Bartók: Falun
Keletkezéstörténet, szövegválasztás, Bölcsődal
Absztrakt
Bartók Falun című művének női hangra és zongorára írt változata (BB 87a) egy három évig tartó „terméketlen” időszak közepén, 1924 decemberében készült, ám csak 1926-ban jelent meg nyomtatásban. A tanulmány megkísérli feltárni a Falun létrejöttét inspiráló körülményeket és az alkotói krízis okait. Két esemény játszott szerepet abban, hogy Bartók ismét komponálni kezdett: Stravinsky budapesti szerzői estje és a New York-i League of Composers felkérése egy új mű megírására. Ez utóbbi esemény részleteit, a Falun e felkérésre készült kamarazenekari formájának (BB87b) New York-i bemutatóját és fogadtatását ismerteti a dolgozat, érintve a két változat kiadásának párhuzamos történetét. Bemutatja a mű formai újításaiból a „Bölcsődal” középrészének a hipnagógia jelenségére emlékeztető megoldását, és választ keres a tétel sötét tónusára a műhöz rendelkezésre álló szlovák népi szövegekben.
Hivatkozások
Achté, Kalle et al.: „Themes of Death and Violence in Lullabies of Different Countries”, Omega vol. 20/3. (1989–90), 193–204. https://doi.org/10.2190/A7YP-TJ3C-M9C1-JY45
Bartók and His World. Ed. Peter Laki. Princeton University Press, 1995.
Bartók Béla családi levelei. Szerk. ifj. Bartók Béla–Gomboczné Konkoly Adrienne. Budapest: Zeneműkiadó, 1981.
Bartók Béla írásai. Írások a népzenéről és a népzenekutatásról, vol. 3. Közr. Lampert Vera, lekt. és szerk. Révész Dorrit. Budapest: Editio Musica, 1999.
Bartók Béla írásai. Írások a népzenéről és a népzenekutatásról, vol. 4. Közr. Lampert Vera, lekt. és szerk. Révész Dorrit–Biró Viola. Budapest: Editio Musica, 2016.
Bartók Béla levelei. Szerk. Demény János. Budapest: Zeneműkiadó, 1976.
Bartók Béla: Népdalfeldolgozások énekhangra és zongorára. Közr. Lampert Vera és Biró Viola, München–Budapest: Henle–Editio Musica Budapest, 2024 (Bartók Béla Zeneműveinek Kritikai Összkiadása, 10.).
Bartók Béla: Slovenské l’udové piesne. Zapisal a hudobne zatriedil Béla Bartók. I, zväzok. / Slowakische Volkslieder. Aufgezeichnet und systematisiert von Béla Bartók. Vol. I. Vedecki redaktori Alica Elscheková–Oskár Elschek–Jozef Kresanek. Bratislava: Academia Scientiarum Slovaka, 1959.
Bartók Béla, ifj.: Apám életének krónikája. Budapest: Zeneműkiadó, 1981.
Bell, Vaughan: „The Trippy State Between Wakefulness and Sleep. And How it Can Help Solve the Mystery of Human Consciousness”, The Atlantic April 20, 2016.
Beszélgetések Bartókkal. Interjúk, nyilatkozatok, 1911–1945. A kötet anyagát összegyűjtötte, a szöveget gondozta, és a jegyzeteket írta Wilheim András. Budapest: Kijárat Kiadó, 2000.
Büky Virág: „Különleges tanítványa voltam”. Bartók Béláné Pásztory Ditta, zongoraművész és művésztárs. PhD-dissz., Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Budapest, 2021.
Change and Renewal in Children’s Literature. Ed. Thomas van der Walt. Westport, Conn.: Praeger, 2004.
Cooper, David: Béla Bartók. New Haven and London: Yale University Press, 2015. https://doi.org/10.12987/yale/9780300148770.001.0001
Downes, Olin: „Music. League of Composers”, New York Times November 28, 1926, 30.
H. T. P. [Henry Taylor Parker]: „Chamber Concert; Mr. Koussevitzky; Modernists Again”, Boston Evening Transcript November 29, 1926, 9.
Lázár Katalin: „Altatók (Rendszerezési kísérlet)”. In: Zenetudományi dolgozatok 1979, 193–206.
Ledda, Elena: „Anninnare”. Incanti. S. Germano: Felmay, 2003.
Metzer, David: „The League of Composers. The Initial Years,” American Music, 15/1. (Spring 1997), 45–69. https://doi.org/10.2307/3052697
Mikszáth Kálmán összes művei, 8. Szerk. Bisztray Gyula–Király István. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1958.
Mikszáth Kálmán: „Prakovszky, a siket kovács, 1895–1896”. In: Mikszáth Kálmán összes művei, 8., 95–181.
Reis, Claire R.: Composers, Conductors and Critics. New York: Oxford University Press, 1955.
Schneider, David E.: „Bartók and Stravinsky. Respect, Competition, Influence, and the Hungarian Reaction to Modernism in the 1920s”. In: Bartók and His World, 172–199. https://doi.org/10.1515/9780691219424-009
Seefried, Irmgard: „Meine Wege zu Hindemith und Béla Bartók”, Österreichische Musikzeitschrift 9/4. (1954), 113–118. https://doi.org/10.7767/omz.1954.9.jg.113
Somfai László: 18 Bartók tanulmány, Budapest: Editio Musica, 2014.
Somfai László: „A Zongoraszonáta fináléjának metamorfózisa”. In: uő: 18 Bartók tanulmány, 88–103.
Somfai László: Béla Bartók Thematic Catalog (előkészületben).
Warner, Marina: No Go the Bogeyman. Scaring, Lulling, and Making Mock. New York: Farrar, Straus and Giroux, 1999.
Vikárius László: Modell és inspiráció Bartók zenei gondolkodásában. A hatás jelenségének értelmezéséhez. Pécs: Jelenkor Kiadó, 1999 (Ars longa).
Vries, Anne de: „The Beginning of All Poetry; Some Observations about Lullabies from Oral Traditions”, in: Change and Renewal in Children’s Literature, 159–169.
Zenetudományi dolgozatok 1979, Budapest: MTA Zenetudományi Intézet, 1979.
