen támogatott őstörténetkutatás keleti irányultsága miatt továbbra is népszerűek a citera keleti eredetét valló, tudományosan alá nem támasztható elképzelések. A citera hangszertípus népi hangszer minősítését illetően a legkézenfekvőbb meghatározás továbbra is az elkészítés módja lehet, ezért a felhasznált anyagok és eszközök minősége alapján elkülöníthetők egymástól a népi és gyári citerák. Ebből következően napjainkban az asztalostechnikával dolgozó és nemegyszer drága, minőségi faanyagokat használó citerakészítő mesterek termékei már nem igazán tekinthetők népi citeráknak. Ezzel összefüggő jelenség, hogy egyre inkább elterjednek a színpadi szereplésre szánt, virtuóz, tájidegen többszólamú játékmódok és a magyar hagyományos citeradallamokra nem jellemző, idegen, import zenei műfajok.
Hivatkozások
A magyar nyelv történeti- etimológiai szótára, 1. Főszerk. Benkő Loránd. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967.
Aventinus, Johannes–Nicolaus Faber: Musicae rudimenta admodum brevia atque utilia communia quidem spondeo. Augsburg: Miller, 1516.
Balla Antal: A hangról és annak természetéről (1744, kézirat). Országos Széchenyi Könyvtár.
Bartók Béla: „A magyar nép hangszerei, I.: A kanásztülök”, Ethnographia XXII/5. (1911), 305–306.
Bartók Béla: „A magyar nép hangszerei. II.: A duda”, Ethnographia XXIII. (1912), 110–114.
Beer, Anton: Preis- Liste der Musik- Instrumenten und Saiten- Fabrik. Iglau, 1892.
Bereczki Imre: Népi hangszerek. Körösladány, Szeghalom, Gyoma/Békés (1957, kézirat). Etnoló¬giai Archívum, 6265., 1–53.
Békefi Antal: „A bakonyi pásztorok zenei élete II.”, Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. (1978), 355–437.
Borovszky Samu (szerk.): Magyarország vármegyéi és városai. Szatmár vármegye. Budapest: Országos Monografia Társaság, 1908.
Borsi Ferenc: A magyar asztali citera. Dunaszerdahely: Csemadok, 2010.
Brauer- Benke József: A népi hangszerek története és tipológiája. Budapest: MTA BTK Zenetudo¬mányi Intézet, 2014.
Brauer- Benke József: „A doromb hangszertípus történeti áttekintése”, Arrabona. Regionális Tudományos Évkönyv 53–56. (2018). Győr: Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, 63–75.
Brauer- Benke József: „A hangszerikonográfiai adatok organológiai elemzése”, Magyar Zene 56/2. (2018), 206–226., 2018.
Brauer- Benke József: „A citera főbb típusai és elterjedése magyar nyelvterületen”, Ethnogra¬phia CXXX/1. (2019), 45–71.
Brauer- Benke József: „Közösségi és tudományos kontroll. A hagyományos citeratípusok és játéktechnika változásai”, Ethnographia CXXXIV/3. (2023), 490–506.
Csajághy György: A magyar népzene bölcsője: Kelet. Pécs: Alexandra, 1998.
Domonkos Ottó: „A kisiparok néprajzi kutatása”, Ethnographia LXXXV/1. (1974), 18–37.
Ecsedi István: Pásztorok hangszeres játéka (kézirat). Hortobágy, é. n. Etnológiai Archívum 3472, 134–138.
Elschek, Oskár: „Die Volksmusikinstrumente der Tschechoslowakei”. In: Handbuch der europäischen Volksmusikinstrumente II. Leipzig: Deutscher Verlag für Musik, 1983.
Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár, I. Főszerk. Szabó T. Attila. Bukarest: Kriterion Könyvkiadó, 1975.
Gagyi László: „Régi sajátos foglalkozások Etéden”, Népismereti Dolgozatok (Kolozsvár), 1978, 73–90.
Giurchescu, Anca–Lisbet Torp: „Theory and Methods in Dance Research. A European Ap-proach to the Holistic Study of Dance”. In: Yearbook for Traditional Music, 23. Cambridge: Cambridge University Press, 1991, 1–10. https://doi.org/10.2307/768392
Hangszerek enciklopédiája. Főszerk. Ruth Midgley, ford. Reviczky Béla. Budapest: Gemini Kiadó, 1996.
Harten, Christa: „Petzmayer Johann”. In: Österreichisches Biographisches Lexikon. 1815–1950. Wien: Verlag der Österreichischen Akademie der Wissenschaften, Bd. 8., 1983, 15.
Hofer Tamás: „’A népi kultúra’ örökségének megszerkesztése és használata Magyarországon (Vázlat egy kutató vállalkozásról)”. In: Népi kultúra és nemzettudat. Szerk. Juhász Gyula. Budapest: Magyarságkutató Intézet, 1991 (Magyarságkutatás könyvtára, VII.), 7–15.
Hornbostel, Erich Moritz von–Curt Sachs: „Systematik der Musikinstrumente”, Zeitschrift für Ethnologie 46. (1914), 553–590.
Király Péter: „Adalékok XV–VII. századi hangszer- terminológiánk kérdéseihez”. Zenetudo-mányi Dolgozatok 1987, 29–52.
Klier, Karl Magnus: Volkstümliche Musikinstrumente in den Alpen. Kassel–Basel: Bärenreiter, 1956.
Kodály Zoltán: A magyar népzene. Budapest: Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1937.
Kunz, Ludvik: „Die Volksmusikinstrumente der Tschechoslowakei”. In: Handbuch der europäischen Volksmusikinstrumente, I. Leipzig: Deutscher Verlag für Musik, 1974.
Magyar Néprajzi Lexikon, 2. Szerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1979.
Manga János: „Népi hangszerek a Felföldön”, Ethnographia XLV/2. (1934), 147–148.
Manga János: Magyar népdalok, népi hangszerek. Budapest: Corvina, 1969.
Meer, John Henry van der: Hangszerek az ókortól a napjainkig. Budapest: Zeneműkiadó, 1988.
Melich János: A Gyöngyösi latin- magyar szótár- töredék. Budapest: Magyar Tudományos Akadé¬mia, 1898.
Michel, Andreas: Zithern. Musikinstrumente zwischen Volkskultur und Burgerlichkeit. Leipzig: Musikinstrumenten- Museum der Universität Leipzig, 1995.
Molnár Imre: A citeráról mindenkinek. Lakitelek: Antológia, 2000.
Orbán Balázs: A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi és népismereti szempontból, I–VI. Pest: Ráth Mór bizománya, 1868.
Podlaha, Antonín: „Hrabě Jan Rudolf Sporck a jeho kresby”, Památky archeologické (Prága), XX. (1902–1903), 451–466.
Praetorius, Michael: Syntagma musicum, 1618. Faksz. kiadása: New York: Da Capo, 21980.
Sachs, Curt: Das Lexikon der Musikinstrumente. Berlin: Julius Bard, 1913.
Sachs, Curt: Reallexikon der Musikinstrumente. Hildesheim: Olms, 1962.
Sárosi Bálint: Magyar népi hangszerek. Budapest: Tankönyvkiadó, 1978.
Shils, Edward: „A hagyomány. Bevezetés”. In: Hagyomány és hagyományalkotás. Tanulmánygyűj¬temény. Szerk. Hofman Tamás és Niedermüller Péter. Budapest: MTA Néprajzi Kutató Csoport, 1987 (Kultúraelmélet és nemzeti kultúrák, 1.), 15–66.
Stauder, Wilhelm: Alte Musikinstrumente in ihrer vieltausendjährigen Entwicklung und Geschichte. Braunschweig: Klinkhardt und Biermann, 1973.
Stowasser, Adolf & Sohn: Illustrirter Haupt-Katalog der Musik- Instrumenten- Fabrik. Graz, 1890.
The New Grove Dictionary of Musical Instruments, 3. Ed. Stanley Sadie. London: Macmillan, 1984.
Vikár Béla: „Néprajzi tárgyak gyűjtése a milleniumra”, Ethnographia IV. (1893), 91.
Vyskočilová, Karolína: „Czech language minority in the South- eastern Romanian Banat”, International Journal of the Sociology of Language 238. (2016), 1–199. https://doi.org/10.1515/ijsl-2015-0049
Waesberghe, Joseph Smits van: „Musikerziehung. Lehre und Theorie der Musik im Mittel-arter”. In: Musikgeschichte in Bildern, III/3. Leipzig: Deutscher Verlag für Musik, 1969.
