Béla Bartók: Village scenes
Genesis, Texts, Lullaby
Abstract
The genesis of Falun, Bartók’s composition published in two versions, – as a five-movement work for female voice with piano (BB 87a), and movements III--V of the former, transcribed for 8--16 female voices with chamber orchestra (BB 87b) – is an intriguing one: its first draft (December 1924) was the only composition in the middle of a three year ‘fallow’ period in Bartók’s creativity. I attempt to document the causes of his creative crisis and to determine the reasons for Bartók composing Falun despite the difficulties he had at the time, only for him to leave it unpublished for a year and a half. Of the two events that played a role in Bartók starting to compose again – Stravinsky’s Budapest concert and a commission for a new work from the New York organization, League of Composers – the latter is presented in detail, including the first performance and the reception of BB 87b. The intertwined publication history of the two versions is also touched upon. From the work itself, the unique feature in the piano/orchestral part of the Lullaby, evoking the phenomenon of hypnagogia, is analyzed, as are the folk texts underlying the dark mood of the movement.References
Achté, Kalle et al.: „Themes of Death and Violence in Lullabies of Different Countries”, Omega vol. 20/3. (1989–90), 193–204. https://doi.org/10.2190/A7YP-TJ3C-M9C1-JY45
Bartók and His World. Ed. Peter Laki. Princeton University Press, 1995.
Bartók Béla családi levelei. Szerk. ifj. Bartók Béla–Gomboczné Konkoly Adrienne. Budapest: Zeneműkiadó, 1981.
Bartók Béla írásai. Írások a népzenéről és a népzenekutatásról, vol. 3. Közr. Lampert Vera, lekt. és szerk. Révész Dorrit. Budapest: Editio Musica, 1999.
Bartók Béla írásai. Írások a népzenéről és a népzenekutatásról, vol. 4. Közr. Lampert Vera, lekt. és szerk. Révész Dorrit–Biró Viola. Budapest: Editio Musica, 2016.
Bartók Béla levelei. Szerk. Demény János. Budapest: Zeneműkiadó, 1976.
Bartók Béla: Népdalfeldolgozások énekhangra és zongorára. Közr. Lampert Vera és Biró Viola, München–Budapest: Henle–Editio Musica Budapest, 2024 (Bartók Béla Zeneműveinek Kritikai Összkiadása, 10.).
Bartók Béla: Slovenské l’udové piesne. Zapisal a hudobne zatriedil Béla Bartók. I, zväzok. / Slowakische Volkslieder. Aufgezeichnet und systematisiert von Béla Bartók. Vol. I. Vedecki redaktori Alica Elscheková–Oskár Elschek–Jozef Kresanek. Bratislava: Academia Scientiarum Slovaka, 1959.
Bartók Béla, ifj.: Apám életének krónikája. Budapest: Zeneműkiadó, 1981.
Bell, Vaughan: „The Trippy State Between Wakefulness and Sleep. And How it Can Help Solve the Mystery of Human Consciousness”, The Atlantic April 20, 2016.
Beszélgetések Bartókkal. Interjúk, nyilatkozatok, 1911–1945. A kötet anyagát összegyűjtötte, a szöveget gondozta, és a jegyzeteket írta Wilheim András. Budapest: Kijárat Kiadó, 2000.
Büky Virág: „Különleges tanítványa voltam”. Bartók Béláné Pásztory Ditta, zongoraművész és művésztárs. PhD-dissz., Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Budapest, 2021.
Change and Renewal in Children’s Literature. Ed. Thomas van der Walt. Westport, Conn.: Praeger, 2004.
Cooper, David: Béla Bartók. New Haven and London: Yale University Press, 2015. https://doi.org/10.12987/yale/9780300148770.001.0001
Downes, Olin: „Music. League of Composers”, New York Times November 28, 1926, 30.
H. T. P. [Henry Taylor Parker]: „Chamber Concert; Mr. Koussevitzky; Modernists Again”, Boston Evening Transcript November 29, 1926, 9.
Lázár Katalin: „Altatók (Rendszerezési kísérlet)”. In: Zenetudományi dolgozatok 1979, 193–206.
Ledda, Elena: „Anninnare”. Incanti. S. Germano: Felmay, 2003.
Metzer, David: „The League of Composers. The Initial Years,” American Music, 15/1. (Spring 1997), 45–69. https://doi.org/10.2307/3052697
Mikszáth Kálmán összes művei, 8. Szerk. Bisztray Gyula–Király István. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1958.
Mikszáth Kálmán: „Prakovszky, a siket kovács, 1895–1896”. In: Mikszáth Kálmán összes művei, 8., 95–181.
Reis, Claire R.: Composers, Conductors and Critics. New York: Oxford University Press, 1955.
Schneider, David E.: „Bartók and Stravinsky. Respect, Competition, Influence, and the Hungarian Reaction to Modernism in the 1920s”. In: Bartók and His World, 172–199. https://doi.org/10.1515/9780691219424-009
Seefried, Irmgard: „Meine Wege zu Hindemith und Béla Bartók”, Österreichische Musikzeitschrift 9/4. (1954), 113–118. https://doi.org/10.7767/omz.1954.9.jg.113
Somfai László: 18 Bartók tanulmány, Budapest: Editio Musica, 2014.
Somfai László: „A Zongoraszonáta fináléjának metamorfózisa”. In: uő: 18 Bartók tanulmány, 88–103.
Somfai László: Béla Bartók Thematic Catalog (előkészületben).
Warner, Marina: No Go the Bogeyman. Scaring, Lulling, and Making Mock. New York: Farrar, Straus and Giroux, 1999.
Vikárius László: Modell és inspiráció Bartók zenei gondolkodásában. A hatás jelenségének értelmezéséhez. Pécs: Jelenkor Kiadó, 1999 (Ars longa).
Vries, Anne de: „The Beginning of All Poetry; Some Observations about Lullabies from Oral Traditions”, in: Change and Renewal in Children’s Literature, 159–169.
Zenetudományi dolgozatok 1979, Budapest: MTA Zenetudományi Intézet, 1979.
