From Marital Property Law To Family Property Law
Theoretical and Practical Aspects of Property Law Regulations Protecting Families
Abstract
Although the legislator prefers the institution of marriage and accepts it as a form of family relationship, the system of family relationships has altered as a result of social changes, which can also be seen in the legal regulation. Therefore, the framework of previous thinking, which is almost exclusively based on matrimonial property rights, has been modified by the social and economic changes and the consequent constant change in regulation and attitudes. As a result, not only matrimonial property regimes but also the legal relationship between persons living in a registered partnership or de facto partnership, and their relationship with third parties are covered by matrimonial property law as well. Consequently, it is necessary to apply a new comprehensive terminology to these property relations, which is family property law.
However, it can also be stated that during the development of the family property regulation, the legislator sought to incorporate guarantees into the system during the analysis of the diversity of family relationships, which prevented the endangerment of family existence, the vulnerability of the weaker partner or the rights of minors belonging to the family. However, most of the protecting provisions in the family property law apply to persons living in a marriage (registered partnership), the property relations of de facto partners are less regulated, and they contain only partially, or under certain circumstances family protection standards, legal consequences, and safeguards. The reason of this is that the legislature protects and favours marriage in principle over the other two legally regulated forms of partnership, by which it encourages young people and couples to marriage which requires mutual responsibility, solidarity, and commitment.
References
Bánki, E. R. (2015) ‘Az élettársi kapcsolat az új Polgári Törvénykönyv tükrében’ in Tanulmányok a 65 éves Lenkovics Barnabás tiszteletére. Budapest-Győr: Eötvös József Könyv- és Lapkiadó BT.
Barzó, T. (2010) ‘A házassági vagyonjogi szerződés múltja, jelene és jövője’ in Somfai, B. (ed.) Studia Iuridica Auctoritate Universitatis Pécs Publicata 148. Ünnepi tanulmánykötet Filó Erika kandidátus egyetemi docens 70. Pécs: születésnapjára.
Bata, D. (2017) ‘Az alternatív vagyonjogi rendszerek megjelenése az új Ptk.-ban’, Családi Jog, 2017/3, p. 24.
Boele-Woelki, K. (2014) ‘General Rights and Duties in the CEFL Principles on Property Relations between Spouses’ in Boele-Woelki, K., Dethloff, N., Gephart, W. (eds) Family Law and Culture in Europe. Cambridge-Antwerp-Portland: Intersentis.
Bukodi, E. (2002) ‘Házasság vagy élettársi kapcsolat: ki mikor mit (nem) választ’, Statisztikai Szemle, 2002/3, pp. 227–251.
Csűri, E. (2002) ‘A házassági vagyonjog’ in Sári, P. V. M. (ed.) A Családjogi törvény magyarázata. Budapest: KJK-Kerszöv.
Csűri, E. (2016) ‘Házassági vagyonjog az új PTK-ban. Kiegészítő kötet’ in Negyedik Könyv: Családjog Második rész VI. Cím (4:34.§ – 4.85.§) Házassági vagyonjog. Budapest: Opten Informatikai Kft.
Hegedűs, A. (2008) ‘Az élettársi kapcsolat vagyonjogi vonatkozásai’, Családi Jog, 6(1), pp. 11–19.
Hegedűs, A. (2014) Polgári jog Családjog. Szeged: R.I.M.Á.K Bt.
Herger, C. (2017) A modern magyar házassági vagyonjog kialakulása és rendszere a német jogfejlődés tükrében. Passau: Schenk Verlag.
Katalin, K. I. (no date) ‘Női különjogok a középkori öröklési jog területén’, Available at: https://www.uni-miskolc.hu/~wwwdeak/Collegium%20Doctorum%20Publikaciok/Koncz%20Ibolya%20Katalin.pdf (Accessed: 22 September 2021).
Kopasz, P. (2018) ‘Házassági vagyonjogi rendszereket érintő szabályozás Magyarországon az Európai Családjogi Bizottság elvei fényében’, Családi Jog, 2018/1, pp. 26–27.
Kőrös, A. (2005) ‘“Fontolva haladás” – az új Ptk. Családjogi Könyve 3. Rész: A házastársi vagyonközösség’, Családi Jog, 2005/4, p. 9.
Kőrös, A. (2013) ‘Az új Ptk. Családjogi Könyve – a 2013. évi V. törvény és a Szakértői Javaslat összevetése. First part: Alapelvek, Házasság, Élettársi kapcsolat’, Családi Jog, 2013/3, p. 6.
Kriston, E. (2014) ‘Az élettársi kapcsolatok szabályozása az új Ptk. Tükrében’, Advocat (Miskolc) XVII:(1-2), pp. 35–40.
Kriston, E. (2016) ‘Az élettársak megítélése az alkotmányjog és a polgári jog szempontjából’, Publicationes Universitatis Miskolciensis Sectio Iuridica et Politica, Tomus XXXIV, pp. 226–239.
Kriston, E. (2018) ‘A család fogalma a társadalmi innováció sűrűjében, különös tekintettel a jogi és szociológiai megközelítésre’, Publicationes Universitatis Miskolciensis Sectio Iuridica et Politica, Tomus XXXVI/2, pp. 401–406.
Kriston, E. (2019) ‘Relationship Form in Contemporary Hungary – in the Light of the European Trends’ in Králíčková, Z., Kornel, M., Valdhans, J. (eds.) Days of Law 2018. Part one – Marriage for all? Acta Universitatis Brunensis Iuridica edition Scientia. Brno: Masaryk University Press.
Kriston, E. (2020a) ‘A ”családi vagyonjog” és ami mögötte van – a párkapcsolatban élők közötti vagyoni viszonyok a magyar Ptk.-ban’ in Modern researches: progress of the legislation of Ukraine and experience of the European Union. – Part 1. Riga: Izdevniecība “Baltija Publishing”.
Kriston, E. (2020b) ‘A családi vagyonjog szerződéses viszonyainak rendszere és jellemzői a Ptk.-ban, különös tekintettel a párkapcsolatban élők jogi szabályozására’ in Erika, R. (ed.) Studia Iurisprudentiae Doctorandorum Miskolciensium – Miskolci Doktoranduszok Jogtudományi Tanulmányai, 2020/1, pp. 138–139.
Kuti, S. (2016) ‘Párkapcsolati formák Magyarországon. Élettársak a közjegyző előtt – “születéstől a halálig”’, Közjegyzők Közlönye, 2016/1, pp. 7–8.
Nyírőné, K. I. (2016a) ‘A szerzésben való közreműködés arányának megállapítása az élettársi közös vagyon megosztása során – jogeset elemzés a Fővárosi Ítélőtábla gyakorlata alapján I. rész’, Család Jog, 2016/4, p. 38.
Nyírőné, K. I. (2016b) ‘A szerzésben való közreműködés arányának megállapítása az élettársi közös vagyon megosztása során – jogeset elemzés a Fővárosi Ítélőtábla gyakorlata alapján I. rész’, Család Jog, 2016/4, pp. 38–43.
Nyírőné, K. I. (2017) ‘A szerzésben való közreműködés arányának megállapítása az élettársi közös vagyon megosztása során – jogeset elemzés a Fővárosi Ítélőtábla gyakorlata alapján II. Rész’, Családi Jog, 2017/1, pp. 44–49.
Schanda, B. (2012) ‘A jog lehetőségei a család védelmére’, Iustum Aequum Salutare, 2012/2, pp. 84–85.
Spéder, Z. (2004) ‘Gyermekvállalás és a párkapcsolatuk alakulása’ in Tamás, K., György, T. I., György, V. (eds.) Társadalmi riport 2004. Budapest: TÁRKI.
Szeibert, O. (2012) ‘Élettársi vagyonjog: az ítélkezési gyakorlat állása 2012-ben. Újabb ítéletek és kérdések’ in Szeibert, O. (ed.) Család, gyermek, vagyon. A joggyakorlat kihívásai. Családjogi tanulmánykötet. Budapest: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.
Szeibert, O. (2016) ‘A házassági vagyonjogi rendszerek közötti eltérések áthidalhatósága, különös tekintettel a házastársi vagyonközösségre és a közszerzeményi rendszerre’, Családi Jog, 2016/1, p. 8.
Szladits, K. (ed.) (1940) Magyar Magánjog, Második kötet: Családi jog. Budapest: Grill Károly Könyvkiadóvállalata.
Szladits, K. (ed.) (1941) Magyar Magánjog, Első kötet: Általános rész, Személyek. Budapest: Grill Károly Könyvkiadóvállalata.
Vékás, L. (2016) Szerződési Jog. Általános rész. Budapest: ELTE Jogi Kari Tankönyvek. ELTE Eötvös Kiadó Eötvös Lóránd Tudományegyetem.
Weiss, E. (2000) ‘Az új Polgári Törvénykönyv és a családjogi viszonyok szabályozása’, Polgári Jogi Kodifikáció, 2000/2, pp. 4–5.
