„Ez a város egy távoli bolygó”
A nyolcvanas évek magyar undergroundjának Budapest-képe
Absztrakt
A város mindig is ugyanannyira volt kulturális konstrukció, mint valóságos tér, hiszen képes volt a tér- és időviszonyok, a szociális hierarchia bonyolultsága , illetve a kulturális jellemzők által a világ komplexitását visszaadni, reprezentálni és metaforizálni. A polis, az urbs, a civitas világmodellje térként mutat fel egy bonyolult, ellentmondásokkal teli létezést.
A tanulmány részben a nyolcvanas évek magyar underground zenei-művészeti mozgalmában született dalszövegek kapcsán vizsgálja a reális térben és időben létező Budapest ábrázolását, részben azt mutatja be, ahogyan a tárgyalt szövegek fikcionalizált városképei a szubkultúra partikularitása felől a kultúra egyetemessége felé haladva a kultúratudomány tárgyává válhatnak.
A Spions, az URH, a Kontroll Csoport, az Európa Kiadó, a Balaton, a Bizottság dalszövegei a város toposzát, a Foucault-i „heterotópiákat”, a rock and roll popkulturális kliséit és a társadalmi-szociológia valóságot keverve jelenítették meg a kor Budapestjét, s az aczéli kultúrpolitika tűrt kategóriájának sajátos viszonyai között igen összetett, és azóta is maradandó városképet hoztak létre.
