EctHR Judgements in the Decisions of the Hungarian Constitutional Court

  • Adél Köblös Senior Research Fellow, National University of Public Service in Budapest, Hungary
Keywords: constitutional reasoning, Hungarian Constitutional Court, minimum standard requirement, reception of dogmatic considerations, Strasbourg case law

Abstract

The aim of this study is to explore the influence of the judgements of the European Court of Human Rights (ECtHR) on the case law of the Hungarian Constitutional Court on the basis of the analysis of thirty selected decisions. The Constitutional Court has a rather ambivalent attitude (to the references) to the ECtHR judgements. One of the approaches is that, based on the principle of pacta sunt servanda, the Constitutional Court should follow the Strasbourg case law and the level of protection of fundamental rights, even where this would not necessarily stem from its ‘precedent decisions’. In other decisions one can come across with arbitrary selection of ECtHR judgments or silent disregard of the Strasbourg case law. The Constitutional Court uses the ECtHR jurisprudence in its constitutional reasoning in a quite multicoloured and flexible way. Even when the ECtHR judgements have a very loose connection with the subject matter of the case before the Constitutional Court, it is not reluctant to rely on them. However, in the so-called common cases the Court not necessarily makes much use of the relevant ECtHR judgement or it is not decisive in itself. A large body of dogmatic considerations elaborated in the Strasbourg case law has become a part of the Hungarian constitutional law, which is reaffirmed case by case by the Constitutional Court. Nevertheless, it cannot be identified precisely what weight the Constitutional Court attributes to the ECtHR judgments.

References

Blutman, L. (2009) ‘A nemzetközi jog használata az Alkotmány értelmezésénél’, Jogtudományi Közlöny, 2009/7–8, pp. 301-315.

Bragyova, A. (2011) ‘Az értelmezés hatalma’, Alkotmánybírósági Szemle, 2011/1, pp. 83–92.

Chronowski, N. ‘A Magyar alkotmánybíráskodás és a közös európai alkotmányos standardok’, Jura, 2014/2, pp. 26-38.

Drinóczi, T. (2017) ‘A 22/2016 (XII. 5.) AB határozat: mit (nem) tartalmaz, és mi következik belőle – Az identitásvizsgálat és az ultra vires közös hatáskörgyakorlás összehasonlító elemzésben’, MTA Law Working Papers, 2017/1. [online]. Available at: http://real.mtak.hu/121486/1/2017_01_Drinoczi.pdf (Accessed 28 September 2021).

Gerards, J. (2017) ’The European Court of Human Rights’ in Jakab, A., Dyevre, A., Itzcovich, G. (eds.) Comparative constitutional reasoning. Cambridge, Cambridge University Press.

Hajas, B. (2016) ‘A gyülekezési jog korlátainak elméleti kérdéseiről és bírósági gyakorlatáról’, Magyar Jog, 2016/9, pp. 511–524.

Jakab, A., Fröhlich, J. (2017) ‘Constitutional Court of Hungary’ in Jakab, A., Dyevre, A., Itzcovich, G. (eds.) Comparative constitutional reasoning. Cambridge: Cambridge University Press.

Kovács, P. (2013) ‘Az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéletére való hivatkozás újabb formulái és technikái a magyar Alkotmánybíróság, valamint néhány más európai alkotmánybíróság mai gyakorlatában’, Alkotmánybírósági Szemle, 2013/2, pp. 73-84.

Kovács, P. (2020) ‘Az Emberi Jogok Európai Bíróságára és más nemzetközi egyezményekre való hivatkozás az Alkotmánybíróságon és a Nemzetközi Büntetőbíróságon: hasonlóságok és különbségek’, Miskolci Jogi Szemle, 15 (1) Special edition, 145-153.

Köblös, A. (2021) ’Interpretation of Fundamental Rights in Hungary’ in Tóth, J. Z. (ed.) Constitutional Reasoning and Constitutional Interpretation. Budapest – Miskolc: Ferenc Mádl Institute of Comparative Law – Central European Academic Publishing.

Sándor, L. (2020a) ‘Az Alkotmánybíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt ugyanazon közhatalmi aktus ellen benyújtott panaszok miatt indult jogvédelmi ügyek összehasonlító értékelése’, Alkotmánybírósági Szemle, 2020/1, pp. 31–36.

Sándor, L. (2020b) ’Az Alkotmánybíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt ugyanazon közhatalmi aktus ellen benyújtott panaszok miatt indult jogvédelmi ügyek összehasonlító értékelése’ Part 2, Alkotmánybírósági Szemle, 2020/2, pp. 30–37. Szente, Z (2013a) Érvelés és értelmezés az alkotmányjogban. Budapest: Dialóg Campus.

Szente, Z. (2013b) ‘The interpretative practice of the Hungarian Constitutional Court – A critical view’, German Law Journal, 2013/8, pp. 1591–1614.

Téglási, A. (2011) A tulajdonhoz való jog alkotmányos védelme, PhD Thesis [Online]. Available at:

http://doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/783/1/A_tulajdonhoz_val%C3%B3_jog_alkotm%C3%A1nyos_v%C3%A9delme_2011.01.14.(NYILV. VIT%C3%81RA_LEADOTT).pdf (Accessed: 30 August 2021)

Téglási, A. (2012) ‘A tulajdon védelme Magyarország Alaptörvényében – különös tekintettel az alkotmánybírósági gyakorlat lehetséges változásaira’, Alkotmánybírósági Szemle, 2012/2, pp. 116–125.

Uitz, R. (2016) ‘Nemzetközi Emberi jogok és a magyar jogrend’ in Jakab, A., Gajduschek, Gy. (eds.) A magyar jogrendszer állapota, MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont, Jogtudományi Intézet [online] Available at: (https://jog.tk.hu/uploads/files/08_Uitz_ Renata.pdf (Accessed: 30 August 2021).

Zakariás, K. (2017) ’A képmáshoz való alapjog. A bírói döntések alkotmánybírósági felülvizsgálatának terjedelme’, Alkotmánybírósági Szemle, 2017/2, pp. 108–114.

Published
2022-01-19
How to Cite
KöblösA. (2022). EctHR Judgements in the Decisions of the Hungarian Constitutional Court. Law, Identity and Values, 2(1), 85-106. https://doi.org/10.55073/2022.1.85-106
Section
Articles