Előzmények és tanulságok a vasúti ingatlanfejlesztés történetéből • 1. rész
Absztrakt
A cikksorozat a vasúti területek ingatlangazdálkodásáról szól a rendszerváltozástól napjainkig. A piacgazdaságban az ingatlan szerepe visszanyerte a gazdaságban a hagyományos szerepkörét, jelentősége a vasúti területek használatában
is megnőtt. Ennek alapján a cikk bekívánja mutatni a vasúti ingatlangazdálkodás szerepkörét és célkitűzéseinek változásait a kezdetektől a komplex vasút- és ingatlanfejlesztési tervek kidolgozásáig. Konkrét példákon keresztül ismerteti a vasúti területek hasznosítási kérdéseit és az ezekből levonható tanulságokat. Külön csoportban kerülnek tárgyalásra a vasútállomások, személypályaudvarok és az ettől némileg eltérő adottságú árufuvarozási területek, rendezőpályaudvarok területének hasznosítási tervei és azok eredményei, kudarcai. A cikksorozat végén a konkrét példák alapján összefoglalásra kerülnek az eddigi gyakorlatból levonható általános következtetések, javaslatok, aminek aktualitását adja a sajtóban utóbb elhíresült Rákosrendező térségi barnaövezeti fejlesztési program.
Az 1. részben a vasúti ingatlanfejlesztés általános kérdései és a konkrét példák közül a Nyugati pályaudvar bemutatása szerepel.
Hivatkozások
-
Copyright (c) 2025 Közlekedéstudományi Szemle
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Az elektronikusan megjelenő cikkek nyílt hozzáféréssel rendelkeznek (OJS), online ingyenesen elérhetők és letölthetők. A cikkek szerzőit nem terheli megjelentetési vagy kiadási költség (APC). Felhasználóknak joguk van a cikkek olvasására, letöltésére, másolására, kinyomtatására, valamint azokban való keresésre, vagy a teljes szöveg linkkel történő megosztására.
A szerzőknek nyilatkozniuk kell arról, hogy beadványukat korábban nem tették közzé más folyóiratban, a pénzügyi támogatás feltüntetésre került és a hivatkozások listája teljes és pontos, beleértve az URL-ek és a DOI-k specifikációját is (ha rendelkezésre állnak). A cikktervezet beadásakor minden szerző jóváhagyja a benyújtott változatot. A szerzők garantálják, hogy a cikk az ő eredeti művük. A szerzők kötelesek részt venni a szakértői értékelés folyamatában, követni a bírálók tanácsait, betartani az előírt határidőket, és amennyiben előfordulnak, kötelesek visszavonni a benyújtást vagy kijavítani a hibákat.
Minden beadott cikket szakértői értékelés alá kerül, ahol a szerkesztők független értékelést kérnek legalább egy szakértőtől, ügyelve arra, hogy a bíráló(k)nak ne legyen összeférhetetlensége a szerzőkkel. A végső döntést a főszerkesztő hozza meg, aki figyelembe veszi az értékeléseket és a szerkesztők javaslatait. A szerkesztők és a lektorok bizalmasan kezelik a beadványt.
A kiadó és a szerkesztők elkötelezettek a magas etikai normák betartása mellett, és megakadályozzák azokat a publikációkat, amelyekben kutatási visszaélés történt. Az ilyen etikai kérdésekben a COPE irányelveit követik.
A szerzők fenntartják a szerzői jogokat, és megadják a folyóiratnak az első közzétételi jogot a Creative Commons Licenc alapján (https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0), amely lehetővé teszi mások számára, hogy megosszák a művet, elismerve a mű szerzőségét és a folyóiratban való első közzétételt.
A folyóirat archiválja az összes megjelent cikket, és a folyóirat tulajdonosa, a Közlekedéstudományi Egyesület továbbra is üzemelteti az adatbázist abban az esetben is, ha a folyóirat kiadása megszűnik.
