„Breughelland”: az utópia–disztópia ellentét meghaladása
Absztrakt
A Le Grand Macabre vajon disztópikus mű, vagy inkább utópia? A disztópia és az utópia hagyományosan vagylagos, de Ligeti és Meschke a kettő összefonódását valósítja meg: 1.) A halál mindenfajta élet elpusztításával fenyeget. 2.) A Föld megmenekül attól, hogy az élet elpusztuljon – „A halál halott” (II/4). 3.) „Breughelland” azonban nyers és kegyetlen zsarnokság marad. 4.) Az egész helyzet abszurditása megkérdőjelezi, hogy az addigi fejlemények bármelyike komolyan vehető- e. Az operát nyitó „Breughellandlied”, amely szétzilálja az utópia–disztópia ellentétpárt, id. Pieter Breughel szellemét tükrözi. Ezt igazolja a festő Het Luilekkerland című képe, amely már de Ghelderodét is ihlette. A fogyasztásról festett nyomasztó képet minden kétértelműségétől megfosztja az operaszöveg utolsó versszaka. Ez ugyan hangsúlyozottan ellentmond a fenti értelmezésnek, a befejezés azonban cáfolja a szöveget.
Hivatkozások
Bauer, Amy: Ligeti’s Laments. Nostalgia, Exoticism, and the Absolute. Farnham/Burlington, VT: Ashgate, 2011.
Bloch, Ernst: Az utópia szelleme. Ford. Mesterházi Miklós. Budapest: Gond- Cura Alapítvány, 2007.
Edwards, Peter: György Ligeti’s Le Grand Macabre. Postmodernism, Musico- Dramatic Form and the Grotesque. London: Routledge, 2016. DOI: 10.4324/9781315531298
Everett, Yayoi Uno: „Signification of Parody and the Grotesque in György Ligeti’s Le Grand Macabre”, Music Theory Spectrum 31/1. (2009). DOI: 10.1525/mts.2009.31.1.26
Floros, Constantin: György Ligeti. Jenseits von Avantgarde und Postmoderne. Wien: Lafite, 1996.
Gottwald, Clytus: „Gustav Mahler und die musikalische Utopie” (1972), Neue Zeitschrift für Musik 135/1. (1974), 8. és 11.; és 135/5. (1974), 291.
Gronemeyer, Marianne: Das Leben als letzte Gelegenheit. Sicherheitsbedürfnisse und Zeitknappheit. Darmstadt: Wissenschaftliche Buchgesellschaft, 42012.
Horn, Eva: The Future as Catastrophe. Imagining Disaster in the Modern Age. Transl. Valentine Pakis. New York: Columbia University Press, 2018. DOI: 10.7312/horn18862
Kaufmann, Harald: „Ein Fall absurder Musik. Ligetis Aventures & Nouvelles Aventures”. In: uő: Spurlinien. Analytische Aufsätze über Sprache und Musik. Wien: Lafite, 1969.
Konold, Wulf: „Ligetis Le Grand Macabre – absurdes Welttheater auf der Opernbühne”. In: Oper heute. Ed. Otto Kolleritsch. Wien/Graz: Universal Edition, 1985.
Ligeti, György–Clytus Gottwald: „Gustav Mahler und die musikalische Utopie” (1972), Neue Zeitschrift für Musik 135/1. (1974), 7. és 135/5. (1974), 291.
Ligeti, György: „Conversation with Claude Samuel” (1981). Transl. Terence Kilmartin. In: [without ed.]: György Ligeti in Conversation with Péter Várnai, Josef Hausler, Claude Samuel and Himself. London: Eulenburg, 1983.
Ligeti György válogatott írásai. Vál. és ford. Kerékfy Márton. Budapest: Rózsavölgyi, 2010.
Marx, Wolfgang: „’… denn sicher kommt der Tod!’ Der Tod als das Böse in György Ligetis Le Grand Macabre”. In: Böse Macht Musik. Zur Ästhetik des Bösen in der Musik. Ed. Katharina Wisotzki–Sara R. Falke. Bielefeld: Transcript, 2012. https://doi.org/10.1515/transcript.9783839413586.33
Müller, Jürgen–Thomas Schauerte: Pieter Bruegel. Das vollständige Werk. Köln: Taschen, 2018.
Nielsen, Kai: „Capitalism, State Bureaucratic Socialism and Freedom”, Studies in Soviet Thought 38/4. (1989). DOI: 10.1007/BF00841561
Orwell, George: „Can Socialists Be Happy?”, Tribune, December 24, 1943.
Philippov, Michelle: Fats. A Global History. London: Reaktion Books, 2016.
Seherr- Thoss, Peter von: György Ligetis Oper „Le Grand Macabre”. Eisenach: Karl Dieter Wagner, 1998.
Steinitz, Richard: Ligeti György – a képzelet zenéje. Ford. Péteri Judit. Budapest: Editio Musica, 2016.
Tanner, Michael: „Anarchic spectacular”, The Spectator September 26, 2009.
Tanner, Michael: „Death rattle”, The Spectator January 21, 2017.
Toop, Richard: György Ligeti. London: Phaidon, 1999.
Young, James: A History of Western Philosophy of Music. Cambridge: Cambridge University Press, 2023.
